Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

nap alatt kb. 13 000 holdnyi terület teljesen el volt árasztva a Duna vízállásának magasságában. Épületek közül akkoriban Erdőfin még csak egy cselédlak, egy igásállat-istálló és egy tengerigóré állott". — A szájhagyomány sz. kezdetben hitbizomány volt, majd Albrecht főherceg kapta meg még az 1. világháború előtt. Fia, Frigyes feleségéről Izabellaföld-nek nevezte el. Lásd még a 341. sz. nevet! — 1945 óta újra Erdőfű-puszta, ül. Erdőfű a neve. — Közigazgatásilag 1920-ig Izséphez tartozott, 1920—41-ig Kölkedhez, 1941—45-ig ismét Izséphez, majd 1945-től Kölkedhez. Gazdasági szempontból a bellyei, majd a sátorhelyi uradalom egyik alközpontja, 1945 után a Sátorhely ÁG erdőfűi üzemegysége, majd a Bólyi Mg. Kombináthoz csatolták. Épületeinek többségét ma az Erdőgazdaság birtokolja. — Lakóinak száma kb. 650 fő volt 1960 körül. Különböző nemzetiségű és felekezetű emberek lakhelye. Az erdőfűiek Sátorhelyen vagy Mohácson temetkeztek. 1973-ban már csak 332 lakosa volt. Jelenleg jobbára csak az „őslakosok" leszármazottai maradtak: 84 magyar, 18 német, 22 délszláv, 1 cigány; összesen 125 fő. — Ide tartozik: 79—105. 79. Fudballpája: Erdőfűi sportpája: n. Fudballplácc 'Fußballplatz': szh. Fogybalpálya 'Sportski terem': rc. Pálye 'pálya' [K17: Sportpálya] S, 1, azelőtt sportpálya. A Sátorhelyi ÁG létesítette ,1945 után. 80. Kocsis-istálló: Csikóistálló: Lóistálló: n. Káilszstáll 'Gäulestall, Pferdestall': szh. Kocsijáska stálá 'Kocijaska stala' É volt, lóistálló. Kocsisok gondozták. 81. Régi iskola: n. Alt Suli 'Alte Schule': szh. Sztárá skulá: szh. Sztárá skólá 'Stara skola' É volt, a házsorban az országúttól a hatodik. Az első haladási (osztályozási) napló 1889-ből való. Lásd még a 93. sz. nevet! 82. Kocsis-kut: n. Káüszprounn 'Gäulebrunnen': n. SvëvJdprounn 'Schwengelbrunnen': szh. Kocsijáski bunár 'Kocijaski bunar' Kút, gémeskút volt a lovak itatására. 83. Műhej: Bognárműhej : Kováesműhej: n. Vëdrkstott 'Werkstatt': szh. Râdionicâ 'Radionica' É, bognár- és kovácsműhely volt. Üresen áll. 84. Erdőmérnöki kastéj: Erdőtanóxsosi-kastéj: Erdészeti-kastéj: n. Jéharkhásztéll 'Jägerkastell': szh. Sumárszki dvórác 'Sumarski dvorac': rc. Kästeln lovászuluj 'vadász (= erdész) kastélya' É. 1910 k. épült. Azelőtt iroda és lakás, 1945 után az Erdőgazdaság szolg. lakása. 85. Füttő-udvar: n. Másinisztdhouf 'Maschinistenhof': szh. Dvóristye lozsácsi 'Dvoriste lozaci' É. Két épület és udvara; 5 család lakja. Korábban a fűtők, masiniszták és családjuk, ill. az iparvasútnál dolgozók laktak itt. 86. Kancellár: Iroda: n. Khánclái 'Kanzlei': sz., szik. Kàncëlâr 'Kancelar': szh. Káncelárija 'Kancelarija' É, jelenleg lakás. Frigyes fhg. idejében az első nevet mondták (tisztségről). 87. Kerékgyöp: n. Rozs 'Rasen': n. Szívlplácc 'Siebplatz': n. Ráidarplácc 'Reuterplatz': szh. Trávnyák Travnjak': szh. Kólistye 'Koliste': szik. Trávnyik 'Trávnik' Tér. Árokkal körülvett, kerek alakú, óriási füves térség a Nagy-hambár előtt 1890 óta. Közepén hársfa, körülötte fenyők. — A. sz. régen itt rostálták a gabonát, itt játszottak a gyerekek. 88. Nagy-hambár: n. Kroussz Hambár 'Großer Hambar, ~ Speicher': szh. Vëliki ámbár 'Veliki ambar': szik. Vélka szipka 'Vel'ky sypka': rc. Hambár maré 'nagy hombár' É. Emeletes uradalmi hombár, magtár volt, tetején víztartállyal. Ezért Vízűorom/-nak is nevezték. Ma a mohácsi Szék- és Kárpitosipari Vállalat raktára. A mögötte álló épület 1945 előtt és után: Szerelőműhely. Padlásán korábban zabot tároltak, ezért: Zabpadlás. 89. Sertésfiaztató : n. Száicuht 'Sauzucht, AbferkelstalT : szh. Szvínyác 'Svinjac' É volt, 1945-ben lebontották. 90. Béres-istáló : Ökör-istáló: n. Oukszdstâll 'Ochsenstair : szh. Bíroská stálá 'Biroska stala' É volt, ököristálló, béresek gondozták. 1950 k. lebontották. Lásd még a 96. sz. nevet! 91. Bérés-kut: n, Oukszíprounn 'Ochsenibrunnen' : szh. Bíroski bunár 'Biroski bunar' Kút, gémes-