Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

18 üzem, ül. telephely működött itt (Erd. 279.), azóta számuk megkétszereződött. Ide tartozik a Budapesti út két oldala és a Bári országúttól D-re eső terület (59., 36. sz. nevek). 57. Náci-féle luk Bg volt a meredek löszpartban, részeges gazdájáról. A Bácskából érkező, egyedülálló téglagyári idénymunkások nyáron át többnyire itt húzták meg magukat. 58. Rózentál-téglagyár : Egyestéglagyár: n. Róuzatól-Cihlfabrik : j. Rózntálsz Ciglfábrék 'Rosenthal-Ziegelfabrik: szh. Rozëntâlovâ cigláná: szh. Rozentálová ciglyáná 'Rozentalova oiglana': c. Rozéntálészko téglágyároj: mc. Rozéntaloszkri téglagyára: rc. Cüglyëârgyë dö Rózéntál 'ua.' [K16: Z(iegel) O(fen) 1900 k.: Erd. 418: Rosenthal Samu és Fiai Első Mohácsi Gőztéglagyár F4: T(égla)gí/(ár) 1926 k.: Évk. 126: Rosenthal Samu és fiai r. t. téglagyára 1930 k. : Erd. 436: Rosenthal Samu és Fia Első Mohácsi Gőztégla és Cserépgyár Rt. K17/b: Téglagyár Hiv.: I. sz. Téglagyár] Gyár, téglagyár 1831-ből egykori alapítójáról. Kezdetben Stock-kemencében, 1880-tól gőzkemencében égettek, 1907-ben gőztéglaprést állítottak be. Később meszet is égettek. 1922-ben részvénytársaság vette át. Az 1960-as évektől a Görög-hegyről (603. sz. név) szállítják a nyersanyagot. (Erd. 409., 418., 432., 436., 456., 164.) Ide tartozik: 55., 61. 59. Szöllőhegyi ut: Budapesti országút: n. Pésztnar Vék 'Pester Weg': j. Ófnar Vég 'Ofner Weg': j. Vdinbár/c-íj>ég 'Weánbergweg' : szh. Péstánszki drum 'Pestanski drum' : szh. Pláninszki drum 'Planinski drum': c. Budâpëstâko báró drom: mc. Budapéstiko drom: rc. Budâpéstuluj drikk 'budapesti országút' [P: Eszéki Budai országút 1870: Budai ország út 1883: Országos út, Budai ország út 1887: Országos út, Budai országút 1893: Budapesti országút 1904, 1926: Budai ország út 1946, K18: Budapesti országút] U, Űt, műút a Szőlőhegy (29. sz. név) s Budapest felé. Lásd még a 48. sz. nevet! A c. utótag a szh. drum átvételéből ered. 60. Erzsébet-malom : Lémanmalom: Téesz-raktár: n. Erzsébetmill 'Elisabethmühle': n. Flésszmill 'Fleßmühle': j. Elzamíl 'Elsamühle': szh. Bolmânâcovâ vodëncâ: szh. Bolmâncovâ vodënicâ 'Bolmanacova vodenica': mc. Erzsi-mlínó 'Erzsi-malom': rc. More dö Lemán 'Lehrnann-onalom : rc. More dé Erzsébet 'Erzsébet-malom' [K16: Mohácsi malom Erd. 436: Erzsébet Gőzmalom F4: M(ű)m(alom) Hiv. Tsz-raktár] Ma, gőzmalom volt. Koller és Hentz alapította az 1910-es években (Erd. 417.) 1940 körül Lehmann és Lang tulajdona. Ma tsz-raktár. Tulajdonosairól és bérlőiről nevezték el. Az első név cégnév. 61. Rózentál-vasut : Téglagyári vasút Önálló normál nyomtávú iparvágány volt az 1920-as évektől. Téglát szállítanak rajta a Rosenthal-gyárból a Vasútállomásra (58., 102. sz. nevek; Erd. 436). 62. Krosics-bót: Krosics É, fűszerbolt, a két háború közt szatócsbolt, tulajdonosáról. 63. Csele-patak-csárda: Emmert-csárda: Rigófészek: Rigó-csárda: n. EmartszVÍ3tszháusz: j. Ëmartsz Vertszhousz 'EmmertsWirtshaus': szh. Ëmërtov bircusz 'Emertova kröma': c. Ëmërtëszki kircsima 'Emmert kocsmája': c. Rigo-csârdâ: mc. Rigo-csârdâ: rc. Rigo-sârdâ 'ua.' [Hiv.: Rigófészek-italbolt] É, italbolt a Csele-patakról volt tulajdonosáról, ill. cégérről. — A. sz. itt már 100 évvel ezelőtt is működött csárda. A c. nevek a szh. krcma, carda átvételei. 64. Émmert-t égiagy ár : n. Ëmartsz Cíhlóuva 'Emmert-Ziegelof en': szh. Ëmërtovâ cigláná Mezei téglaégető volt, az 1890-es évekből, egykori tulajdonosáról. A Bédából hozott fával égették a téglát. Az 1920-as évek végéig működött; akkoriban Lehmann Károly (60. sz. név) bérelte. Ma részben vállalati telep. Vö. a 63. sz. névvel! (Ete2:12). 65. Ládagyár [Erd. 165: Mohács és Vidéke ÁFÉSZ bútorüzeme K20: ÁFÉSZ bútorüzem] Üzem, bútorgyár és fűrészüzem, fő termékéről és tulajdonosáról. 66. Ëpgêp [K20: ÊPGÊP] Üzem, mozaikszó: épületgépészeti elemeket gyárt. Korábban: Cementüzem [Erd. 164: Baranya megyei Építő-