Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Német Lipót valamelyik elődje állíttatta fogadalomból szőlejükben, mert sok szerencsétlenség érte a családot. — An. név a domborzatra utal. 8. Káder-dűlő Do, sző, nyaralóházaikkal. A gazdagak szőlői voltak itt; ma a vezetők víkendtelepe. 9. Bida, Bëda: n. Poára Maraszt 'Baarer Marást': n. Maraszt 'Marást': szh. Beda 'Beda' : c. rc. Beda At, 1, e, nyárfás. A név eredetét nem ismerik. Dunaszekcsőn a hasonló ártéri területéket Böde'^nek (235., 378., 387. sz. nevek), Kölkeden Béda'-nak (316. sz. név) nevezik. Némely Duna-menti ártéren a böde az apró vízi állatok népi gyűjtőneve. Források híján nem tudjuk, hogy a szh. beda 'ínség, nyomorúság', a román beda 'baj, szerencsétlenség' vagy a törők bed(i) 'rossz' összefügg-e a helynévvel. 10. Szent-kut: n. Háiliha Prënnja 'Heiliges Brünnlein': j. Hëjlikë Kvëlë 'Heiüge Quelle': szh. Vodicâ: szh. Râckâ vodica 'Racka vodica': szh. Szrpszki vodica 'Srpski vodica': szh. Szvëti bunâr 'Sveti bunar': c. Szunto kháink 'szent kút': me. Szunto hânik 'ua.': rc. Fontëna szfünte 'ua.' F, a szerbek "szent forrása". Nh. : A forrásban való mosdás után sokan meggyógyultak; ezért 1902-ben a g .kel. egyház megvásárolta a területet, s kis épületet emelt a forrás fölé. Minden újhold vasárnap ide jártak imádkozni, pünkösd 2. napján pedig a halottákért vezekelték. Vizét bőr- és szembetegségek ellen használták. 11. Szentkuti szurduk: Szentkút szurduk: n. Háilih Prennjz Holl 'Heiliges Brünnlein Hohle': szh. Mali szurduk 'Mali surduk': szh. Vodicâ szurduk 'Vodica surduk' Hor, keskeny, a Szent-kúthoz vezet. 12. Körösztmalom gátja: Keresztmalom árka: n. Kráicmillkróvd 'Kreuzmühlgralben': szh. Simonkovicsâ gâta 'Simonlkovic gat' Vf szakasza, az azonos nevű malmot (17. sz. név) hajtotta. 13. szh. Pànyëvi 'Panijevi': szh. Krcsevina 'Krőervina' [Vás.: Irtások, Kertsavina K8/8: Cselepataki legelő; 1] S, k, részben beépített üdülőtelep, korábban 'irtásföld', legelő, szántó. — Nh. : Itt szántás közben egy kőbárányt (-^kecskét) találtak. Boro nan ehezéknek használták, s mesgyéről mesgyére dobálfcák. Egyszer jött egy török, s kereste. Egy kanászgyerek megmutatta neki. A török kinyitotta, arannyal volt tele. Egy marékkal adott belőle a kanásznak is. (Müll. 92.) Hasonló történet: Erdősmecske 206., Somberek 155. sz. névnél! 14. Vízkiemelő mű: Kiemelő mű: Vízmű [K17/b: Pécsi vízkiemelő] Tel, Lh; az 1950-es évek közepén épült. A Pécsre vizet szállító vezeték innen indul. 15. Szent-kutiköröszt: Szerb-kërëszt: n. Prënnjd-Kràic 'Brünnlein-Kreuz': n. Ráca Kráic 'Ratizen Kreuz': szh. Krszt kod vodïcë 'Krst kod vodicë': szh. Máli krszt 'Mali krst': szh. Rácki krízs 'Racki kriz' Ke, "kis" kőkereszt a szerbek "szent kútja" közelében, a 19. sz.-ból. Vö. a 10., 91. sz. nevekkel! 16. Szent-kuti gát: Szentkuti árok: n. Prennjakrővz 'Brünnleingraiben': szh. Jëndëk 'Jendek' Vf volt, ma időszakos vízlevezető árok a Szent-kúttól. 17. Körösztmalom: n. Krém&rmill 'Krämermühle': n. Krâicmill (a cseledobokaiak sz.): j. Kraicmíl 'Kreuzmühle': szh. Simunkovityëva vodëncâ: szh. Simonkovicsëvâ vodënicâ 'Simomkoviceva vodenica' [Vas., F2: Kereszt Malom K8/6: Kerest malom K12: Kerestmalom K16, F4: Kereszt malom] Ma volt, az előtte álló keresztről, ill. korábbi tulajdonosadról. Lh. — Már az 1736—40. évi összeírás idején a Csele-patakon 4 működött (Erd. 416.). A török defterek rendszeresen felsorolják az "egy kerekű malmokat" (az 1574. évi 10-et) tulajdonosukkal, de helyüket nem. (MohDeft.) — Nh. : Régebben húsvét másnapján a malom melletti réten, a szabadban táncoltak a város iparosai, parasztjai — Emmauszt ünnepelve. (Erd. 468.) 18. Mohácsán Mátyás köröszt je: Mohácsán-köröszt: n. Mohácsán-Kráic 'MohatschanKreuz': szh. Mohâcsânov krszt 'Mohacanov kriz' [FI, 4: kereszt jele] Ke állíttatójáról. Fogadalomból 1916-ban emeltette, amiért hazatért az 1. világháborúból. Ezen a helyen már az 1783. évi térkép is keresztet jelez. — A. sz. faíkereszt volt. 19. 27 Baranya földr. nevei II. 417