Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Sëpac-rév : szh. Sztárá szkëlâ 'Stara skela': szh. Sëpâcovâ szkëlâ 'Sepacova skela' [Évk. 13: alsó rév a Sepatz-háznál] Rév, átkelőhely volt 1894-ig, külön a magyarok részére, a volt Sepatz-ház közelében. Vö. a 202., 453., 553. sz. nevekkel! — A. sz. itt volt a Placc (n. Platz 'hely'), a rakodó, ahol a Cigány-zátony (876. sz. név) homokját, "sóderjét" árulták a "homokosok" (homokszállítók); a halászok halakat. — A helytörténészek sz. itt a török időkben is rév lehetett, 100 m-nyire É-ra építkezéskor ráakadtak a várfal és várárok, ill. a palánk nyomaira (347. sz. név). A révnél jöhettek át hadihídon a keresztény hadak 1687ben, amikor a második mohácsi (nagyharsányi) csatába vonultak. Később itt került elő az iszapba süllyedve az átkelés védelmére felállított két ágyú. Lásd a 458. sz. neveket! 481. Rámpa a Sëpac-révnél: Rámpa: szh. Râmpâ 'Rampa' Feljáró út volt a révhez és a kikötőhöz (480., 482. sz. nevek). 1965-ben a töltés szélesítésekor megszüntették. 482. Molnár-kikötő: Dégété-kikötő: n. Alt Siffstachou: j. Alta Siff stáción 'Alte Schiff station' : szh. Sztárá lágya 'Stara lada; pristanista' [F2: Stationsplatz Ete. 2:7: Molnár-kikötő Erd. 282: DGT kikötő] Hajóállomás volt, forgalmi központ — a mai Szabadság téren — beszálló vendéglőkkel, boltokkal, szállító irodákkal, raktárakkal. (Erd. 282.) Itt kötött ki az első gőzhajó Mohácson 1832-ben. (Varg. 65.) 1848. márc 17-én itt hozott hírt a pesti forradalomról egy komáromi hajós (Ete. 2:9.) Egy időben itt horgonyoztak a Duna-malmok is; innen a név. — A 19. század első felében a DGT itt rakta hajóira a Pécsről ide szekerekkel szállított szenet. Lásd még a 97., 431. sz. neveket! — Ma: Szabad kikötő, parkoló, rakpart nélkül. 483. Rókus utca [1855: Rochus-Gasse 1865, 1874: Rochusz u 1893, 1904: Rókus u 1926—1946: Rókus u 1970 k.: Rókus u 1975: Rókus u] U, a hasonló nevű kápolna s temető (456., 460. sz. nevek) közelségéről. Lásd még a 476. sz. nevet! — A. sz. a 19. sz.-ban errefelé terjeszkedtek a katolikus magyarok. 484. Járvány kórház: n. Kolráspitól 'Choleraspital': j. Ung,aistëkta Spatual 'Ansteckendes Spital, Seuchenspitar [Mt2: Járvány kórház] É. Jelenleg a mohácsi képzőművésztelep nyári szálláshelye: szh. Dom umjetnika 'Umneticki dorn'. 1899-ben épült 14 ággyal a megismétlődő járványok lokalizálására. 485. A magyarok : Katolikus magyar negyed: n. Khátoulis? Una: Kâtoli&a Ungarn 'Katolische Ungarn': szh. Kátolicki magyári 'Katoiicki madari' Vr. A katolikus magyarság tömörülése nagyjából a 232, 463, 447, 452. 487, 497. sz. utcák határolta területen. De ide sorolható a 454. sz. utca ÉK-i, valamint a 449. sz. utcának ÉNy-i házsora is. Horváth K. sz. több korszakban telepedtek le 1709—1850-ig. (Bm. L. tk.) 486. Terv utcai tömbbelső É-tömb, szalagház. A hasonló nevű utca (497. sz. név) kertjeiben épült 1970 k. 487. Sarok utca [1865—-1975: ~] U, alakjáról. Itt, a 16—17. századi lakott részek egykori szélén régi temetőkre bukkantak [Évk. 13.] — A. sz. mázas cserépedények, faszén, állati csontok is előkerültek. Környéke talán a régi Mohács központja. 488. Szűk utca [1865: Szűz u 1874: Szűr u 1893, 1904, 1926: Szűk u 1946—1975: Szűk u] U, méreteiről. A többi név valószínűleg elírás. 489. [1969—1975: Frech József u] U a Kálvária köz (492. sz. név) kertjeiben 1969-ből. — A névadó a város szülötte. 1920—21-.ben az ifjúmunkások egyik vezetője. 1901—-1928-ig élt. Tüdőbaj'ban halt meg. 490. Homokréj Duna-part része, régen a magyarok mosóhelye. Alacsony vízálláskor jártak ide. 491. Napközi É, ált. iskolások részére. — Az 1950-es évekig: Református olvasókör: Református kör: j. Reformirta Lezazál 'Reformierter Lesesahl': szh. Kâlvinszki kër 'Kalvinaki krug': szh. Kálvinszkâ csitâonicâ 'Kalvinska citaonica' [Évk. 77: Mohácsi Földművesek Olvasóköre] 1894-ben alakult a református negyedben (511. sz. név). 492. Kálvin köz [1904: Kálvin köz 1926: Kálv(in) k(öz)] Köz, a hasonló nevű u közelében. Ide 30 Baranya földr. nevei II. 465