Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Strossz 'Kölkeder Straße': szh. Kulkëcski drum 'Kulkecki drum' (a mohácsiak sz.): szlk. Mohâcskâ cësztâ 'Mohacka cesta': rc. Drikk mohácsuluj 'mohácsi út' [Hiv.: Kölked—mohácsi közút] Űt, országút szakasza. Az 1930-as évek végén épült. Lásd még a 4., 5., 14. sz. neveket! 195. Gépház-híd Híd az azonos nevü szivattyútelepről (183. sz. név). 196. Tojía-fok Cs, az azonos nevű hídtól a Forgó-tóba (164., 205. sz. nevek). 197. Beső-forgó Tó, e, füzes, fekvéséről: közelebb van a Dunához, mint a 205. sz. név. 198. Bikák rétje S, r. Itt értékesebb fű, vadhere nőtt; ezzel etették az apaállatokat. 199. [And. 154., 155., 317: FöZső-MaZád; 1, e, k, tanyák] A 18. században szállások, itt telelő jószággal, majd "régi, gyümölcsös tanyák". A kölkedi püspöki uradalomé volt. 1820 körül az átvágások egy részét elcsatolták, más részét a víz új sodrása mosta el. Lásd a 147. sz. névnél! 200. Homokbánya: rc. Homok dö bânyë 'ua.' B, az 1920-as évekig. 201. [K6/c: A régi török világban ezen foikot Pere Istvány ásta és csinyálta innen Pere fok a nevezettyje . . . And. 178: Pere fok] Föltehetően az új Duna-mederben. Nevét a 168. sz. dűlő őrizte meg. 202. [Eis. 1:1: Signum initians Ductus Mohacsiensis seu orificium fossati, Perefok ad Danubium situm ultra quod antiquitas erat Populus alba per Danubium abrepta. 'A mohácsi határvonal kezdetét mutató jel, vagyis a Perefok nevű árok vége, mely a Duna mellett fekszik, melyen túl régebben egy a Duna által elragadott fehér nyárfa volt.'] Helyét valószínűleg az új Duna-meder foglalja el Lásd még Mohácsnál! 203. [K8: Elkülönített községi legelő; 1] A 173. sz. dűlő D-i része. 204. Paskony, -ba: rc. Páskony 'füzes, legelő' [K12: Mező; 1, r K17: Páskon] S, Mf, sz, r. Régen Mo, n, r, szérű. Valószínűleg a latin pascuum (esetleg a román pásune) 'legelő' rejlik a névben. Ide tartozik: 203., 215. 205. Forgó-tó [K8, And. 156: Forgó tó K12: Forgó-tó; tó K17: Forgató] Tó. Lásd a 229. sz. névnél! 206. FaZu nádja foka Cs. A BelsőForgót köti össze a Falu nádjával (197., 218. sz. nevek). Ujabb keletű név. 207. [P: Paptava; tó] — P. sz. „ . . . ez előtt a reform, papok fizetésének egy részét az itteni halászat egészítette ki. Jelenleg kiszáradt". 208. [Vás. 1 : FeZső Rétek; r K8: Forgó rét; r, állóvizekkel And. 156: Forgó-rét] 209. Bekes-tanya: rc. Kászá lu Békés 'ua.' Ta volt, a református tanítóé. 210. [K8: II. Forduló, Il.ik Forduló; sz] Hr. Ide tartozott: 154., 169., 190. Lásd még a 132., 238. sz. neveket! 211. Bédi-tanya: rc. Kászá lu Bëdi Ta volt, majd a tsz méregraktára. 1973-ban lebontották. 212. Szűrüs-kert [Vás. 1: Szállások F2: Kertek; k And. 155.: Kertek, Szürüs kertek, Szállások KB: Kertek K9: Szürüskert; 1, r K12: Szűrűskert K17: Szérűskert] Do, Fs, sz. — Andrásfalvy sz. az ártérbe benyúló szántók sarkában, a kiemelkedő göröndökre (a helyi nyelvjárás dörömbnek mondja) menekítették a régmúltban állataikat az árvíz elől. Itt aklokat, szállásokat építették; később szérűvé, kertekké, szántóvá alakították a területet. — 1854-ben a régi faluig húzódott. Ide tartozott: 24, 50, 64. 213. Régi-sánc: Régi-kanális: Régi Nagy-csatorna Cs volt, a régi főcsatorna. Vö. a 150. sz. névvel! A Szivattyútelep (183. sz. név) építése után feltöltődött, majd állatterelő út, ma szántó. 214. Paskony-lénia: rc. Páskony-leniá 'ua.' Űt volt, azelőtt állatterelő út is, a legelőkre. Ma szántó. Lásd a 213, 217, 233, 184, 229, 243, 251. sz. neveket! 215. GépházPaskony S, Mf, sz, a közeli szivattyútelepről (183. sz. név). 216. Kőkedi-Duna: Kölkedi-Duna : rc. Dunúré kur Kétuluj 'Duna Kölkednél' Hág szakasza, a régi kölkedi határba ékelődik. Ujabb keletű név. 217. Forgó-fok [K17: árok] Cs. 218. Falu nádja: rc. Trëscsië szëtuluj 'ua.' Mf, n. Közös tulajdon volt. 219. Kis Miska foka Cs, „lapos", a 218, 165. sz. nevek közt, egykori gazdájának volt rétjén. 220. Rétek alja Mf, 1, e, fekvéséről: a rétek DNy-i végén. 221. Közös-gödör : rc. Grápa 'gödör' Mf, G, n. Az 1950-es évekig itt szárították az áztatott kendert.