Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

kőépítmény, kőfalkorláttal. 410. n. Trëpplècc 'Tretplätze' : n. TrdppZdcc 'Trabplâtz' S, mlen. Azelőtt 'cséplőhely' a kisebb gazdák számára, akiknek telkén nem volt önálló szérű. 411. Kút: n. Kamápruna: n. Kumápruna 'Gemein(de)brúnnen' Kerekes kút, 'községi kút', 1945 előtt gémeskút. Innen vittek permetezéshez, tűzoltáshoz vizet; ill. tehenek, lovak itatására szolgált. A vályúból elfolyó vízből ittak a ludak és a disznók. 412. Kereszt: n. Szuargadina Kráic 'Sürgetiner Kreuz': n. Páslsz Kráic 'Basler-Kreuz' Ke, a Szederkényre vezető út mentén. A 30-as években Kienle Antal tanító renováltatta, felesége Kerner (háznéven : Pásl, 145, sz. név)- lány volt. — A. sz. valószínűleg ez a család állíttatta. 413. n. Háldzsperih 'Haltersberg' Men, e, Ür a Pásztorház (173. sz. név) közelségében, ezért 'pásztorhegy'. 414. Szakadék: n. Cigáinakróva 'Zigeunergraben': n. Toudzkróva: Totengraben': n. Tifa Króva; n. Tíf Króom 'Tiefer Graben' Vm, Sza, 15—20 m mély. A hegyoldal csapadékának egy részét ez vezeti le. — A. sz. az első n. név, 'cigány árok' onnan ered, hogy a század elején a faluba érkező kóbor cigányok itt éjszakáztak. A második, 'holtak árka': „aki belezuhan, meghal". A harmadik 'mély árkot' jelent. Hivatalos névváltozatait lásd a 439, 454. sz. neveknél! 415. n. Óloza Fúszveg 'Ahlaßer Fußweg' Üt volt Olasz felé, a hyomjai kereszttől a határhalomig (407, 441. sz. nevek). — Nh.: Többnyire az út menti lejtőn, máskor a magas pincesorokban (389, 466. sz. nevek) gyújtották meg a legények, fiatal férfiak a farsangi tüzeket (n. Khurëljuszfàja 'Kureljusfeuer'), miközben az „Eljusz, Khurëljusz mit Hucclprí gfsmëlct" 'Eljus, Kureljus mit Hutzelbrüh' geschmälzt' — kezdetű rigmust kiáltozták. Az ősi szokást idézi, hogy aznap vízzel felfőzött aszalt gyümölcs (n. Hutzzel = Dörrobst) került minden család asztalára. Lásd még a 372. sz. nevet! 416. Daics-malom; öreg-malom: n. Táicsmíl 'Deutschmühle': n. Vevasmíl 'Webermühle': n. Méglihszmű 'Möglichmühle' [K12: Deutshmühle P: Deutsch Mühl Kl6: Deutschmühle F4: Deutsch malom Hnt, Bt, MoFnT2: Möglichmalom; Lh] Ma, Lh, régi tulajdonosairól. Leginkább az első nevet mondják. Vízimalomként a 60-as években szűnt meg. Közben szeszfőzdének, tsz-raktárnak is használták: n. Snápszprenarái 'Schnapsbrennerei'. 417. n. Ráitsull 'Reitschule' S, 1, mlen. Régebben libalegelő, delelő, sport- és játékpálya, a leventék gyakorló tere, cséplőhely, néha községi majálisok színhelye. Vö. a 200. sz. névvel! Lásd a 170. sz. névnél! Ide tartozik: 426, 410, 411. 418. n. Kvëcsakoàta: n. Kvëcsnkoátn: n. Cvespnkoátn 'Zwetschkengarten' D, Dt, Os, Men, e. Korábban 'szilváskert' is, a dombot körülölelő utcáknak — többnyire a meredek lejtőkre felkúszó — kertjeiről. Ide tartozik: 435. 419. Villa, '-ba: n. Vilâ: n. Villa 'Villa' [Hnt, Bt2: MoFnT2 : Villa; Lh] É, Lh. Neve gúnynévként keletkezhetett, villaszerűén kiképzett tűzfaláról, erkélyéről. Bősz Mátyás építtette 1910 körül. 1981 óta hétvégi ház. 420. Kertészet, -be: n. Këatnzrâi 'Gärtnerei' S, sz. Az 50-es évek elején a tsz öntözéses kertészete volt. 421. n. Numjora Ëkk 'Nomjaer Eck' [K9: Nyomjaer Eck, Nyomjaer eck; bels, 1, r, sz] S, sz. 'Nyomjai sarok', a volt ,nyomjai határ közelében, a pataktól közrefogott ,,könyök"-ben. 1855-ben ide tartozott: 416, 417, 451, 453. 422. Malom-árok: n. Táicsmílkróva 'Deutschmühlgraben' Vf volt. Az azonos nevű malom (416. sz. név) zsilipjénél összegyűlő fölösleges vizet vezette el. 423. Delelő-sziget: Delelő-sarok: n. Táicsmílinzl 'Deutschmühlinsel' Szg, S, 1, azelőtt r. Ott deleltették a tsz marháit. Malomárkok vették körül, a Deutschmühle (416. sz. név) közelében; ma már nincs víz bennük. Ide tartozik: 428. 424. Csibe-telep: Baromfi-telep: Disznóhizlalda Tel, a tsz létesítményei voltak, részben a malom épületeiben, részben a szigeten. 425. n. Vikavízz: n. Vikavizn 'Bullenwiese': n. Kamávíza: n. Kamáindevízn 'Gemeindewiesen' S, r, azelőtt 'bikarét, községi rét', a patakok övezte három-