Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Holl 'Tubaker Hohle': szh. Veliki szurduk 'Veliki surduk': szh. Ankóv szurduk 'Ankov surduk': c. Báró(j) szurdoko(j) 'nagy szurdok': mc. Báró kezó 'ua.': rc. Kâlyë ku gyál márö 'nagy út heggyel' Hor, Űt, méreteiről (n. 'mély', szh., c. 'nagy'), gazdákról (m., szh.). Régen Doboka (ma Görcsönydoboka) fő közlekedési útja Mohácsra. 667. Csencsevár: szh. Cselín 'Celin' [K6/d: 1826: Csencsevar, Cencsevár (?) P, K8/4: Csencsevári hegy; sző K8/6: Csencsevár; sző K12: ~; sző, sz, 1 K12/b, 17, 17/b, 19, 20, W. Száz. 1935:683: ~] Do, sző, sz. — P. sz. „fekszik a szöllők közt, hagyományilag nevét volt gazdájától Csencsétől vette." — A szh. név eredetét lásd a 650. sz. névnél! — 1865-ben itt 13 ház állott. — Nh. (horvát népdal) : U Csëncsëvaru szâzrijâlo grózsgye ... 'U Cencevaru sazrijalo grozde' 'Csenoseváron megérett a szőlő ...' 668. Suput szurduk : Gáspárics szurdok: n. Suputsz-Holl 'Schuputhohle': n. Gáspárics-Holl 'Gasohparitschhohle': szh. Suputov szurduk 'Suputov surduk' Hor, két hajdani szőlősgazdáról. Az út ma járhatatlan. 669. Cselinác szurduk: n. Cselinác-HoZZ 'Tschelinatzhohle': szh. Csëlincsëv szurduk 'Celinőev surduk' Hor, a hasonló nevű családok szőlejéhez vezetett. — Nh. (sokác): A törökök itt sok pénzt ástak el a Szőlőhegyen, virágot ültették oda, hogy helyét megtalálják. — Nh. (sokác) : Idős a. sz. nagyapjának régen volt egy öreg körtefája. Jött egy ember, s mondta, ássák ki, pénzt találnak alatta. Nem hitték, eladták a földet Cselináczéknak. Azok kiásták a fát, s a tövében egy fazék aranypénzt találtak. 670. Kecskés-högy : Kecskehögy: n. Kázzperih 'Geißberg': j. Kazdlabárk 'Geißleinberg': szh. Koziji briëg: szh. Koziji brëg 'Koziji breg': c. Singáláko pláj: mc. Buznikó berdó: rc. Gyál dö káprö 'ua.' [K8/4: Kecske hegy; sző] H. Vö, sz, r, n, korábban sző, sz, r. — A. sz. régen juhászok legeltettek itt, a nyájjal kecskéket is. •— Nh. (eredetmonda): „Lakott itt egy öregasszony. Vót neki ëgy pár kecskegidája. Farsang körű kisütött a nap. Kiengedte a gddákat legelni. Aztán hirtelen hideg szél kerekedett. A kis gidák megfagytak. Innen a név." 671. Cseri-árok: Jenyei-gát: Jenyei-paták: n. Jenye-Króvv: j. Jenye-Gróbn 'Jenje-Graben': szh. Jányincká gátá 'Janjinska gata' [Fl: Jane Jarek F2: Jenyei víz K8/8: Jenyei patak K8/4: Jenyei vizárok K16, F4, Hidr.Atl.: Jenyei árok MoFnT2 : Jenyei-patak] Vf, a hasonló nevű dűlőkről (620., 673. sz. nevek). Az Fl-es térképen még kis tóban végződiik a várostól ÉNy-ra, a K16-os térkép már jelzi, hogy ennek lecsapolásával a Dunába irányították vizét. Ujabb csatornázásról lásd a 716. sz. nevet! — A. sz. a pataknak Székelyszabar felől jövő ága a kőbányáknál (653. sz. név) eltűnik. — Forrásvidéke a régi térképek sz. Doboka, ill. Székelyszabar. A szabari határ mentén haladva (lásd ott a 129. sz. nevet!) a Cser dűlő (620. sz. név) D-i részén lépett mohácsi területre. — A. sz. újabban csatornázott mederben a Cser É-i végéről indul. A Vízműtől (624. sz. név) D-re már száraz vízlevezető. 672. Kabai-vőgy: Jenyei-vŐgy: n. Jenyétól: j. Jenyetál 'Jenjetal': szh. Jányín 'Janjin': szh. Jányická dolâ 'Janjinska dola': c. Jënyëvicko khár: me. Jënyeiko végyó: rc. Vâlyë dö Jenye [K6/b: 1744: Ahol összegyünnek Szabar, Mohács és Görcsöny határjai közönségesen Jeney Völgynek neveztetnek.. . And. 291: Jenyei rét] Vö, S, Do, r, sz, sző. Az első név valószínűleg a török kaba 'nagy' származéka. A második név eredetét lásd a 647. sz. névnél! — A. sz. a lankás oldalakon mindenütt emberi település nyomai, égetett edénycserepek, emberi csontvázak kerülnek felszínre. — Szűcs József sz. az egykori Jenő a Vaskapu (680. sz. név) magasságában, itt a völgy fenekén állhatott, ahol a felszín egy m-rel magasabb. Két sorban 20—28 óriási kalap formájú kupac látszik, a leomlott házak helye, égett tető-, fonott falmaradványok, kövek, cserepek, csontvázak. 673. Jenyei-högy Jenyei-hëgy: Jenye, '-be, '-re: n. Jenye 'Jenje': n. Jénih