Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

volt, a berkesdi határ közelében. A tulajdonos {Hoffmann Lőrinc) bérlője állítólag bebiztosíttatta a malmot, majd fölgyújtotta; ezért 'leégett malom'. Helyét már csak feketére égett kövek jelzik. A tulajdonos utána szederkényi Pekemalomba (255. sz. név) költözött. 294. n. Perkismílpruna 'Berkisohmühlbrunnen' Kút, a hasonló nevű malomé volt. Az ötvenes években a Berkesdi ÁG rendbe hozatta munkásai számára. 295. [K8: Pukkelfeld; sz K9: Puckelfeld; bels., k, r, sz N.B. 2983: Putkefelder(1)} 1855-ben ide tartozott: 230, 231, 249, 283, 292, 293, 312, 340. 358. 296. Téesz-út: n. Téesz-Strossz 'LPG-Straße' Üt, új bekötőút a Major-hoz. 297. n. Êvgrëka\ Vég 'Oberecker Weg': n. Khisrhevëk: n. Khiernvëg 'Kirchenweg' Üt, a Templom utca folytatása volt a Kegytemplomig (20, 271. sz. nevek', erre jártak misére, ezért 'templom út' is. 298. Téesz-major : Major, -ba: Kéméndi-major (a szederkényiek és monyoródiak sz.) Maj, az 50-es évek végéről. Nemrég gabonaszárítóval bővült. 299. n. Khidrhafëlt: n. Khisrnfëld 'Kirchenfeld' [K8: Kirchentaler IL; sz. K12: Kirchenfeld; sz] S, sz, enyhén lejtős a Kegytemplom (271. sz. név) közelében, ezért 'templomföld'. Ide tartozik: 298, 302, 323. 300. Kacsanevelő É, Tel. Korábban a megszüntetett halastó vizének hasznosítására. 301. Halastó: n. Fistâih 'Fischteich' Mf, n, mlen. Azelőtt halastó, a tsz létesítette 1958 körül. 302. n. Súlékar 'Schuläcker' S, e, Tel. Tanítói illetményföld volt, ezért 'iskola-szántók'. Területét erdősáv és részben a tsz-major (298. sz. név) foglalja el. 303. őrház: Bódé, -hoz: n. Fissrháiszva 'Fischerhäuslein' É, a halastó őrének. 304. Gát, -hoz: n. Tamm 'Damm' Tö, a korábbi halastó duzzasztógátja. 305. n. Slousszperihváld 'Schloßbergwald' Os, e, a hasonló nevű dűlő része. 306. n. Sloszperh-Vâïkëata: n. Slousszperih-Váikoátn 'Schloßberg-Weingärten [K8: Schlosberg; sző K12: Schlossberg, Schlossberg Weingärten; sző NB 2983: Schloszberg Weingärten] Ds, Os, e, az ötvenes évek óta, azelőtt sző, sz. Nagy része a Liptódi {ma: Bólyi) ÁG-hoz került. Ide tartozik: 290, 305, 317—319. 307. Eniha Lânaperhvëg: n. Und?ri Lànapëdrïhvëg 'Unterer Langbergweg' Űt, 'alsó' a hasonló nevű dűlő mélyebben fekvő részén. Ide tartozik: 308. 308. n. Lánaperihhoul 'Langeberghohle' Hor, a hasonló nevű dűlőben. 309. Fürész-féle köröszt: n. Fausztd-Kráic 'Faust-Kreuz': n. FiarézsKráic 'Fürész-Kreuz' [Tur., F4: Ke jele] Ke. Csak a renoválás évszámai 1934, 1968 olvashatók rajta. — Nh. : A Fűrész család valamelyik elődje, Fauszt József állíttatta 1880 körül, amikor gyermekeik elhalálozása után az egyik életben maradt. 310. n. Lándperih-Krévljia 'Langeberg-Bächlein' Vf, ér, a hasonló nevű dűlő forrásából (311. sz. név) fakad. 311. n. Lândperih-Prinnji® 'LangebergnBrünnlein': n. Lânapë&rïh-Kvëln 'Langeberg-Quelle' : n. Viktor-Kvëln 'ViktorQuelle' F, a hasonló nevű dűlő erdejében (334, 324. sz. nevek). Freisz Viktor, 11 éves fiú megbetegedett a forrás vizétől. 312. n. Maraszt 'Morast': n. Mârâszttáld 'Morastteile' [K12: Morasttheile; sz] S, sz. A régmúltban 'ingovány, mocsár' lehetett, a múlt században lecsapolták, feltörték, később ismét vizenyős rét, a Schurra (283. sz. név) folytatása. A két háború közt újra felszántották. 313. n. Cvâtt Stëk : n. Cvâitd Stëg : 'Zweiter Steg' : n. Mârâsztstëg 'Moraststeg' Gyaloghíd volt, 'második bürü', az azonos nevű dűlőre vezetett. Lásd a 326, 312. sz. neveket! 314. [K9: Kravaterwiesen, Kravatter wiesen; r NB 2983: Krantenwiesen{\)] 1855-ben a kátolyi határtól a falu végéig terjedő Karasica menti rétek neve. Németh Béla neve bizonyára elírás; ugyanezt a nevet: Kroatenwiesen 'horvát rét' jelenti. — Érdekessége, hogy 1865-ben már Raizenwiesen 'rác rét' a D-i rész neve. Lásd a 342. sz. névnél! 315. n. Lândperhvâldvëg 'Langebergwald weg'Űt, a hasonló nevű erdőben. (324. sz. név). 316. Langéberg: Langberg [MoFnT2: Lankás] Ds, Os, sz, e, korábban sző, sz, e, gy. Tsz-tábla neve. Lásd a 334. sz. névnél! Ide tartozik: 306, 334. 317. n. Fáuszt&hóul 'Fausten-