Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

rajta. Lásd a 26., 29. sz. névnél! Határa átnyúlt a szigetre is [Vö. Vás.: Csel Erdő, valamint Dunafalva 292, 295, 387. sz. neveivel!] Itt jegyezzük meg, az 159l-es defter Csele: Cselin falut és Felcselin puszta: Cselin helységet különböztet meg, a K6/b: 1744 pedig Somberekhez tartozó Csehi (!) pusztát említ. Lásd még: Somberek 275. sz. név! A név eredetét lásd a 26. sz. névnél! 650. Csele, '-re: Cselei-högy: Csele-hëgy: n. Cselí: n. Csali 'Tschelin': szh. Cselin 'Celan': szh. Csëlincko brdo 'Celinsko brdo' [Évk. 120:1779/1872: Cselény K16/d: 1826: derékuttól napnyugtára a Cselei Hegy mindkét oldalán szép szőlők vágynak ... F2: Csalina hegy K8/4, K8/6: Cselei hegy; sző K12: Cselei hegy I.; sz, sző K12/b: I. Cselei hegy F4: Csalina hegy K17: í. Cselei hegy K17/b: Cselei hegy Bt2 : Cselehegy MoFnT2 : Csele-hegy] H, Do, a Csele-pataktól Ny-ra és K-re (652, 1. sz. nevek). Azelőtt sokácok birtokolták. Szigetiek is. Lásd még a 26. sz. névnél! — Nh. (sokác): itt állt valamikor Méhesfalva. Minden bizonnyal népetimológia a szh. pcelinjak 'méhes' alapján! A Cselény, Csalina, Cselin név nagyon gyakori a területtel érintkező sombereki határban. Lásd ott a 272—7, 286, 290, 296. sz. neveket! — Brand Ede ásatott itt 1923—30-ig. Különböző korokból származó égetett edénycserepek, csontvázak; római tégla, római bronzgyűrű, cserépdarabok kerültek elő. (Vö. Évk. 10!) 651. Cselei-vőgy: Csele-vőgy: Csele-völgy: n. Cselínar Tói 'Tscheliner Tal': j. Csele-Tál 'Tscheletal': szh. Csëlin 'Ceün' [K6/d: 1826: Cselei Völgy; a Cselei víznek diverticulum ja ('dűlője'), mely valóságos régi mohácsi birtok . . . Vás. : Cselei Völgy F2 : Csalina völgy K8/4: Cselei völgy; r K8/6: ~, Cselei völgy K12: Cselei völgy; sz, r K12/b: ~ K17: Cseleivölgy K17/b: Cselei völgy K20: Cselevölgy] Vö, Do, S, r, 1, sző, sz, e, a Csele-patak völgye. A múlt század közepe táján főleg sokácok birtokolták. Lásd a 26. sz. névnél! Régen ide tartozhattak a 47, 50. sz. névvel jelölt területek. — A rómaiak útja (709. sz. név) a 18. sz. név táján észak felé ágazott el. Bizonyítják a római fibulák, edények s a ,,Coh. VII. Br." feliratú római téglák. Az Évk. 10. értelmezése sz. a 'Cohors septima Breucorum', a breukusok hetedik zászlóalja (= a légió tizedrésze) állomásozott itt. Ölöm vám jegy is előkerült; vagyis az útkereszteződésnél római vámállomás lehetett. (Évk. 10.) — A. sz. a dombon települések nyomai fedezhetők föl. 652. Csele-patak : n. Këcsinar Króva 'Getschinger Graben': n. Khénih-Lutvih-Króva 'König-Ludwig-Graben': n. Lutvih-Króva 'Ludwig-Graben': j. Csele-Gróbn 'Tschele-Graben': szh. Csëlin 'Celin': szh. Cselin-potok 'Celin-potok': c. Csele sánco(l): mc. Csele pátáko: rc. Sánc(ol) dö Csele [Keller II. 354:1331: Chele FNESZ. 158:1640/1641: Csele Uo. 1709—12: Cselé patak K6/b: 1744: CseZe pataka Fl: Cselye Eis. 2: R(ivus) CseZe 'Csele-patak' K6/d: 1826: CseZei viz Vás.: Cseíei Patak Kocz.: CseZZ P: Cselye (Csele) patak K8/4: CseZe patak K8/6: CseZei patak K16: Gelei-patak (!) F4, Hidr.Atl., K17, 17/b, 20: CseZe patak Btl: CseZe Bt2, MaFnT-2: CseZe-pataZc] Vf. Görcsönydoboka és Somberek felől jön. További névváltozatait lásd: Szebény 74, 127, Geresdlak 256, Himesháza 139, Görcsönydoboka 77, Somberek 265 alatt! Itt lelte halálát a mohácsi csatából menekülő király, II. Lajos. Lásd a 20—22, 24, 34, 38, 48. sz. neveket és Müll. 89! Értelmezése a 26. sz. névnél található. — Nh. (sirató ének): Ezörötszázhuszonhatnák a nyarán / Gyászba borult az én szép magyar hazám, / Mer a török elvette szabadságát, / A halálba vitte ifjú királyát. / Szétfutott a magyar sereg, aki tud. / Szegény király menekülne, de nem tud. / Nekiugrat Csele-patak árkának, / De az árok szélös vót a lovának. / Lajos király hiába szól lovára, / Mer az árok tele szödörindával. / Csele-patak öreg szödörindája, / Oda van a Magyarország királya. 653. Kübánya: Kőbánya: n. Stámbruh: n. Stápruh: j. Stáinbruh 'Steinbruch': szh. Râdicsëvâ bánya 'Ra-