Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

rëvci 'Kozarevci': szh. Kozarëvicâ 'Kozárevica' Do, Vö, e (akácos), sz, korábban sző, csererdő, 1. Áthúzódik Lánycsókra. Itt legeltették a kecskéket. Lásd még a 670. sz. nevet! 624. Első vízműkút É, újabb létesítmény régebbi forrá's helyén. 6,25. Harmadik dülő Űt. A K-i határszéltől a harmadik. 626. Második dülő Űt. 627. Eső dülő Űt. 628. [K8/4: Jenyei mező] — A. sz. téves térképi név, mert a Cser dűlő területére írták. — Nincs kizárva azonban, hogy ennek korábbi összetartozására utal. Lásd a 620. sz. névnél! 629. Cseri határszurduk: Határszurdok: n. Cërikar Hutrholl 'Zeriker (Zerreichen) Hotterhohle': n. Cárikzr Holl 'Zeriker Hohle' : szh. Surduk u Cëriku 'Surduk u Ceriku' : szh. Âtârszki szurduk 'Hatarski surduk' Hor. Már járhatatlan. Idáig terjed a Cser dűlő (620. sz. név), s a sombereki határba vezetett. 630. Szibërt-puszta: Szíbert, -re: n. Szívrtszpuszta: j. Szíbertpusztá 'Siebertpußta': szh. Szibërtovâ pusztára 'Sibertova pustara' Dt, sz, a hasonló nevű puszta földje volt. 631. Szibërt-puszta: Szíbert, -hő: n. Szívatszpusztz; j. Szíbertpusztá 'Siebertpußta': szh. Szibértov szálas 'Sibertov salas': c. Szibërt-puszta: c. Szibërtëszko májro(j) 'Sziebertmajor': mc. Szibërtoszkri puszta: rc. Májoru dö Szíbert 'Sziebert-major' P volt, Lh, egykori gazdájáról. 632. Somber(e)ki határszurduk: Somber(e)ki szurduk: Határ szurdok: n. Soumperhzr Holl: n. Sombergdr Holl 'Schomberger Hohle': n. Hutrholl 'Hotterhohle': szh. Sumberácski szurduk 'Sumberacki surduk': c. Sombërëkicko szurdokoj : mc. Sombërëkiko kézó: rc. Kâlyë ku gyál dö Somberek 'Somberek útja heggyel' Hor a sombereki határ mentén. A mc. utótag valószínűleg a köz torzítása. 633. Korsós-gödör : Ko7*sós-gödrök: Korsós-lukak: n. Plucdrlëhar 'Plutzerlöcher': szh. Korsovárszke jáme 'Korsovarske jame' [Vás.: Korsósok Földje K8/4: Korsós föld; 1 K8/8: Korsósföldi legelő; 1] Gs, Os, sz, 1. B volt, a korsósok és fazekasok (vö. a 273. sz. névvel!) agyaglelőhelye. Már a régmúltban itt bányásztak Cselényben (650. sz. név), adománylevelet, viszont Mária Teréziától kaptak 1779-ben, mivel a céh egy lovaskatonát állított ki az örökösödési háborúban. Az 1872-es birtokrendezéskor az okiratot felmutatni nem tudták, a város ezért a 6 és fél holdas darabot felosztotta a birtokos céhtagok közt. így 147 iparos család 100 családtaggal átmenetileg ínségre jutott. Kérelmükre Dulánszky Nándor pécsi püspök kegyadományként visszaadta a céhnek: A „Korsós föld" pedig mint industriális tér egészben adassék kegyadomány czímén a korsós és fazekas czéhnek, melyben az összes mohácsi korsósok ós fazekasok egyenlően osztozhatnak. (Űrb. jkv. 1885—1886; Évk. 120.„ Erd. 103., 405.) — A. sz. a műveletlen, elhagyott gödröket 1965-ben gépekkel elegyengették, és bevetették lucernával. 634. Fősőmalom gátja: Heréb-malom árka: n. Herébmülkróva 'Herebmühlgraben': n. Plucarmílkróva (a dobokaiak sz.) 'Plutzermühlgraben': szh. Heríbová gáta 'Herebov gaf Vf szakasza, a hasonló nevű malmot (539. sz. név) hajtotta. 635. Báblity-tanya : szh. Bâbliiyëv szálas 'Bablicev salas' Ta, Lh. 636. [Vás.: Louis Thal] —• A. sz. Somberekről (lásd ott a 285. sz. nevet!) átnyúló Vö, Men, öbölszerű Vm. — Fehérvári István sz. 1521-ben itt táborozott II. Lajos. Innen az elnevezés. 637. Halastó: n. Fistâih 'Fischteich': szh. Ribnyák Ttibnjak' Tó. A Mohácsi Halászszövetkezet létesítette az 1970-es évek végén. 638. [K6/b: 1744: Ó Gátia, Ö Gátja; Csele patakán átmenő Ö Gátja nevő részen átkelve a szőllő hegyre szurdik vezet mely valóságos határnak mondatik...] 639. Fősőmalom: Vő-malom: Jëlëncsik-malom: Herébmalom: n. Jëlësicsmill 'Jelentschikmühle': n. Herébmill 'Herebmühle' : n. Pluoarmíl (a dobokaiak sz.) 'Plutzermühle': j. Aïbastz Mil 'Oberste Mühle': szh. Heríbová vodëncâ: szh. Hërébovâ vodenica 'Herebova vodenica': mc. Hërëbeszkró mlinó üa.': rc. Maré dö Héréb 'ua.' [F2: Felső Malom K8/6: Felső mail a