Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

'Groblje Svetog Roka, Groblje palih herolja': mc. Hësiko grobi: mc. Hësikiszkro grobi 'hősök temetője' [Horv. 3:22., Varg. 74.: Hősök ligete] Te volt, ligettel. 1931-ben létesült a régi temetőnek azon a részén, ahol az 1. világháború idején Mohácson elhunyt magyar, német, bosnyák katonákart, orosz és egyéb nemzetiségű hadifoglyokat külön-külön sírban elhantolták. Minden katona emlékére egy-egy fát ültettek. A mohácsiak névtáblát kaptak. A liget bejáratához 1935ben székelykaput állítottak. 460. Rókus temető: öreg temető: n. Aida Khiarihouf 'Alter Kirchhof: j. Rókusz-Teme 'Rochusfriedhof: j. Altsr Ëvinter 'Alter Friedhof: szh. Gróblye Szvëtog Roka 'Groblje Svetog Roka': szh. Sztár ó gróblye 'Staro groblje': c. Púri (purâni) murmunci: mc. Phuri grobi: mc. Csillutni grobi: rc. Mdrmuncsa bëtiirna 'öreg temető' [Eis. 2.: Te jele K8/4: Kath. Ő Temető K8/8 : Régi Temető K9 : Kath. Friedhof] Te, a benne álló kápolna nevéről. A múlt század közepéig temetkeztek ide. Ide tartozik: 456., 459. Régen ide tartozott: 469., 472 egy része. 461. Hid utca: Temető utca: n. Fríthoufkássz 'Friedhofgasse': szh. Sztáró gróblye 'Staro groblje': c. Murmuncáki vulica 'temető utca': mc. Grobiszkri utcâ 'ua.': rc. Ulicâ dö murmunc 'ua.' [1865: Hid u (a K-i rész) 1874: Híd u 1885—86: Moh. Ürb. jkv.: temető u 1893, 1904, 1926: Hid u 1946—1975: Temető u] U, az ott lévő hídról. — A. sz. 1935-ben kettévágták a Hősök ligetét (460., 459. sz. .nevek), hogy utat létesítsenek a Temetőhöz (471. sz. név). Azóta Temető u a neve. így tehermentesítették a fő utcát. 462. Kű-hid a temetöné: Temető hídja: n. Fríthoufprekd 'Friedhofbrücke': szh. Tyuprijá ná Begovácsi 'Cuprija na Begovaci' Híd a temetők felé (m., n. nevek) a Bég-patakon (szh. név). 463. Szent István utca [1926—1975: ~] U, egykor a Sík, Vásártér (403. sz. név) D-i széle, ezért nem kapott korábban külön utcanevet. A 19. század első felében épült be, főleg kispolgárság lakta (Erd. 290.) 464. Vörös-kocsma: Varga Palcsi kocsmája: c. Vërësëszko kircsima: mc. Véresoszkro birto: rc. Krismâ dö Vörös 'ua.' É, kocsma volt, gazdáiról. A századfordulótól működött. Az 1930-as évek közepétől Varga Pál tulajdona. Vö. a 653. sz. névvel! Az 1950-es évektől a Horgászszövetkezeté. 465. Vincsëk-kocsma: Vincsëkné(l) : c. Vincsëkëszko kircsimâ: mc. Vincsëkoszkro birto: rc. Krismâ dö Vincsëk [Hiv.: Vincsek János vendéglője] É, kocsma volt, tulajdonosáról. 466. Laci Mári kocsmája: Rákóci-borozó [Hiv.: ~ Kor.: Pécsi György vendéglője] É. Az 1. világháborútól az 1950-es évekig az „ajbéliek" kocsmája. Pécsi feleségéről, László Máriáról. 467. Vájntráut-bót: c. Boltâ É, Weintraut Bálint vegyeskereskedése volt az 1950-es évekig. 1908 előtt: Fautli-kocsma [MéV. 1893: Fautl-ház] : Venc-kocsma, egykori tulajdonosairól (Fautl, Wenz). — Ete2:15. sz. Pécsi Miklós kőművesmester a Fautli-kocsmában szakelőadásokat tartott munkásoknak. 468. Mártonkocsma É, kocsma volt a század elején. — Ete2:17. sz. 1908-ban itt alakult meg a kőtörők (kőbányai munkások) asztaltársasága. 469. öreg temető: Régi temető: Diófás: Diós: Oncsa-telep: szh. Szirotinyszki red 'Sirotinjski red' [1940—45: Magyar jövő u 1946—1970: Béke u] U, kisebb lakótelep. Az 1940-es évek elején épült ONCSA-segélyből, sokgyermekes szegény családok (szh. 'Szegény sor'!), főleg ,,széntelepiek" (82, 112. sz. nevek) részére. — 1783—1848-ig temető, a Rókus-temető (460. sz. név) része. Az 1930-as években füves kaszáló óriási diófákkal. A fákat 1935 k. vágták ki. Lásd még a 461. sz. nevet! 470. Temetői-fok: Temetői-gát: n. Vaszsrkróva 'Wassergraben': szh. Jàrâk 'Jarak': c. Sânco(l): mc. Járkó: rc. Sánc 'árok' [K8/6: Visz arok Mtl: Malom árok Mt2: Bég patak Mt4: Bég-patak HidrAtl. 3c: Bég] Vf, a Bég-patak szakasza a temetők közelében. Időnként talajvizet és csapadékot vezet el. Lásd még a 196., 194. sz. neveket! A mc. név a szh.-ból származik. 471. Katolikus temető: Gesztenyés : Teme-