Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

e, 1 MoFnT2: Kolgram] Vö, Os, Ds, S, e, sz, r, azelőtt sző is. — Nh.: A rejtelmes név, 'szénvölgy' mindig izgatta a nép képzeletét. Egyes a. sz. a régmúltban itt faszenet égettek (vö. más községek hasonló nevű dűlőivel: pl. Liptód 145, Bár 91, Féked 57, 65, Véménd 208. sz. nevek!), más a. sz. a föld méhében szén rejlik, mivel forrásának (376. sz. név) szenes-kénes íze van. — 1945 után a Berkesdi ÁG-hoz csatolták. Ide tartozott: 321, 355, 356, 376—380, 392, 393, 399, 415, 441, 459, 460. — Szomszédságában kb. 30 holdat birtokoltak az olaszi n. Krápiná: n. Krábiná dűlőből. S, sz, korábban sző is. A szh. Grábiná 'Grabik' németes ejtése. A régmúltban 'gyertyános' lehetett. 392. n. Krâpinâkrëvlja 'Grabinabächlein' [K16, F4: Vf jele] Vf volt, a hasonló nevű F vizét vitte a 395. sz.-mal jelölt hídig, ill. az ott folyó patakba (376, 245. sz. nevek). 393. n. Ászplácc 'Aasplatz' 'Verscharrungsplatz' S, e, 1, azelőtt 'dögtér'. 394. n. Vízapreha: tn. Víznprukn 'Wiesenbrücke': n. Szépszprèka: n. Szëpszprukn 'Seppsbrücke' Híd, fából, 'réti híd' az azonos nevű útról, valamint háznévről. Lásd a 369, 118, 148. sz. neveket! 395. n. Houfstéllsztálpréka: n. Hofstellsztálprukn 'Hofstellteilbrücke' [F4: híd jele] Híd, kőhíd. Az ugyanilyen nevű dűlőre (340. sz. név) vezet. 396. n. Kamávíza: n. Këmâindëvizn 'Gemeindewiesen': n. Kamáfelt: n. Këmâindëfëld 'Gemeindefeld' S, sz. 'Községi rét' volt, a század elején feltörték, azóta 'községi föld'. Árveréssel adták bérbe. Lásd még a 355. 461. sz. neveket! 3$7. n. Vízakróva : n. Víz?-króm Cs, 'réti árok', a 148. sz. névvel jelölt Vm folytatása. A 30-as években ásták (minden gazda a maga parcelláján), hogy a hegyoldalról lezúduló csapadékot, mely azelőtt a rétet árasztotta el, a Karasicába vezessék. Lásd még a 130. sz. névnél! 398. [K9: Harsaderpusz(ta), Harsáder pusz(ta); bels, 1, r, sz] — A. sz. az egykori Hásságyipuszta : n. Hasada Puszta 'Harschader Pußta': n. Khiasinpuszta 'Kirschingpußta' tulajdona volt. Vö. a 47. sz. névvel! Maga a puszta (szegényes szoba-konyha, istálló) Hásságy határában állt az 1930-as évekig, a Berkesdipuszta : n. Pëarkizsa Puszta 'Berkischer Pußta' [Tur, F4: Berkesdi puszta MoFnT2: Berkesdpuszta; Lh] közelében. 399. n. Hóul këha ólosz 'Hohle gegen Ahlaß': n. Khoullkróvahóul 'Kohlgrabenhohle' Hor, 'szurdok Olasz felé', a hasonló nevű dűlőben (391. sz. név). 400. n. Trip 'Trieb' Üt, széles, régebben 'állatterelő út' az egykori legelők (321, 356, 391. sz. nevek) felé. 401. n. Trëpplâcc 'Tretplatz': n. Trápplácc 'Trabplatz' S, mlen. 1945 előtt időnként 'cséplőhely'" volt. A név a múlt századi, állatokkal történő 'nyomtatás' emlékét őrzi. 402. Juhhodáj: n. Soff stall 'Schafstall' É, 'juhhodály'. Tsz-létesítmény az 1970-es évekből. 403. n. Fúzveg cu da StápréU^ 'Fußweg zu der Steinbrücke': n. Stdpruknvëg 'Steinbrückenweg' Ö, a réten át, egyik hídtól a másikig (394, 409. sz. nevek). 404. n. Khëlavëg 'Kellerweg' Hor, Űt a Nagy-pincesorba (389. sz. név): 'pince út'. 405. n. Khëlarvâikoàta: n. Khelaváikoátn 'Kellerweingarten' Os, sz, sző, azelőtt sző a Nagy-pincesor mentén, ezért 'pinceszőlő'. 406. n. Aida Vàïkëata'. Aida Vâikoâtn 'Alte Weingärten' [K8: Kravatter, régi szőllő (Alte Veingärten); sző K12: Alt Weingebirg, Alte Weingärten; sző] Fs, sz, sző, mlen, azelőtt sző. Valószínűleg a bevándorlók legkorábbi telepítése, ezért 'öreg szőlőskertek'. Ide tartozik: 373, 405, 419. 407. Nyomjai-kërëszt: n. Numjora Kráic 'Nomjaer Kreuz': n. Pucz-Fríza-Kráic 'Putzen-Friesen-Kreuz' [F4: Ke jele] Ke a régi Nyomja felé vezető út (452. sz. név) elején. Putz János állíttatta, a Friesz család (104. sz. név) gondozta. — Nh.: Búzaszentelésre régen gyakran vonult ide körmenet. 408. Kertészeti-hid : n. Rácaprekd: n. Rácaprukn 'Raizenbrücke' [F4: híd jele] Híd, kőhíd a volt Kertészet felé, a Raizengraben malomárkon (420, 341. sz. nevek). 409. Kőhíd: n. Táics amílpreka: n. Táicsmílprukn 'Deutschmühlbrücke': n. Stàprëka: n. Stáprukn 'Steinbrücke' [F4: híd jele] Híd, a Karasicán az azonos nevű malom (416. sz. név) felé. Igen régi