Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

büfé és cukrászda külön-külön. A cukrászda népi nevét csíkos belső festéséről kapta az 1970-es években. — Az 1940-es évekig: Róna-(Rosenthal-)m/omda és könyvkereskedés: szh. Rozëntâlovâ knyizsârà 'Rozentalova knjizara' [Kor.:- Rosenthal Márk és Fia Nyomda és Könyvkereskedés] 1894-ben alapították. 384. Pollák-nyomda É volt, régebben Pollák Róbert nyomdája. 1908-ban létesült. Helyére s két szomszédos ház helyére többszintes lakóház épült nemrég. 385. Városi bérház: Smitt-patika: Nagy patika: Patika: n. Kroussz Apatéka- 'Große Apotheke' : szh. Veliká patika 'Velika apoteka' : c. Patika [Hiv. : Központi gyógyszertár] — 1950 előtt: Smit-patika: n. Smitt-Âpatëka : j. Smittsz Pëtâik '

Schmidt-Apotheke' : szh. Smitová páteká: szh. Smitová patika 'Smitová apoteka' : c. Smitëszki pátiká : mc. Smitëszkri patika : rc. Patika dö Smitt 'ua.' [Hiv. : Szent Háromság Gyógyszertár] É. Bérház "rangos embereknek"; azelőtt, a földszinten üzletek és gyógyszertár. — Mohács első gyógyszertárát valószínűleg Einemmer pécsi "Apatikarius" alapította 1795-ben [BHt. 1976:394: Szent Háromság Apathécá]; más forrás sz. 1801-ben Monika János (Évk. 104). Többször cserélte helyét; 1904-ben Schmidt Károly költöztette ide [Uo.: "Megváltó" gyógyszertár]. Erre utalnak a nevek. (Évk. 103—10., BHt. 1976:393—416., Erd. 103.) Lásd még a 306., 361. sz. neveket! — Az épület Ny-i falán emléktábla hirdeti, hogy a szomszédságában lebontott házban született Mohácsi Jenő. Lásd a 136., 345. sz. neveket! — 1811—41-ig városháza állt a helyén.: Óvárosháza [Erd. 320: ~]. 1904-ben még állt (Erd. 424), néhány év múlva lebontották. Lásd még a 373., 368., 410. sz. neveket! 386. Könyvesbolt [Hiv.: Áll. Könyvterjesztő Vállalat Batsányi János Könyvesboltja] É. 387. Vasbót: Vitték, -hő: Vitt-vazsbót: n. Vitt-Aizaksëft: j. Vittsz Ázngaseft 'Witt- Eisengeschäft': szh. Vitovà gvozsgyârâ 'Vitova gvozdara' É, vasbolt 1954-ig. Korábban Witt Józsefé (Évk. 128). 388. Járási Pártbizottság É, rendeltetéséről. Azelőtt: Popper-ház, tulajdonosáról. Varrógép-, kerékpárüzlet volt. 389. Korvin: c, mc. Korvin-bóta 'Korvin-bolt': re. Boltë dö Korvin 'uà.' [Hiv.: Duna Áruház] É, áruház. 1945 előtt: Abonyi-bót: n. Abonyi-Ksëft 'Abonyi-Geschäft': j. Abonyisz Fërkaijszhousz 'Abonjis Verkaufshaus': szh. Abonyijin dutyán: szh. Abonyín dutyán 'Abonjijev ducan': szh. Veliki dutyán Abonyijé 'Veliki ducan Abonjije' 390. Bartók-szobor: mc. Bartók szobro Szo, bronz portré. Schaar Erzsébet alkotása 1971 körül. 391. Radnótiszobor: mc. Radnóti szobro [Mt4: Radnóti-szobor] Szo. Az ácsolt fakorlátnak támaszkodó bronzalak az emberi kiszolgáltatottságot fejezi ki. (Tüsk. 64.) Varga Imre alkotása 1970-4)01. 392. Fő utca: n. Háuptkássz: j. Houptgász 'Hauptgasse': n. Júdakásza (a vidékiek sz.) 'Judengasse': j. Jídasa Gász 'Jüdische Gasse': szh. Vëliki szokák 'Veliki sokak, Glavni sokak': c. Zsidováni vulicâ 'zsidó utca' c. Bári vulicâ 'nagy utca' : mc. Bári utca 'ua.' : mc. Fë utca 'fő utca' : rc. UUcá maré 'nagy utca' [1780 k.: Bm. L. Fundusok Protocolluma: Ország útja. Közönséges utca, Közönsiges Nagy Utca; "közönséges piaczra járó utca" 1865, 1874: Fő u] U, a város főutcája. A két háború közt itt volt az üzletek háromnegyede (Erd. 280) : zsidó a. sz. azért tartották a vidékiek zsidó üzleti negyednek. Ide tartozik : 3.29., 393. — A 18. század 2. felében a város három fő közlekedő utcája az Űj u, Közönséges u, Öreg u (159., 392., 312. sz. nevek), a többi szinte csak köz volt. (BHt. 1976:90—1.) 393. Szabadság utca [Lásd a 329. sz. névnél!) 1893: Király u 1904: ~ (a Tomori u-tól, 300. sz. név.) 1926—1935: ~ 1946—1975: Szabadság u] U, a fő utcának a 318., 374. sz.-u utcák közti szakasza. Lásd még a 329., 392. sz. neveket! 394. Ótépé [Mt4: OTP-jiók] É része, takarékpénztár. 395. Belváros: Centrum: n. Imarstott: j. Instuat 'Innenstadt': j. Stuatmitn 'Stadtmitte' [Ism. 356., Erd. 289: Belváros] Vr, a város központja, a Szabadság u (393. sz. név) és