Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

cégéréről és tulajdonosáról, Vesztergomhi Györgyről. 273. Korsós utca; szh. Korsovârszki szokâk 'Korsovarslki sokak' [1865—1893: Korsos u (Rózsa u-rtól 287. sz. név) 1904—1935: Korsós u] U. Itt laktak a híres korsósok és fazekasok. 1778-ban 22 délszláv, 20 magyar, 1828-ban 31, 1873nban 135, 1880 k. 147 agyagművest tartanak nyilván. 274. Fazekas utca [1893—1975: Fazekas u] U. Értelmezését lásd a 273. sz. névnél! 275. [1864: Erd. 453: 2. sz. Duna-fürdő 1904: Mtl: Fürdó(l) 1935: HK3:10/4: Dunafürdő] É. Pyriker Gyula gyógyszerész építette, Mihálovics N, 1868-ban kibővíttette. Nyilvános szezonális kosaras Duna-fürdő volt, 100—150 személyre. Az 1. világháború idején elpusztult. (Évk. 108.) 276. Óvoda köz: Óvoda utca: szh. Filipóv túr 'Fiiipov tur' [1893: Sugár u 1904, 1926, 1970 k.: Óvoda u 1946, 1975: Óvoda u] U, az itt lévő óvodáról (284. sz. név). A szerb 'Fülöp valaga' gúnynév egykori gazdáról. 277. Fürdő utca: szh. Stàjnërov szokák 'Stajnerov sokak' [1893—1975: ~] U, valószínűleg az egykori Duna^ífürdőről és a Steiner-boltról (275., 278. sz. nevek). 278. Stâjner zsidó botja: Zsidóbolt: n. Stâindr-Ksëft 'Steiner-Geschäft': j. Stâinarsz Spëczrajgasëft 'SteinerSpezereigeschäf t': szh. Stàjnërov dutyán 'Stajnerov ducan' É, korábban vegyes fűszerkereskedés (Évk. 128). 279. szh. Prdlistyë 'Prallste': szh. Râcko prdlistyë 'Racko praliste' Partrész, egykor a szerbek mosóhelye. (Vö. a 43., 205.,.417., 490., 499. sz. nevekkel!) 280. [1841: Évk. 42: Uradalmi szérüs kert, Szérüs kert] Egykor a Kossuth és a II. Lajos u (159., 281. sz. nevek) közti terület 3/4 része, valamint "a vármegye ház utca" (218. sz. név). 1841-ben hét sokác kérvényez házhelyért "az kimérett Fontosokbul (fundus)", mivel telküket, házukat elmossa a Duna (Évk. 42.) Lásd még a 209., 239., 298. sz. neveket! 281. Vár utca: Második Lajos utca: n. Klousztarkâssz : j. Klajsztzrgâssz 'Klostergasse': szh. Klájzërov szokák 'Klauzurov sokak': szh. Jânityë szokák 'Janicev sokak' [1855: Ludwig Gasse 1865, 1874: Lajos u 1893: Ilik Lajos u 1904—1975: II. Lajos u] U, a tragikus sorsú királyról. (Vö. a 21., 22. sz. nevekkel!) A volt püspöki palotához (régi népies neve: Vár) és a volt ferences kolostorhoz (240., 207. sz. nevek) vezettek. A 3. szh. név ott lakó családot idéz. — 1784 és 1827 között épült. A 19. sz. elejétől a 2. világháború végéig "polgári és tisztviselő" családok lakták. (Erd. 258., 290.) — Ete sz. áz utca keleti sarkán plébánosi lak és tiszttartói lakás állhatott. (Tjk. 1780.) — Nh.: A török időkben a Sokac révből (202. sz. név) induló holtág a II. Lajos és a Tomori u (300. sz. név) kertjei közt folyt. — Ottendorff és Cselebi is ír erről. 282. Kóló tér: Kóló: Busó tér: n. Púzsaplácc 'Busóplatz': szh. Ledínká 'Ledinka': szh. Kólistye 'Koliste': c. Busó tér, ~ téroj 'busó tér': mc. Kóló téró 'kóló tér': rc. Páskony 'legelő' (?) [MéV. 1893: kólótér Polg. 1926: Busó tér Polg. 1933, Dob. 1948: KóZó tér K18: Kólótér] Tér. Hivatalos nevét 1970 körül kapta. "A XIX. század elején itt még holtág húzódott; magasabb talajvízálláskor csónakkal lehetett csak átkelni." (Erd. 303. Lásd még az 1780. és 1808. évi térképeket!) — Nh.: Itt van a messze földön ismert sokác népszokás, a busójárás (szh. poklada 'farsang') gyülekező helye. A mulatság négebben három napig tartott, farsangvasárnaptól húshagyókeddig. A busójárás a más népeknél is megtalálható télbúcsúztató, termékenységvarázsló ünnepekhez tartozik. Balkáni hazájukból hozhatták magukkal a sokácok. (Unyi 2: 220—6., Mánd. 3—9., Varg. 78—84., Tüsk. 46—9.) Az egykor fékevesztett mulatozás ma idegenforgalmi látványossággá szelídült. A menet innen a térről indul, és a Széchenyi téren (409. sz. név) ünnepi játékkal zárul. 283. Busó-oszlop: Busó-szobor: n. Púzsa-Khep 'Buscho-Köpfe': szh. Búso 'Buáe (maákare)': c, mc. Buso-szobro: rc. Buso-szubor [Mt4, MoFnT2: Busó-szobor Huba 37.: Busóoszlop] Szobor, totemoszlopra emlékeztető bronzszobor 1967-<ből. Laluja András