Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

tartozik: 489. 493. Szabadság tér [1893: Kálvin tér 1904: ~, Kálvin u (a D-i szakasz) 1926: Kálvin tér Évk. 13—4: 1925—1975: Szabadság tér] Tér, korábban a református negyedre, később a 48-as forradalomra való tekintettel kapta nevét (502, 504, 511, 453. sz. nevek, Évk. 13—14). — 1784-ben (Fl-térkép) még szélesebb volt, a D felé vezető utcák egyikét azóta elmosta a Duna. Az 1965. évi árvíznek a gát mögött felfakadó vizétől összeomlott házakat már nem építették fel (509, 562. sz. nevek; Erd. 263—4). 494. Pálinkafőző: Pálinkafőzde: Szeszfőzde: n. Snàpszprémrâi 'Schnapsbrennerei': j. Disztilyerjé 'Destillierei': szh. Pécsárá 'Pecara' : c. Rátyiáko kher 'pálinkaház' : rc. Kasza dö röcsié : rc. Kászá dö rötyijé 'ua.' [Évk. 126: Mohács és vidéke gyümölcsértékesítő és központi szeszfőző szövetkezet] É, volt rendeltetéséről. 1965 után lebontották. Lásd még: Erd. 417! A c. rátyiá valószínűleg a szh. rákija 'ua.' átvétele. 495. Mátyás királ utca: Máttyás utca: Mátyás utca [1865, 1874: Mátyás u 1893: Mátyás király u 1904— 1975: Mátyás u] U. 496. Hemer Balázs kocsmája: Balázs Pista kocsmája: c. Hërnërëszko kircsima : mc. Hëmëroszko birto : rc. Mulyâkhëro dö Hemer 'ua.' É, kocsma volt, tulajdonosáról, Herner Balázs Istvánról, az 1950-es évekig. 497. Temető utca: Baross utca: Terv utca: rc. Táré ulicá 'középső utca(?)' [1855: Friedhof-Gasse 1865, 1874: Temető u 1893: Gróf Andrássy u (az 529., 476. sz. között), Barom (?) u (a 476. sz. u-tól K-re) 1904: Külső Baross u (ugyanígy a Ny-i szakasz), Belső Baross u (a K-i rész) 1926: Baross u 1946—75: Terv u] U. Régen a reformátusok ezen mentek temetőjükbe (536. sz. név). Később Andrássy miniszterről, majd a híres "vasminiszterről" nevezték el. — A. sz. a Barom név elírás lehet, bár egy időben a csordajáró út (650. sz. név) erre haladt. — Lehetséges, hogy a rc. név a 'Terv' torzítása. — A helytörténészek sz. az utca már létezett a török korban. Egykor a város szívéből vagy a Magyar révből indult, és beletorkollott a Siklósi útba (480., 663. sz. nevek). Fontos (posta) út volt. 498. Slussz Zsilip volt, vízáteresztő a töltésen. A név valószínűleg a n. Schleuse 'zsilip' népetimológiás változata. 499. A Slusszná Duma-part része, egykor a magyarok mosóhelye. 500. Jókai óvoda [Évk. 59: II. számú Óvoda Mt2: Óvoda Hiv.: Jókai utcai óvoda: n. Kindergarten: szh. Zábaviste] É, az utcáról és rendeltetéséről. A város második "végleges" óvodája, mely ugyancsak 1896. VIII. 30-án nyílt meg. Az 1. világháború s a szerb megszáüás alatt szünetelt. Vö. a 284. sz. névvel! (Évk. 59., Ete. 2:12—3.) — 1918—21-ig a városi munkások itt béreltek helyiséget gyűléseikhez, — Hajdenák Aladár vezetésével. 501. Korsósok: szh. Korsovári 'Korsovari, Grncari' [Huba 36: Fazekasműhely] É, műhely és házimúzeum. Tulajdonosai Horváth János, a "népművészet mestere" és fia, H. László. 502. Kálomista-templom: Református-templom: n. Khálfizmaris Khizrih 'Kalvinerische Kirche': j. Kálvinisztn Sül 'Kalvinisten Kirche': szh. Kálvinszki crkvâ 'Kalvinska crkva': c. Reformátososzki khángéri: mc. Ungriki khángéri 'magyar templom': mc. Reformátusni khángéri: rc. Biszërikâ dö Kálvin 'Kálvin-templom' [Eis. 1 : Oratorium Calvinist, Oratorium Cálvinistar 'kálvinista imaház' K8/5: Ref. Templom Horv. 3: 13., Mt4: Református templom] É, műemlék. A barokk stílusú, kereszthajós, hagyma sisakos tornyú templomot 1787—90-ig építhették a kálvinista magyar negyedben (511. sz. név). 1812-ben villámcsapás érte, 1822-iben bővítették. Valószínűleg már a török hódoltság alatt is itt volt a reformátusok gyülekezete. 1723-ban már templomukat említik, de ez még 1780-ban is torony nélküü imaház lehetett, — a nem katolikusokat korlátozó törvények miatt. (Horv. 2:7., Varg. 73.) Nesselrod pünpök iratai sz. itt állt a Szent Borbála-templom, melyet a mohácsi csata napján felgyújtottak. A törökök kivonulása után a romokból építették a ref. templomot. (Évk. 43.) — A.