Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

gős jegyblokk ellenében 1 köbméter földet bányászhatott bárki építkezéshez. Az 1965-ös körtöltéshez innen is vittek földet. Jelenleg szeméttel töltik föl. — A. sz. a régmúltban a Czáegler-féle téglaégető állt itt: Cigler üveges téglaégetőbe : n. Cíhldris CíhlóuvB 'Zieglerisoher Ziegelofen': szh. Ciglërovà ciglânâ 'Ciglerova ciglaina'. 767. Levente lőtér Gs. Gyakorlóhely volt 1945 előtt a Földbányában. 768. Templomromok Romok. — A. sz. az 1965. évii városi körtöltés építése közben a markoló kőtömbökre bukkant. 1966-ban egy kisebb Árpád-kori, mellette Ny felé egy nagyobb, AnjouJkorabeli templom alapjait tárták fel. Körülötte temető. — A. sz. már a századfordulóin találtak itt régi pénzeket, korsót. 769. Gátőrház [K20: ~] É, rendeltetéséről. 770. Város kútja: Kut a Nyárádi út mellett: A kutná a Nyárádi uton: Késity-kut: szh. Kësityëv bunár 'Keéácev bunar' Gémeskút a Nyárádi út (763. sz. név) mellett és a körülötte lévő földek. Az 1930-as években egy sokác gazda beleölte magát. A kutat betemették. 771. [Hnt, Btl, 2, MoFnT2 : Alsómező; Lh Erd. 329: Mező; Lh] Tanyák. 1973-ban itt 63 magyar lakott. 772. Hajlok, -hó: Hajlok-part: Hajlott-part: szh. Pod Ajlókom 'Pod Hajiokom': szh. Ajlok 'Hajlok' [K6/c: Hailok Vás.: Hajlok K8/1: Hajlok, Mohácsi közlegelő; 1 K8/2: Hajlok, Hajioki dűlő; 1 K12: Legelő; 1 P: Hajlók MoFnT2: Hajlok] S, Mf, sz, r. Magasabban fekvő terasz és alatta levő sík. 1750-ig a szokásjog alapján kaszáló, utána legelő. 1771-ben ún. tilos legelőnek jelölik ki, tehát csak a munkába fogott lovakat és ökröket hajthatták oda: "... mivel mindenkoron Mohácsi lakosoknak sok forspontozások lévén a Dunán innen, midőn szükség hozandgya magával, könnyebben vonyó marhájokat megtalálhassák". (Tjk. 1771. 189.) 1807-ben csak az igás lovak részére fenntartott legelő. A déli határt csikósok őrizték, nehogy a kölkedi rétekre átmenjenek. (And. 346—7.) — P. sz. "nevét görbe hajlásáról vette". Andrásfalvy szerint "a szeget (sarkot) formáló folyóvíznek hajlata, nyaklása vagy egyszerűen nyaka van". (And. 34.) E szerint a Bég-patak (196. sz. név) hajlatától kaphatta nevét, s a patak medréhez igazodott a Hajioki út (784. sz. név) is. L. még a 832., 833. sz. neveket! — Nh.: Lásd a 13. sz. névnél! 773. Fok: Gát: Kanális: Csatorna: n. Khánál: n. Këlkad&r Khánál 'Kölkeder Kanal': szh. Kánál: szh. Kulkëcski kánál 'Kulkecki kanál': c. Sánco(l): c. Këlkëdëszko sánco(l) 'kölkedi csatorna': mc. Këlkëdâkro pátáko 'ua.': rc. Sánc da Kurkët 'ua.' [MoFnT2: Kölkedi főcsatorna] Cs. A múlt század utolsó harmadában épült, a szájhagyomány sz. részben a Bég-patak medrében, Mohács és Kölked mocsaras területeinek lecsapolására. Lásd bővebben: 196. sz. név, Kölked 150. sz. név!, 774. Közleködö ut: KÖzleködő: Kőkedi ut: Këlkdddr Strossz 'Kölkeder Straße': j. Kölkeddr Lântszvëk 'Kölkeder Landsweg': szh. Kulkëcski drum 'Kulkecki drum': c. Këlkëdëszko báró drom 'kölkedi országút': mc. Këlkëdâkro drom 'ua.': rc. Drikk dö Kurkët: rc. Drikk Kurkëtuluj 'ua.' [1759: Tjk. 181: Régi országút, Országút K8/8, 1893—1926: Kölkedi út Hiv.: Kölked—mohácsi közút] Űt, országút. Az 1930-as évek végén épült, korábban földút. A Jókai u (449. sz. név) déü szakaszát is így nevezik. Lásd még a 312. sz. nevet! Az 1., 2. név főleg kölkediektől származik, mivel Kölked belsejébe csak a falut körülvevő utakon, ma utcákon lehetett jutni. Lásd ott a 4, 5, 14, 194. sz. neveket! 775. Református vizfojás [Etel: 13: Vízfolyás] Cs volt. A református negyed vizeit gyűjtötte össze s vezette a Kőhányástól (régi Duna-ágtól) a Kölkedi úton át a Kölkedicsatornába (611., 756., 774., 773. sz. nevek). Megszűnt, felszántották. Az új töltéstől É-ra új Cs készült. 776. "Ásó-zátony; Cigány-zátony: n. Cigáinv Háufd 'Zigeuner Haufen, Bank': j. Cagámr Zâmdbank 'Zigeuner Sandbank': szh, Cigánszki záton 'Ciganski zaton, prud': szh. Cigâncki prút 'Ciganski prud': c.