Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Nyomja határán. — Egy része [K8: Freif elf elder; sz]. 452. Nyornjai ut: n. Numjara Vëg 'Nomjaer Weg' Űt a régi Nyomja (ma: Szederkény része) felé. 453. Nyomjai-rét: Kertészeti-düllő : n. Numjara Viza 'Nomjaer Wiese' [K8: Nyomjaerwiesen; r K12: Nyomja Wiesen, Nyomja wiesen; r] S, sz, az 50-es évekig rét, a régi Nyomja határán. Később a közeli tsz-kertészetről (420. sz. név) nevezték el. Ide tartozott: 425. 454. Földbányai-rész: Birkás-düllő: n. Soffkhipl 'Schafgipfel' [K8: Schaf-Giebel; 1 K9: Czigainergraben, Czigánergraben; e, 1, sző K12: Schafkippel, Schaafgiebel; e, 1] Dt, Ds, Os, Men, Vö, e, 1, se, azelőtt sző is. Az első magyar név arra emlékeztet, hogy itt egy meredek löszfaiból földet „bányásztak" építkezéshez (448. sz. név), a többi név a hajdani birkalegelőt és a kóbor cigányokat idézi. A név utóbb már csak a 189. sz. névtől D-re eső, s a 463. sz. névig terjedő részt jelölte. Ide tartozott a kataszteri térképek szerint (mivel legtöbbjük önálló helynévvé alakult): 169, 198, 386, 413, 414, 418, 427, 434, 435, 438, 441, ,449, 455, 456. 455. n. Soffkhipl-Váikoála: n. Saffkhipl-Vaikoátn 'SchafgipfelWeingarten' Os, Fs, sz, e, azelőtt sző. Az ugyanilyen nevű dűlő része. 456. n. Soffkhiplhóul 'Schafgipfelhohle' Hor, a hasonló nevű dűlőben, a pincesor folytatásában. Mivel vízlevezető is, már az 1940-es években járhatatlanná vált kocsik számára. 457. n. Váiza Pëarih 'Weißer Berg' D. Os, Men, e, 1. Messziről látható kopár, fehéres foltjáról 'fehér hegy'. Nevezetessége: az egyetlen hely a határban, ahol fehér ibolya nőtt. 458. n. FrídléndaPruna 'Friedländer-Brunnen' : n. 'n âlda Fëtt Niklasz szâin Pruna 'Dem alten Fett Nikolaus sein Brunen' Kút, kerekes kút, volt gazdájáról (112. sz. név). Utóbb a közeli szomszédról, Schmalz Miklósról. A későbbi változatban a vezetéknév rokonértelmű szavával alkotott gúnynév található 'az öreg Zsír(!) Miklós kútja'. Vö. a 105. sz. névvel! A magasan fekvő pincesor egyetlen kútja volt, az egész környék használhatta. Lásd még ia 388. sz. nevet! 459. n. Cvátt Hotakhipl: n. Cváiti Hatakhipl 'Zweiter Hottergipfel' Mesterséges földhalom, 'második határhalom', hasonló az 'első'-höz (441. sz. név). A máriakéméndi K17-es térkép szerint a három község határa itt találkozott. 460. n. Slousszperihtála 'Schloßbergteile' Os, sz, azelőtt sző is. — A. sz. nevét 'Schloßberg-dulo' földcsere irtán kapta az 1930-as években: a község a Schloßberg-et (241. sz. név) adta érte a Liptódipusztának. 461. n. Kamáfélt: n. Kamâindëfëld 'Gemeindefeld' Os, sz, e. Régebben 'községi föld'. Ide tartozott: 446, 447. 462. n. Hâldasfëld 'Haltersfeld' Os, sz, e. Azelőtt 'pásztorföld' félholdas parcellákkal. 463. Szent-kút: n. Háilprinnjia 'Heilbrünnlein': n. Háilih Prinnji® 'Heiliges Brünnlein' [Hiv.: Aloisiusbrünnlein, 'Alajos-forrás'] F volt, téglaépítménnyel. — Nh.: Vizéhez csodás hiedelem fűződött, főként a század első negyedében, de még az 1930-as években is. Akkoriban hittek abban, hogy a gyakori epilepsziát és a szembetegséget gyógyítja. Távoli vidékekről zarándokoltak ide. — Adatközlőnk (H. Á.) szerint egy szalántai vak kislányt (náluk éjszakáztak mindig !) két éven át vittek a forráshoz; s a 3. évben (1904-ben) két órával azután, hogy megmosta szemét, viszszanyerte látását. Lásd még a 464. sz. névnél! — Korábban 'gyógyforrás'-nak vélték, ezért vizét betegnek vitték, és sebet, kelevényt mostak meg vele. — A hivatalos név a közeli kereszthez (465. sz. név) fűződik. — Az 1960-as évek közepén a forrás elapadt, az építmény beomlott, tégláit elhordták. 464. n. Owpfastoukk 'Opferstock' Képoszlop volt a „szent forrás" tövében. — Egyik a.sz. Szűz Máriát ábrázolta, karján Jézussal. A német név '(áldozati) adományoszlop' arra emlékeztet, hogy a „gyógyforrás, szent forrás" látogatói (különösen a monyoródi horvátok) fogadalmi vagy hálaadomány jelképéül házilag szőtt kendőt, törölközőt aggattak a képoszlopon kifeszített zsinórokra, s nagyon gyakran a beteg gyermek ingét, hajtűit és hajszalagjait. Kultusza már az 1930-as évek