Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
részben a Bég-patak medrében. Ez a Bég-patak és a Jenyei-árok vizét magába gyűjtő Lánycsóki-patak [1859: And. 156: Lancsuki patak] lehetett, mely a'.Duna magasabb vízállásánál lefolyni nem tudott, így gyakran elöntötte a Vári-réteket (173. sz. név). Lásd még a 38. sz. nevet! 151. László-tanya: Kolészár-tanya :Gömzsik-tanya: Kőhegyi-tanya: rc. Kászá lu László [Kor.: László-tanya] Ta, Lh. 152. Csapás, -ra: rc. Kágye 'út' [K8: Csapás; marhahajtóút] Üt, széles állatterelő út, a múltban a legelőkre. 153. [K8: Osztás rétek; r] Értelmezését lásd a következő névnél! 154. Osztás, -ba [K9: Száraz rét; r, sz 1859: And. 155: Osztás P: ~; "feles szántóföld" K12, 17: ~; sz MoFnT2 : ~] S, sz, a régmúltban Mo, n, r. — Az 1800. máj. 3-i mohácsi tanácsi jkv. sz. rét, amit a lakosoknak felosztanak. 1848 után szántó. — A. sz. 1944-ig kisparaszti parcellák: egy osztás, 600 négyszögöl. Ide tartozik: 153. 155. Berze-Babos-tanya: rc. Kászá lu Bábos >•'Babos-tanya' Ta volt. 156. Eszéki ut: Mohácsi ut: Mohácsi országút: Udvarolt-?ut: Mohács—eszéki országút: rc. Mohácsuluj drikk 'mohácsi országút' [FI:.Rost Strasse von Essegg Eis. 1 : Moderna Via Postalis 'új postaút' Vás. 1 : Ország Út P: Eszéki Budai országút K8: Eszék mohácsi országút, Eszék—mohácsi ország út And. 156: Eszék—Mohácsi út] Üt, műút, az eszek—mohácsi országút szakasza. 157. [Eis. 1:15: Antiqua via Postalis Baranyavariensis 'baranyavári régi postaút'] Ez a régebbi útszakasz bizonyára Baranyaváron át Eszékre vezetett. Ajelenlegi Eszéki úttal párhuzamosan haladt, talán annak elődje, esetleg'. a római út nyomvonalán. A szájhagyomány is ezt tartja római útnak. Egy másik változat szerint a római út nyomai innen ÉK-i irányba vezetnek a volt Altinum-ig. (L. a 158. sz. névnél! — Györffy sz. az Árpád-korban az ún. Hadút a. Duna árteréről jóval Ny-abbra, Dunaszekcső—az egykori Jenő—Lánycsók—Maj s —Lippó—Baranyavár—Bellye—Eszék irányában haladt. — A 156—7. sz.-mal jelölt útvonalak így bizonyára későbbi létesítmények.) 158. [Vás. 1: Vár 1859: And. 155: Várdomb dűlő K8: Vár domb, Várdomb; sz P: Várdomb HK. 1929: 7: Kölkedi várhegy] D, sz, sző, régi romokról. A 144. sz. dűlő D-i harmada. — P. sz. "az itt található faragott tégla, kő, cserépről ítélve itt a török háborúkban vár lehetett, — találtatik még római réz és ezüstpénz". — HK. 1929: 7: "a helyi régészet megtalálta itt a római Altinum romjait". — Ism. 182: "Kíimó püspök, mint földesúr szép eredménnyel ásatott itt. Lehetséges, hogy ez — és nem Mohács — volt a rómaiak »Altinum«-a, a Mursa—Aquincumi országútra vigyázó katonaság, vámhivatal, lóváltó állomás megerősített telepe". — And. 155.: "nevét valószínűen az egykor itt állt római tábortól kapta". — A. sz. 1975 nyarán Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum igazgatója kb. 80x60 m-es területen ásatással a római kori Altinum fő falának és sarokbástyájának nyomaira, bukkant. A további kutatást a szőlők akadályozzák. — Idősebb a. sz. régen egy-egy kiadós eső római arany és ezüstpénzeket mosott ki, s hordott le a domb lábához. 159. Főső-Rókajukak Do, sz, e. (Vö. a 191. sz. névvel!) 160. Nyuszó, -ba [MoFnT2: Nyuszó] Mf, S, sz, r, n. Lásd még Mohácsnál! 161. Zsidó-rét: rc. Rit dö zsidóu [MoFnT2: Zsidó-rét] S, sz, azelőtt szérű. — A. sz. zsidók bérelték a püspökségtől. Lásd még Mohácsnál! — Más a. sz. újabban a 146. sz.-mal jelölt dűlő egészét nevezik így. 162. Somogyi-füzes : rc. Páskony 'füzes' S, Mf, sz, korábban ingoványos füzes, egykori gazdájáról. L. még a 204. sz. nevet! 163. Zsilip Zsilip, 1954 körül építették öntözés céljából. 164. Tojta-híd Híd egy gazdáról, melynek egykori földjén áll. — Más a. sz. a név eredete ismeretlen. 165. Ásás, -ba, -hoz: rc. Pl r't = Pá là rit (?) 'a réten' [Vás. 1: Általvágás; Cs K8: Dunai átvágás, Duna ásás; Cs And. 156: Dunakanyar-átvágás, Ásás K16: Uj Duna Csatorna F4: Csatorna] Cs. Ásott csatorna, ma vízgyűjtő, vízlevezető száraz árok, 6—10
