Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

szögben. A 30-as években „robotmunkával", később munkabérért kaszáltatták. 428. Fodballpája: Sportpája: n. Fodballpläcc 'Fußballplatz' S, 1, azelőtt sportpálya. Az 1930-as években a régi gémeskúttól (411. sz. név) a falu felé húzódó területen volt. 427. n. Lámdéha 'Lehmlöcher' S, mlen. Itt készítették 1945 előtt a vályogtéglát: 'vályoggödrök'. 428. n. Milarvíza: n. Mü&vízn 'Müllerwiesen' S, l, azelőtt a 'molnár rétje'. Vö. a 416. sz. névvel! 429. n. Pottkróva: n. Pódkróm 'Badegraben' Vf szakasza volt, a század első negyedében a gyerekek kedvelt fürdőző helye: 'fürdőárok', a malom és a zsilip (416, 437. sz. nevek) közt. 430. n: Pottkróvspréka : n. PódTcrómprukra 'Badegrabenbrücke' Híd, széles fahíd. Az azonos nevű vf-on a szigetre (429.. 423. sz. nevek) vezetett. 431. n. Vídaváltkróva 'Weidenwáldgraben' Cs, vízlevezető árok, a hasonló nevű erdő és a Reitschule (432, 417. sz. nevek) közt. 432. Vídenvald: n. Vídavált: n. Vídnvűld 'Weidenwald' S, e. Az 1930-as években még évszázados fűzfák borították; 1940beti'akácos, az 1950-es évektől nyárfaerdő. Ide tartozott: 433. 433. n. Szairú: n: Száurú 'Sauruhe' S, e, 1. 1945-ig a konda 'delelőhelye'. 434. Lőtér: n. Sisszplâcc 'Schießplatz' S, Men, mién. 1945-ig a leventék 'lőtere' volt. 435. n. Jánszpérïh 'Jahnberg' Men, Dt, e. Tréfás elnevezés: 'Jahn-hegy'; egy ilyen nevű család lakott tövében. 436. n. Táicsmílvízd 'Deutschmühlwiese' S, sz, azelőtt r, á 'basohló nevű malom (416. sz. név) közelében. 437. Zörgő, -hö: n. SJúisz 'Schleuse* Gát volt (= két vf találkozásánál a mederbe épített fa-, majd betonfal), mely a Karasica vizét terelte az Ivánmalom árkába (343, 469. sz. nevek). Az 50-es évek végén megszüntették. Az új keletű magyar név a vízesésszerű hangot' idézi. A német név jelölte a vf-ok kereszteződéséből adódó nagyobb víztérséget is, mely a 30-as években a gyerekek kedvelt fürdőhelye volt. 438. n. Szaitálz 'Sauendelle' Vö, Vm, Os, Men, mlen, azelőtt disznók legelője: 'disznóvölgy'. Az országúttól (473. sz. név) a 448. számmal jelölt helyig húzódott. 439. [K8: Czig

einergraben; 1] Ide tartozott: 169, 170, 427, 434, 449, 455. (Vö. a 414, 454. sz. nevekkel!) 440. Héhvald: n. Héhváld 'Hochwald' D, Do, Os, Men, Vö, e, sz, azelőtt sző is. Fr és U neve is (198. sz. név). Jelentése: 'magas erdő, szálerdő'. Ide tartozik: 198—200, 418, 435, 450, 457, 463—466. 441. n. Ölozs Hot-khipl 'Ahlaßer Hotergipfel': n. East Hotakhipl: n. Ëasti Hatakhipl 'Erster Hottergipfel': n. Hotdkhipl 'Hottergipfel' Mesterséges földhalom, fákkal, bokrokkal: 'olaszi határhalom, első határmalom'. A szederkényi tízezres térkép és a. sz. itt találkozott a három község (Olasz, Kéménd, a régi Nyomja) határa. Vö. a 459. sz. névvel! 442. Vágóhíd: n. Slohtpréka: n. Slahtprunk 'Schlachtbrücke, Schlachthaus' É, jellegzetes vörös, téglából. Az 1970-es évek elejéig „üzemelt". 443. n. Slohtprékaperih 'Schlachtbrückenberg' Űr, kis emelkedő a Vágóhíddal szemben. 444. n. Slohtprékdváld : n. Slahtpruknváld 'Schlachtbrückenwald' Os, e, a Vágóhíd közelében. 445. n. Klétála Hóul 'Kleeteiler Hohle' Hor, Űt az azonos nevű dűlő (471. sz. név) felé. 446. n. Kamáváld 'Gemein(de)wald': n. Inzl Tnsel' Os, e, azelőtt 'községi erdő'. A 30-as évektől a gyerekek ajkán 'sziget': két szurdokút (445. sz. név) veszi körül, szigetszerűen emelkedik ki. 447. n. Slídapóu: n. Slitnpóu 'Schlittenbahn' Os, sz. Itt szánkóztak az érdő mellett (448. sz. név) a gyerekek a század elején, ezért 'szánkópálya'. 448. Fődbánya: n. Soffkhiplkstéta 'Schafgipfelgestade(?)': n. Eadhouteplácc 'Erdhohlenplatz' Men, mlen. Meredek löszfal; innen hordták a földet építkezéshez. 449. Safgíbél-pincesor : n. Soffkhipl-Khéla 'Schafgipf

el-Keller' Pincesor, egysoros, az ugyanilyen nevű dűlőben (454. sz. név). 450. n. VáizB-Péarihkróva 'WeißerBerggraben' [K17: árok n.n.] Sza, Vm, az azonos nevű domb (457. sz. név) közelében. 451. Nyomjál dülő: n. Numjarg Tála 'Nomjaer Teile' [K8: Nyomjaeraker; sz K12: NyomjaÄcker, Nyomja äcker; sz] S, enyhén lejtős, sz, a régi