Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Romëngi zâtonyo: mc. Romano zátonyi: rc. Zátonyu dö cigán 'cigány zátony' [Polg. 1925:8: Cigány-zátonyi-erdő Mérn.. K17/b: Cigány zátony K17: Cigány sziget M-t3, K20: Cigányzátony Hnt: Cigány-zátony, Cigányzátony; Lh volt MoFnT2: Cigány-zátony] Zátony, e, D-i fekvéséről és a cigánytelep (562. sz.) közelségéről. Az utóbbit jelzi az összes névváltozat az első kivételével. 1970-ben 16-an lakták, most lakatlan. — A. sz. 1858-ban keletkezett. 777. Határ dülő: n. Hotzrvëk: n. Hutrvëk 'Hotterweg': j. Grëncavég 'Grenz(en)weg': szh. Hâtârszki pút: szh. Âtàrszki pút 'Hatarski put' Ût, végig a Ny-4 határ mentén. A vasútvonaltól D-re az út mentén húzódott az iparvágány (116., 103. sz. nevek). — A. sz. az 1. világháború után ugyanitt széles sávot csatoltak Mohácshoz katonaviseltek részére a sátorhelyi uradalomtól. Egy része: Vitézi főd, más része a Nagyatádi-féle földreform kis parcellái. É-i része korábban: Körtvéjösi-erdő [1768: OL.Kam.tk. 304: Körtvélles Kneid.: Körtvües; sz 18. századi pr.: Kőrtvéles 1854: OL.U. et C. 168:38, K9: Körtvéles; e K12: Kertvélyes; e BT: Körtvélyes; e 1913. tk. (Nagynyárád): Körtvélyer Revier 1926: Hnt: Körtvélyespusztá] S, sz. Az erdőt 1908—10-ben vágták ki. A név a török időkben elpusztult Körvélyes falu [Gyl:332] nevét őrzi. — A. sz. egy gazda 1927-ben kiásta az elpusztult templom alapjait, 32 köbméter követ. A volt templom előtt római templom nyomai láthatók. 778. Mudlic-tanya: Mudlic-puszta : Disznótelep: Sertéstelep: n. Mudlicz Puszta: j. Mudlic-Pusztá 'Mudliz-Pußta': szh. Mudlicová pusztára 'Mudlicová pustara': szh. Múdlicov szálas 'Mudlicov salas' [Mérn.: Ta jele K17/b: major] Maj, Tel, egykori gazdájáról. Ma a tsz sertéstelepe. — A. sz. 1948-ban és 1955 k. őskori település nyomait tárta fel a régészeti ásatás: kagylóhéjat, égetett edényt, bronz abroncsot, csontvázat. 779. Timár-ianya Ta volt. 780. Réti tanyák: szh. Rítszki szálási 'Ritski salasi' [Stat. évk. 1930: Réti tanyák Hnt, MoFnT2 : Rétidűlő; Lh Bt2: Réti dűlő; Lh] Tanyák, kisebb települések (pl. az 555. sz. név) gyűjtőneve. A két világháború közt a Réti dűlőn (788. sz. név) tanyák épültek. 1930-ban 46 magyar, 9 szerbhorvát, 1 német lakójuk volt. 1973-ban 244-en laktak itt, jelentős részük cigány. (Erd. 351.) 781. [K16: Zsidó szálas] 782. [FI: W(irts) H(aus) Eis. 2:24: Educillum Mohacsiense Salavardi. 'Mohácsi Salavardi csárda'] — HK. 2:28: „A királyi rezoluoió szerént a város Szent Mihály-naptól Szent-Márton napig mérethette az itókát, vagyis a téli hónapokban. A nyári hónapok a püspöki uradalom jövedelmét képezték. Kocsma minden tizedben (vö. a 707. sz. névvel !) volt. Ezenkívül volt három kocsmajog a szigetben, egy a nyárádi úton, az ún. salavári kocsma és egy a Csele pataknál." — Ete 1:22. sz. a Salavardi csárda szerepel a városi számadásokban. 783. Pánity kútja: n. Pánity-Prun&: j. Pänity&sz Brënn 'Pánitj-Brunn

en': szh. Gyúkityev bunár 'Djukicev bunar': c. Pânityëszko kháink: mc. Pányiteszkro hánik: rc. Fontënà dö Pánity Kút, egykori gazdáiról és a körülötte elterülő S, sz. •— A. sz. a régi tulajdonos itt egy ötszögletű épület alapjait ásta ki. — Nh. A Látó-högyön (764. sz. név) túl falu volt valamikor. 784. Hajioki ut: Hajlokparti ut: szh. Pút pod Ajlókom 'Put pod Hajiokom' [K8/2: Hajioki út] Űt a hasonló nevű dűlő (772. sz. név) mentén. 785. Harci-tanya: n. Harci-Puszta: j. Harcisz-Pusztá 'Harzi-Pußta': szh. Hárcikiná pusztára 'Harcikina pustara': szh. Arcikin szálas 'Harcikin salas' [Hiv.: Harczi-tanyá] Ta, ill. P. 786. Lászlovics hidja: szh. Lászlovicsévá tyuprijá 'Lasloviceva cuprija' Híd, a hasonló nevű tanya közelében. 787. Lászlovics-tanya: László-tanya: szh. Lászlovicsév szálas 'Laslovicev salas' [Mérn.: László tanya] Ta volt. 788. Rét, -re: Réti-legelő : RétidülŐ: szh. Rítszká lënijâ 'Ritska lenija' [Vás.: Legelő F2: Mohácser Hutweide K8/1: Réti legelő; 1 K8/8: Hajlok alatti Legelő; 1 K9: Legelő; 1 Kl-2: Réti legelő;