Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

'mosóhely'-e. 44. Köröszt a szöllőhögyi iskolánál Az iskoláná a köröszt: Iskolakërëszt: n. Sullkráic 'Schulkreuz': szh. Krszt kod skolë 'Krst kod skole': szh. Krízs prëd skulom 'Kriz pred skolom': c. Iskolëszko trusul: mc. Iskoláko kereszté: rc. Krúse dő skolâ 'iskolakereszt' [F4: Ke jele] Ke a Szőlőhegyi iskola előtt, a század elejéről, közadakozásból. Czetl Istvánné újíttatta föl 1956-ban. A múlt században itt egy fakereszt állt. 45. Szöllőhögyi iskola: Szöllőhégyi iskola: Iskola: n. Kepi&rhzm&r Suli 'Gefoirgschule': j. Vâjnbârka Súl 'Weinbergschule': szh. Vinográdszka skolâ 'Vinogradska skola': szh. Planínszká skulá 'Planinska skola': c. Drákhakó skolâ: mc. Drákhuno iskola 'ua.': rc. Iskulö dö gyál 'a hegy iskolája, hegyi iskola' [K17: Iskola MoFnT2: Szőlőhegyi iskola; Lh K19: Ált. iskola] É, Lh. A szőlőhegyi település iskolája volt. 1914-ben létesült (Tih.22—3), az oktatás 1974-ben szűnt meg. Jelenleg: Óvoda. 46. Bót: n. Ksëft 'Geschäft': szh. Dutyán 'Ducan' [K19: üzlet] É, vegyesbolt. 47. [Vás.: Cselin] Vö. az 550. sz. névvel! 48. Régi országút: Szöllőhögyi út: Téglagyári ut: n. Cihlóuvzvég: j. Cihlófnvég 'Ziegelofenweg': szh. Sztári drum 'Stari drum' [Fl: nach Ofen; And. 281 : Via Regia 'királyi út' út Eis. 2 : Moderna Via Postalis 'korszerű postaút' K8/4, K12/ib: Régi ország út] Űt. A közeli téglagyár (58. sz. név útja volt. Egykor (a Szőlőhegy és) Buda felé vezető széles, jártas postaút. — A. sz. A Duna ártere szélén, a 202, 96, 58, 22. sz. nevek irányában balladt. Az 1783-as térkép ezt a szakaszt jelöli meg a mohácsi csatából menekülők útjaként. A Buda felé vezető útvonalat a 100—150 m-es partszakadás miatt át kellett helyezni. Lásd az 59. sz. nevet! Az 1783., 1792., 1827. évi térképek még ábrázolják, az 1858. évi már csak É-i felét a szafcadáisig. (Erd. 264.) ÉHÍ végén utca épült (30. sz. név) D-i szakasza a Rosenthial-téglagyárba (58. sz. név) vezet. 49. Léna út: n. Léni Vëk 'Linieweg': szh. Kurtä lënijâ 'Kratka lendjia' Ö volt, a Szőlőhegyi iskolától rézsútosain a Duna-partra. Ezen járták a téglagyárba dolgozni. (45, 58. sz. nevek). A magyar név a németből (ill. latinból) alakított népetimológia; a szh. 'rövid utat' jelent. 50. szh. Sisâtovâc 'Sisatovac' S, nyárfás, sz,-k, részben beépítve. Az 1. világháború végéig szerb juhlegelő. A név 'birkanyíró hely'-re emlékeztet, Nyírfás előtt itt mosdatták a birkákat a Duna sekély vrzében, de itt mosták meg a szurkos búzát is, mielőtt malomba vitték. Révszerű lejtős terület, de révre már nem emlékeznek. A szerbök Cselin területét is ezzel a névvel illették. — A. sz. az 1700-as évek elején itt szerb település lehetett, mert a patak közelében régi temetőt tártak fel. Ez valószínűleg Csele falu: 26. sz. név! A patak torkolata s a régi budai út közt a régmúltban egyházi halastó volt (Gyl:293—4.). 51. Farost-kikötő: Mofa-rakodó Kikötő. A Farostlemezgyárnak korszerű daruikkal ellátott saját folyami rakodója az 1949-ben megkezdett vasérc-kikötő helyén. (EL. 140., 365.) 52. Famunkás-szobor [Hiv.: Famunkás] Szo, kőből, Palotai Gyula alkotása 1968-ból, a MOFA udvarán. 53. Farostlemezgyár: Lemezgyár: Mofa: Farost: szh. Plocsará 'Plöcara': c. Fârostoszki gyára: mc. Farostgyará: rc. Fárostgyár 'ua.' [K17/b: Farostlemezgyár K20 : MOFA Hiv. : Mohácsi Farostlemezgyár, MOFA Hiv. szh. : Fabrika drvenik pZoca] Gyár. 1955—58-ig épült a korábban tervezett Dunai Vasmű helyén, 1959től termel. (Erd. 165, 464.) — A. sz. 1934-ben közel a Dunához a régészeti ásatás sírt talált, aranytárgyakkal. 54. Mofa-lakótelep [K17/b: Farostlemezgyár MoFnT2: Felsőmező; Lh Hiv.: MOFA-lakótelep] Tel. Kisebb lakótelep a gyár dolgozói részére. 55. Rózentál-kikötő : Téglagyári-rakodó [K20: Kikötő] Kikötő és rakodó a Duna szélén a téglagyár (58. sz. név) részére (Erd. 436.), volt tulajdonosáról. 56. Északi iparnegyed [Erd. 344: Ipari negyed] Vr, fekvéséről, jellegéről. Újabb elnevezés. Az utóbbi évtizedekben rohamosan fejlődik. 1972-ben