Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Jányická'a székelyszabariak sz.): szh. Jányinszko brdó 'Janjinsko brdo': szh. Janyicka plánina 'Janjinska planina': szh. Jânyin 'Janjin': szh. Jënyë 'm. Jenje': c. Jënyëvicko plây. mc. Jënyëiko berdó: rc. Gyál dö Jenye [K6/d: 1828: Jenyei Hegy, JenyÖi Hegy; Méltóságos Püspöki Uradalomnak szőleje, nem régtől sok mohácsi módos polgár is szőlőt nyert.. . F2: Jenyei hegy K& ! 4, 8/6: ~; sző K12: Jeneihegy; sző P: Jenyei (Jányai) hegy K12/b, 17, 17/b, 20: Jenyei hegy MoFnT2 : Jenyei-hegy] H, Fs, Os, Vö, Ds, sz, sző. 1865^ben itt 10 ház és 32 pince volt. Lásd a 647. sz. névnél! — P. sz. "völgybe és patakba olvad, veszedelmes vize van, sok károkat okoz. Nevét állítólag Jányai nevű özvegy nőről veszi, ki azt bírta." — A sokác szájhagyomány sz. Králjevics Márkónak, a népi hősnek mohácsi szeretőjének Janja 'Ágnes' volt a neve. Róla nevezték el a Jenyei-völgyet (672. sz. név). — Más a. sz. itt régi téglákat szántottak ki, itt állt a régi Jenőfalva (647. sz. név). Amikor a törökök összeszedték az 5—6 éves fiúkat janicsárnak, a jenéiek összecsaptak velük. A törökök mindenkit megöltek, a falut fölgyújtották. — Nh. (sokác): Abban az időben sok gyereknek a Márián nevet adták. A török ezeket lányoknak vélte, így nem vitte el őket janicsárnak. (Müll. 90., 91., 93.) —• A mc. név utótagja a szh. brdo 'hegy' átvétele. — A Ny-i lejtőn, a Paprikamalom (701. sz. név) melletti domboldalon kelta temetőt tártak fel. Ettől É-ra egy nyúlványon ugyancsak temetkezés nyomai mutatkoznak. A völgy másik oldalán 1930 k. bronz sarlók, lándzsák, égetett agyagedények kerültek elő. 674. Tredling-vőgy : n. Sráitól: n. Straitól 'Sehrägtal' Vö, teknőszerű, sző, sz, néhány lakóházzal, az ismertebb Trendiing családról. — A. sz. a n. nevek 'ferde völgy'-et jelentenek. 675. [Vás.: Csarnai Hegy K8 4: Csarna hegy Csarnahegy; sző] Lásd még a 676. sz. nevet! 676. Cserna-vőgy: szh. Csërnâ 'Cerna' [K6'd: 1826: Csarna Völgy, Csarna Völgye; Valóságos mohácsi határhely... P: Csarnai völgy K8/4: Csarna völgy; sző K8/6: Csarna völgy KI2: Cserna völgy, Csarna völgy K17: Csorna völgy K17/b: Csarna völgy] Vö, sző, sz. — P. sz. "kies hely, hagyományilag nevét egy török országból ide szakadt Csarna nevű birtokosáról vette". — 1865-ben itt 6 ház, 14 pince állott (BHt. 1976: 172—80). 677. Vízmedence: Víztároló Vt, a Volf-féle szőlőben (679. sz. név). A MOFÁ-t látja el. — A. sz. építése közben temetkezésre bukkantak. A régészeti ásatás leleteit Pécsre vitték. 678. Szmerkács szurduk: Vak lénia: n. Svierkács-Holl 'Smerkatschhohle': szh. Szmërkâcsëv szurduk 'Smerkacev surduk': szh. Zubánov szurduk 'Zubanov surduk' Hor, szerb, ill. horvát gazda szőlejéről. É-i végének nincs folytatása. A szh. zuban 'nagyfogú'-t jelent. 679. Volj-pince: Álami gazdaság pincéje: n. Voulfsz-Khëla: j. Volfsz-Khélar ' Wolf-Keller': szh. Volfov podrum 'Volfov podrum' É, hatalmas pince és présház, régi gazdájáról. —• A. sz. az 1. világháború körül épült, akkor telepítette óriási szőlejét. Lásd még a 677. sz., 686. sz. neveket! — Jelenleg az ÁG tulajdona, borátvevő helye. 680. Vaskapu: Edös-luk: Szűz-lik: n. Cisszlouh: n. Szüszloh: j. Szíszlah 'Süßloch': j. Ázntór 'Eisentor': szh. Szlátká járná 'Slatka jama': szh. Szíszloh: szh. Sziszlok n. 'Süßloch': c. Szrâsztinëszki kapuvá 'vaskapu': rc. Kapu dö fér 'ua.' [Fl, 1/b: Eisernes Thor Eis. 2:45, P, Bt2: Vaskapu K8/4: Vas Kapu; útszoros] Űtszoros műúttal, azelőtt Hor a Jenyei- és a Kecske-hegy (673., 670. sz. nevek) közt. — P. sz. "itt állott 1526-ban 300 pétsi diák őrt a török ellen, fekszik egy hegyszoros és erdő között". — A diákok élő "vaskaput" rögtönöztek, itt lelték halálukat. A törökök vezére is elesett, katonái a Bég-réten (740. sz. név) temették el. (Emi. 346.) — V. Sz. helytörténész sz. a sokfelé található Vaskapu elnevezés azonos a szh. Demir Kapija'-nak, a görög határnál ma is létező város nevével. Ebből fejlődött a Dömörkapu. Nevét a török elől menekülő szerbek sok-
