Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

műve. A busójárás kiinduló pontja. A n. név busó 'fejekre', a szh. 'farsangi maskarák'-ra céloz. 284. Szerb óvoda: Korsós óvoda: Szh. Zábviste: szh. Zabaviste [Évk. 59: I. számú Óvoda Mt2: Óvoda Hiv.: Korsós utcai Övoda: n. Kindergarten] É, a környező utcákról. A város első "végleges" óvodája, mely az 1892. évi óvodatörvény felszólítására 1896. VIII. 30-án nyílt meg. Sok szerb gyerek látogatta. — Az 1. világháború és a szerb megszállás alatt többnyire katonák, hadifoglyok, menekültek tartózkodtak az épületben. (Évk. 59., Ete 2:12—3.) Lásd még a sz. neveket! 285. Múzeum: n. Muszeum: j. Múzeum 'Museum': szh. Múzej 'Muzej': c, mc. Muzëumo: rc. Muzëu 'ua.' [Évk. 97., Tüsk. 61: II. Lajos Múzeum Mt4, Tüsk. 61: Kanizsay Dorottya Múzeum] É, rendeltetéséről. — 1923-ban alakult. A mohácsi csata története c. állandó kiállítást mutatja be. [Évk. 97., Tüsk. 61., 68., Huba 178.) — Itt működött az 1930—40-es az utcáról és a gyógyszerészekről elnevezett Szerb patika: Süttő-patika: Sütőpatika: n. Rácis Apztéka 'Raitzische Apotheke': j. Rőmersz Pëtâik 'Römers Apotheke': szh. Rácká páteká 'Racka pateka' [Ete3:5: "Szent Ferenc" gyógyszertől Más a. sz. "Szentlélek" gyógyszertár]. Urbányi István nyitotta meg 1929ben. 1951-ben Rihába helyezték a 'korábbi kocsmaépületbe. 286. Szerb utca: n. Rácizsi Kássz 'Raizische Gasse': j. Szerbasa Gâssz 'Serbische Gasse': szh. Szrpszki szokâk 'Srpski sokak': szh. Rácki szokák 'Racki sokak': c. Szir(i)bickó vulicâ: mc. Szërpszki utcâ: rc. Ulicâ dö szürb 'ua.' [1780: HK2:9, 1893—1904: Szerb u Szerb tk. 1919: Cpôcna y(jrana) 1926—1975: Szerb u] U, optálás előtt itt szerbek laktak. (Vö. a 287. sz. névvel!) 287. Szerb-negyed: Szerb-város: n. Rácis Fi?tl 'Raizisches Viertel': n. Race Stot 'Raizenstadt': szh. Szrpszki szokâk 'Srpeiki sokiak': szh. Rácki szokák 'Raoki sokak': c. Sziribicko kërilëtoj 'szerb kerület': c. Szibiricko fóró 'szerb város': mc. Szërpszko nëgyëdo 'szerb negyed': mc. ~ városo 'szerb város': rc. Tzrg dö szürb(u) 'szerb város' [Vás.: Rátz Város HK. 3: Szerb-város] Vr volt az 1930-as évekig. A török korabeliről lásd a bevezetőt, a török uralom utáni Horváth K. sz. 1687—1710 között alakult ki (Bm. L. tk-vázlat). Központja a Szerb-templom (290. sz. név). Ide tartozott nagyjából a Fecske, Vörösmarty, Kazinczy u-tól s a Dunától közrezárt terület. 288. Porta: Szerb-parókia: n. Rácis Popaháusz 'Raitzisches Popahaus': szh. Pârohijâ 'Parokija' : szh. Râckâ pârohijâ 'Racka parókája' : re. Párohíje dö szürb 'szerb parókia' É, görögkeleti szerb paplakás és hivatal. 289. Szerb iskola: n. Rácis Suli 'Raizische Schule': j. Szerbisa Sül 'Serbische Schule': szh. Szrpszkâ skolâ 'Srpska skola': szh. Râckâ skulâ 'Racka skola': c. Sziribicko iskolâ: mc. Szërpszki iskolâ: vc. Iskolö dö szürp 'ua.' [Évk. 57: Gör. keleti elemi népiskola] É, 1945-ig a szerbek iskolája, jelenleg paplakás tartozéka. — Nh.: már a török hódoltság alatt volt iskolájuk. Nádfödeles épületük a 18. sz.-ban leégett, benne a gör. keleti egyház összes iratai is. A jelenlegi épület 1874-ben készült. 1914-ben 84 gyerek látogatta. Szerb nyelvű tanítás folyt, de a magyar nyelvet is oktatták a 20. sz.-ban. (Évk. 57.) 290. Görögkeleti-templom: Rác-templom: Porta: Szerb-templom : n. Rácis Khiarih 'Raizische Kirche': n. Szëarp Khiarih 'Serbische Kirche': j. Szerbasa Biszmëdaras 'szerb templom': szh. Porta 'Porta': szh. Crkva 'Crkva': szh. Szrpszliä crkvâ 'Srpska crkva': szh. Râckâ cerkvâ 'Racka crkva': c. Sziribicko khángéri: mc. Szërpszki khángéri: rc. Biszërikâ dö szürp 'szerb templom' [Eis. 1: Templum Rascianorum 'rácok temploma' Tj. (Ete 1:8): Ó hitű templom K8 5: G(örög) n(em) e(gyesült) Templom, Sz. háromság K12: Szent háromság Horv. 3:3: Szerb görög keleti templom Varg. 73, Mt4: Görögkeleti szerb templom] Ë, műemlék. Az egykori görögkeleti vallású szerb negyed barokk temploma 1750-ből. Építéséhez a Mohácson lakó görög kereske-