Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

sát. Szn.-ből (vö. cseh R. Machác szn.) magyarázata is számításba jöhet. (FNESZ. 429.) A város földrajzi neveinek tagolódása : 1—126: Mohács (Szőlőhegy) belterülete; Mohács belterületének északi iparnegyede; Üjváros. 127—196 : Mohács belterületének nyugati része. 197—454: Mohács belterületének keleti és központi része. 455—562: Mohács belterületének déli része. 563: Mohácsi-sziget. 564—596: Űjmohács belterülete. 597—618: Sárhát belterülete a Mohácsi-szigeten. 619—725: Mohács külterületének északi (Szőlőhegy) és középső része. 726—847: Mohács külterületének déli része. 848—1031 ; A Mohácsi-sziget külterületének nyugati része. 1032—1184: A Mohácsi-Sziget külterületének keleti része. 1185—1317: A Mohácsi^sziget külterületének délnyugati része. 1—126: MOHÁCS (Szőlőhegy) belterülete, Mohács belterületének északi iparnegyede, Újváros. — 1. Tábori-högy: Táborhögy: Táborhegy: n. Juhëpëarih 'Jucheeberg': szh. Táboríste: szh. Táboristye: 'Taboriste' [Vás.: Cselei Hegy K12: Cselei hegy IL; sz, sző, 1 K12/b, 20: II. Cselei hegy K17: I. Cselei hegy MoFnT2: Tábori-hegy] Dt, Men, sz, sző. — Nh.: Neve onnan ered, hogy itt táboroztak a csata előtt három napig a magyarok. — Nh. (Iköllkedi) : az ütközet a Lajos^szobor tájékán volt. A magyarok a mohácsi hegy mögött táboroztak, a törökök a Feketekapu táján (694. sz. név). — A német név a meredek oldalakkal körülvett hegytetőre emlékeztet, ahol a múlt században még fakereszt állt; a szh. név a táborozásra utal. — Itt sok helyen találtak emberi csontvázat, sőt régi település nyomait. — 1865-ben itt 9 ház és 9 pince volt. 2. Bari-högy: n. Poârs Perih 'Baarer Berg': szh. Bárszko brdo 'Barsko brdo' [K8: Baarihegy; sző, Baar Höhe Kl6: Bari h. F4: Bári h.] Do, sző, sz, üdülőtelep, a szomszédos falu hegynyúlványán. 3. Határ szurduk: Határ-árok: Határ ut: n. Moárkkróvd 'Markgraiben': n. Hutrholl: n. Hotarhóul 'Hotterhohle': n. Hutrvëk 'Hotterweg': szh. Bárszki szurduk 'Barski surduk': szh. Atárszki szurduk 'Hatarski surduk': Hor, néhol 50—100 m-re kiszélesedő, a mohácsi—bári határ mentén, majd Somberekén folytatódik. 4. Bëljânszki-szurduk: Hájer szurduk: Tábor-hegyi szurdok: n. Pëljânszki Holl 'Beljanski Hohle': n. Háyzr Holl 'Hajer Hohle': szh. Bëlyánszki szurduk 'BéLjansiki surduk': szh. Ajërov szurduk 'Hajerov surduk': szh. Szurduk ná Táboristye 'Surduk na Taboriste' Hor, a Táborhegyre (1. sz. név) vezet. A névadóknak földje, pincéje volt itt. — Nh.: Lajos király a szurdok partjába elásta kincseit. Sokszor keresték, csontvázakra bukkantak. 5. Vatai ügyvéd völgye: Vatai-vőgy: n. Vátáisz Tói 'Watais Tal': j. Vájzanisz Tál 'WeißTal': szh. Vátáiná dolina 'Vatain/a dolina' Vö, sző, egykori gazdájáról, Vatai (Weiß) ügyvédről. 6. Határ-körÖszt: Bári kereszt: Határszéli kereszt (a báriak sz.): n. Hutr-Kráic: n. Hotar-Kráic (a báriák sz.): n. Poára Kráic 'Baarer Kreuz': j. Gréncd-Kráic 'Grenz-Kreuz': szh. Hátárszki krszt 'Hatarski krst': szh. Atárszki krízs 'HatarSki kriz': szh. Bárszki krízs 'Barski kriz': mc. Gránicakó kereszté 'határkereszt': rc. Kruse dö határ 'ua.' Ke a mohács—bári határon. (Lásd még Bár, 131. sz. név!) 7. Némöt Lipót körösztje: A Némöt-köröszt: Csele-völgyi köröszt: Tábor-högyi köröszt: A köröszt: n. Juhe-Kráic 'Juchee-Kreuz' [K4, Mérn.: Ke jele] Ke, állíttatójáról s a dűlőkről (1., 551. sz. neveik). — A. sz. Mohácsi