Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
2 2 3. MOHÁCS Mohács, -on, -ru, -rul, -ra, -i: n. Mohács; n. Mouhács: n. Mohács 'Mohatsch', in, fon (founn), uf (uff, áff) Mohács, Mohácser, Mouhácsa: j. Mohács 'Mohatsch': in, fön (fün), näh Mohács, Mohácssr: szh. Mohács 'Mohae', u Mohácsu, iz Mohácsa, u Mohács, Mohácská, Mohàcsânkâ, Mohácsánin: szh. Muvács, u Muvácsu, iz Muvácsá, u Muvács, Muvácsánin: szik. Mohács, 'Mohác', v Mohácsi, z Mohácsa, do Mohácsa, Mohácsán: c. Mohács, ándo (andë), ándá (ándáj), ándo (ândë) Mohácsuj, mohâcs(uj)ëszko, ândë Mohácsu, Mohâcsisztë (Mohâcsësztë), dö Mohács (Mohacsësztâr), u Mohâcsisztë (Mohâcsësztë), mohâcsiko (mohácsu kroszom 'mohácsi vagyok'): rc. Mïïs, Mûsëz, dö Mas, u Mâs, mûsuluj (mohâcsuluj) [Gyl:3 42—3: Mohach, Muhach, Mahach, Mehac, Mohaach, Mahacz 1404: Zichy-kádex (Évik. 33.) : Civitas Mohach 'Mohács város' Brod. : Mohatz, Mohacz, Felmohatz Lázár-tik: Mohatz MohDeft.: Nahieyi Mihacs 'Mohács körzet, járás' Városi Mihacz, Nahiyeyi Mihacs Deft.: Mihacs 1600 k.: Tüsk. 32: Mohachz Ostend.: Mohatz, Mochatz 1687: Tüsk. 32: Mohatz BC1 : Mohach BC4— 5, K2: Mohács FI: Alt Mohács, Neu Mohács BC6—8, Kl, Kneid., Eis. 1—2, Lip., SchQl—9: Mohács Eis. 3; Moháts Mező Város Vás.: Mohács, Moháts Kocz.: Moháts MRévT., F2, KI, 6, 8, 9, 12, P, K12/:b, 16—20, Szerb tk 1919, F4, Mtl—4, Btl—2, Hnt, MoFnT2: Mohács] T: 11 215 ha/19 488 kh — L: 19 717. A török hódoltság alatt lakott helység volt. Népessége ezalatt valószínűleg többször is kicserélődött. A hódoltság végén Mohács városban főleg református magyarok és g. kel. délszlávok (rácok), a ma már a város belterületét alkotó egykori Kismohácson pedig ugyancsak magyarok (valószínűleg főleg r. k. vallásúak) éltek. A hódoltság után ezek mellé települtek katolikus délszlávok (sokácdk) és a 18. század legelejétől kezdve németek. A város népessége a későbbi betelepülésekkel számottevően gyarapodott. A múlt század közepén, 1850-ben [BC8] 5071 magyar, 747 német, 2576 kat. délszláv (sokác), 614 g. kel. délszláv (szerb), 75 cigány és 104 zsidó lakót írtak össze. 1930-ban 13 095 fő vallotta magát magyar, 1920 német, 12 tót, 18 oláh, 110 horvát, 135 szerb, 2049 sokác, 30 egyéb arnyanyelvűnek. Közülük 741 volt izraelita, 283 görög katolikus vallású. 1970-ben Mohácson 1154 német és 1472 délszláv élt. — Mohács neve a török hódoltság idején Mifiács volt. A város utcanevei 1547 körül: Mahalleyi György bíró 'György bíró városnegyede', MáhaUeyi Nagy ucsa 'Nagy utca városnegyed', Mahalleyi Felmihacski Tuna asirisinda 'Fellmohács városnegyed, amely a Duma túlsó partján van' Ez a Duna egykori innenső holtágát jelentette; vö. a 202. sz. névvel! 1556 körül: Mahalleyi Velencse ucsa 'Velence utca városnegyed', Mahalleyi Nagy ucsa 'Nagy utca városnegyed', Mahalleyi Piacs ucsa 'Piac utca városnegyed', Mahalleyi Szentmiklós ucsa 'Szent Miklós utca városnegyed', Mahalleyi Felmihács 'Felmohács városnegyede'; 1591-ben: Városi Mihacs 'Mohács városa' Mahalleyi iflakiyan 'Vlahok városnegyede', Dzsemaeti kvptiyan 'Cigányok hadteste', Dzsemaeti Gyurasijan 'Gyurasin hadteste; 1613-ban: 'Mohács város', Mahalleyi iflákyan 'A vlachok városnegyede', Dzsemaeti kiptiyan 'Cigányak hadteste', Dzsemaeti Gyurasziyan 'Gyuraszin hadteste'. (Moh Deft: BHt. 1976: 32—46.) — 1554-ben: Ferenc utcai városrész, Kis Miklósi utca, Nagy utcai városrész, Patacsi utca, Szent Miklósi városrész; 1570-ben: Bakács utcai, Kun (Kut) utcai, Nagy utcai, Szent Miklósi, Velencei városrész (Ete 1). — Nh. : A református magyarok a török hódoltságot itt Mohácson és a Szigetben szenvedték át. — P. sz. "A magyarok a hagyomány szerint Szebény községből származtak ide. Sokáczok már ez előtt is voltak". — A katolikus és református magyarság egy része a török időket átvészelők utóda, más részük az észak-baranyai falvakból települt be a török kiűzése után. 1778-ban 295 magyar csailádot írtak össze. A 18. század végén a szerémségi püspöki birtokról települtek be katolikusok. 1945 után néhány székely és felvidéki család is letelepedett Mohácson. Hagyományuk szerint a városi németség Elzászból származik. Az 1725-ből származó anyakönyvek is jeleznek német családneveket. 1778-ban 32 német családot írtak öszsze. 1769-ben a püspöki uradalom telepített le 38 családot Külső-Mohácson (239. sz. név). Az 1785. évi összeírás szerint 25 "mester ember" a "püspöki resádentiával"
