Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

a házba, ahol Sepacz József megvendégelte. (Tarnai 4., 8., Évk. 13—14.) A szájhagyomány sz. Sepaczot a Bach-korszakban emiatt 50 botütésre ítélitek, melynek felét felesége vállalta el. A lelkes tömeg utána vállon vitte őket házukba. 454. Gőzhajó utca: Aponyi utca: Sallai utca [1855: Dampf schiff-Gas se 1865, 1874: Gőzhajó u 1893: Berzsenyi u 1904: Gőzhajó u 1926 Apponyi 1946—1975: Sallai u] U. Az első gőzhajókikötőhöz (482. sz. név) vezetett; később a trianoni békeküldöttség ismert vezetőjéről, gr. Apponyi Albertről nevezték el. 455—562: MOHÁCS belterületének déli része. — 455. [Fl: Alte Dorf(?)schanze 'régi falu(?)sánc'] A helytörténészek sz. valószínűleg a D felől betörő árvíz elleni védelmet szolgálta. Nem tartják valószínűnek, hogy 1687-ben a török túlerő ellen a felszabadító hadsereg itt vette körül sánccal táborát, s innen indult a nagyharsányi csatába. A tábor sáncai a volt Kölkedi csárdától (lásd: Kölked 115. sz. név) 800 m-nyire K-re láthatók ma is. 456. Rókus-kápolna: n. Rouhaszkhâpëlljid 'Rochuskapellchen': j. Rókusz-Klousz 'Rochuskapelle': szh. KápeM kor Szvëtog Róka 'Kapela kod Svetog Roka': c. Rókus-kápolnáj : mc. Rókus-kápolná : rc. Rókus-kápolna [Eis. 1: Cap. St. Rochi, Capella S. Rochi 'Szent Rókus kápolnája' Mt2: Rókus Horv. 3:22, Varg. 74.: Szent Rókus kápolna Mt4: R. k. emlékkápolna] É, a város fogadalmi kápolnája. 1710-ben épült (Fölkér szerint 1691-ben) pestisjárvány után a pestis ellen védő szentek, Fábián, Sebestyén, Rókus és Szűz Mária tiszteletére (Brüsztle III. 751—3). 1762-ben újították fel. A kápolna előtt az 1. világháborúban elesettek szimbolikus sírja, Martinelli Jenő szobrászművész alkotása látható. (Horv. 3:22., Varg. 74.) 457. Kálvária-hegy: Kálvária-domb: n. Khálváriperih 'Kalvarienberg': j. Opkumënis 'kálvária': szh. Kálváríjá 'Kalvarija': c. Szobro 'szobor': mc. Kálvária: rc. Kâlvârijë 'Kálvária' [K8/5: Kálvária, Kálvária K9: Calvarie K12: Kálvária Mt4: Kálvária] D, a temető (471. sz. név) északi része, kálváriával és a Csatatéri emlékkápolnával. — „A törökök a várost csak aug. 30-án, a csatát követő napon gyújtották fel, és e napon esett el az utolsó magyar utóvéd egy ifjú csapata — az újabb megállapítások szerint —• 600 pécsi egyetemi hallgató és tanárai a Kálvária-dombon." (Tih. 10.) •—• Nh.: Mindez a Vaskapunál történt. (Lásd az 580., 694. sz. neveket!) 458. Kálvária-kápóna: Temető-kápolna: Csatakápolna: n. Khápelljia 'Kapellchen': j. Tëmë-Klousz 'Friedhofkapeile': szh. Kdpe'Zá'Kapela': c. Kápolnáj: Kápolna: mc. Grobiszkri kápolna 'temetőkápolna':rc. Kápolna murmunculuj 'a temető kápolnája' [K16: Sí. Ludwig F4: Csata kápolna Mt2, Horv. 3:23: Csatakápolna Varg. 73: Temetőkápolna Mt4: Mohácsi vész emlékkápolna Tih. 27: Csatatéri kápolna Huba: Kálvária-kápolna, Csatatéri emlékkápolna] É a Kálvária-dombon. Műemlék. Nyolcszögű alaprajzú, klasszicista stílusú (Tüsk. 70). „Az ablak Haranghy Jenő üvegfestménye. Kanizsay Dorottyát ábrázolja." (Tih. 28.) Király József pécsi püspök építtette 1816ban a mohácsi csatában elesettek emlékére. Védőszentje a Fájdalmas Szűzanya (Ism. 356). 1817-től kezdve itt emlékeztek meg ünnepélyesen az évfordulóról. Az emléknap megtartását a püspök már 1807-ben elrendelte. 1856-ban a kápolnát átalakították, hogy a mohácsi püspöki kastély két olajfestményét elhelyezhessék. Az egyik az 1526-os, a másik az 1687-es mohácsi csatát ábrázolja. Mindkettőt Dorfmaister István festette 1783-ban Esterházy Pál püspök megbízásából. Külön fülkében őrzik azt a két ágyúcsövet, melyet Bádeni Lajos seregei hagytak itt 1687-ben a dunai átkelésnél az egykori Magyar-révnél (480. sz. név. Horv. 3:23.) 459. Hősök temetője: Hősök ligete: Hősöki (a gyerekek nyelvén): n. Heldnfríthouf: j. Héldntdma* 'Heldenfriedhof': szh. Gróblye Szvëtog Roká