Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

lom K12, 16, F4: Felső malom] Ma volt az 1950-es évekig, fekvéséről (vö. a 658. sz., 33. sz. nevekkel!), egykori gazdáiról. Lh. A dobokai n. név a Korsósgödrök (633. sz. név) közelségét idézi: PZuízer-nek nevezi a németség a fazekaskorsót. A Heréb család, melynek még egy malma volt (658. sz. név) átépítette az épületet. 640. [K8/4: Lancsuki hegy; sző] Vö. a 700. sz. névvel. 641. Nagy szurduk: Szíbert szurdok: n. Szívat-Holl 'Sieberthohlé: szh. Szibértov szurduk 'Sibertov surduk' Hor, a kőbányák, ill. a volt Sziebert-puszta felé (633., 642., 631. sz. nevek). 642. Rabló-vőgy: n. Rávzrkróvz 'Raubergraben' Vö, e (akácos), sző. Szerbeké volt. — Lehet, hogy összefüggésben van a sombereki n. Raubershohle 'Rablók szurdoka' névvel (Somberek 257). Azelőtt ezen áthaladva szekereztek a Jenyei-hegy kőbányái (653. sz. név) felé. A forgalmas útvonalat a régmúltban rablók veszélyeztették. Valószínűnek látszik, hogy ez a középkori 'dobokai kőbánya nagy útja' [Gyl:298: Dobrochachubananogut] irányába esik, mely Györffy föltételezése sz. Dobokán (ma: Görcsönydoboka) keresztül vezetett D-re, az egykori Jenő község (647. sz. név) kőfejtőihez. A mellette húzódó szurdok ma is a Dobokai út felső szakaszáról ágazik el (641., 666. sz. nevek). 643. Haltároló Tó, teleltető. Lásd még a 637. sz. nevet! 644. Milán tanyája: n. Milánsz Het& 'Milan-Hütte': szh. Milánov szálas 'Milanov salas' Ta, gazdag szerb juhászé, keresztnevéről. Lásd még Székelyszabar 194. sz. nevét! 645. Kűbányai-hid: n. Stápruhszprékd 'Steinbruchbrücke': szh. Káméncká tyuprijá 'Cuprija kod kamenare' Híd, a Kőbánya (653. sz. név) közelében. 646. Pokróc-högy [K8/4: Pokrócz hegy; sző] H, sző. 647. [And. 406:1781: Jenye; 1 K6,'c: Jenyő Diverticulum 'Jenyő dűlő': Mohács határában vagyon, melyet lancsukiak erőszakkal megszállottak .. . K6/c: Jenői Divertikulum 'Jenői dűlő'; Mohács valóságos birtoka volt, hova lancsukiak erőszak otsan jutottak be... K6/c: Jenye nevezetű Diverticulum Mohács határában vagyon melyet mohácsiak és lancsukiak közösen bírtak... Eis. 2: Praedium Jenyő 'Jenyő puszta' Eis. 2:48: Antiqui Agri, et Prata Mohácsiensium, quae modo per Lantsulkienses erga censum usuantur in Praedio Jenye. 'A mohácsiaknak Jenye pusztán lévő régi szántói és rétjei, amelyeket jelenleg a lancsukiak bérben használnak' K9: Jenyő; sz] Györffy sz. a terület a honfoglaláskori magyar Jenő törzsbelieknek a török időkben elpusztult településhelyéhez tartozott [Gyl:320: Jenen, Jenew, Iheno, Hynevo Moh. Deft. 1547/1556: Jenő puszta, tartozik nevezetthez (Mohácshoz!), üres, lakósok nélkül a nevezett város lakosságáé Deft.: Jenő BC1: Jenneó] „A név török méltóságjelölőből származik" (Act. Hist. 44:36/25). Népetimológiás értelmezését lásd az 573. sz. névnél! — A falu a 14. századiban népesebb település volt, mint Mohács (And. 143). A defterek már nem említik lakott helyként, a hódoltság után sem települt újjá e néven. Lásd a 672. sz. nevet! Ide tartozott a Cser dűlő, valamint a Cselei-hegyig húzódó szőlőhegyi határiész (620., 651. sz. nevek). Lásd még: Székelyszabar 128. sz. név! 648. Planina, '-ra: n. Csélí: n. Csálí 'Tschelin': szh. Plániná 'Planina' [K6/d: 1826: Planina-Földje, Planina-földök; mohácsiaknak szőlője vagyon rajta . . . K8/6: Planina földek K12: Planina földök; sz KI 2/b, 17, 17/b, 20: Planina földek] Dt, Fs, sz, sző. — A. sz. Az 1848-as időkben főként a sokácoké volt. — Erre vall a szh. név 'hegy, hegység' is. A n. elnevezés eredetét 1. a 650. sz. névnél! — A. sz. itt jó minőségű búza termett. 649. [Évk. 21—22:1437: Chele, Chelle; Duna mellett, Zábar (ma: Székelyszabar) és Nanaytól (az elpusztult Náné!) keletre ... K6/b: 1775: Somiberéktül Mohácsra vezető út melletti hel CseZi Puszta... Eis.2: Praedium—Cselye; határrész K9: Csellye; sz, sző, r] Határrész volt. 1792-ben a jenyei határrésztől (647. sz. név) a Dunáig húzódott, az Árpád-korban több falu, köztük CseZe osztozott