Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

roztak azok a francia csapatok, melyek a török elleni felszabadító harcokban a Schloßbergen lévő várat (253. sz. név) ostromolták Savoyai Jenő vezérletével. — Ide tartozott: 275. 277. Rakétakilövő Álomás: Rakéta-álomás: Rakétások, '-hoz: Rakétás, -hoz [Hiv.: Jégelhárító Állomás] Tel. Az 1970-es években létesítették a jégkárok megelőzésére. 278. Rakétás-dűlő S, sz. A Jégelhárító Állomást környező földek új elnevezése. 279. [K12: Schlosseck; sz, sző] 280. Vadászház: n. Jëhashâusz 'Jägerhaus' É. A szederkényi vadásztársaság építtette a 60-as években, mivel az 50-es évek erdősítése nyomán gazdag őz-, szarvas-, vaddisznóállomány található a környéken. 281. n. Trài-TrêkprinnJQ) 'Drei Trögebrünnlein': n. Trái Trek 'Drei Tröge' F. Három forrás egymás közelében, nagyobb, kivájt medencével, körülöttük liget. Itt deleltették, itatták teheneiket a kéméndiek, később a liptódpusztaiak (lásd: Liptód 162. sz. név!) Ezért nevezik 'három vályú'-nak. A környéken dolgozók a legfelső forrásnak fatörzséből kivájt csorgójából vitték az ivóvizet. Ma a Vadászházat is ellátja. 282. n. Suaraverih 'Schur(?)berg' D, Os, sz, a hasonló nevű rét mellett. Egy része 'papi föld, papi szántó' volt: n. Phoârafëlt: n. Pfoârafëld 'Pfarrfeld': n. Pfarrákar 'Pfarracker'. 283. n. Suara 'Schur(?)' [K12: Schurra; r] Mf, S, n, r, mlen. A 30-as években vizenyős rét, gyakran egész éven át víz borította, nád és sás lepte el, a vízimadarak paradicsoma volt. Jelentését nem ismerjük; lehet, hogy a n. Schur 'birkanyírás, birkanyíróhely' eltorzított változata. 284. n. Sláisz 'Schleuse' Zsilip volt, itt irányították a Karasica vizét a Raizengraben malomárokba (341. sz. név). A gyerekek kedvelt fürdőhelye volt. 285. Templom-düllő: n. Khiarhatála: n. Khiarntáln 'Kirchenteile' [K8: Kirchentaler I.; sz Kl2: Kirchentheile; sz] S, Os, sz, a Kegytemplom (271. sz. név) közelében. — A középkori falu valószínűleg itt terült el, a Pécsváradi országút mentén a Karasica völgyéig (286, 343. sz. nevek). Maga a templom és a körülötte lévő temető középkori eredetű. Talaj elszíneződések, eszközök, edénymaradványok is régi településről vallanak. — A századfordulón, az országút építésekor igen sok "kemencét" ástak ki. Nincs kizárva, hogy ezek illír vagy római sírkamrák voltak. Vö. R. J. 10—11! — Györffy a falu következő névváltozatait sorolja fel: Kémed, Egyházaskémed, Nagykémed, Kiskémed, Váralja [Gyl:323, 345: Minori Kemud, Ciusguemud, Nogkemed, Kerned, Kyskemud, Kemud, Kenud, Nogkemud, Kuskemud, Kerned maiori, Kerned de sub Castro, Kerned parua, Eghazaskemed, Varalya, Kyskemed, Varalia(h?)]. Váralja nevét a 202. sz. dűlő megőrizte ugyan, de Nagy- és Kiskéménd helyét sem tudjuk biztosan. Lásd még a 253. sz. nevet! A középkori falu pusztulásáról lásd a 271. sz. nevet! 286. Pécsváradi országút: n. Pëcsvoara Strossz 'Petschwarer Straße' Űt, műút Pécsvárad irányában. Lásd még a 285. sz. nevet! 287. [K9: Mühlfeld; bels, k, sz] Egykori malommal (255. sz. név) érintkező terület, ezért 'malomföld' volt. Ide tartozott: 262 egy része, 268, 271, 274, 275, 276, 285 és 299 egy része. 288. Halastó-düllő : n. Vízatála: n. Vízntáln 'Wiesenteile' Os, sz, a közeli halastóról, ül. rétről (300, 240. sz. nevek: 'réti földek'. 289. n. Tàicsakrundvëg 'Deutschergrundweg' Űt a hasonló nevű dűlő (240. sz. név) mentén. 290. n. Mëncina 'Menzinger' Os, e, korábban sző, sz, egykori tulajdonosáról (kihalt családról). 291. n. Pëargismilprëka: n. Perkismílprukn 'Berkischmühlbrücke' [Tur., F4: híd jele] Híd, kőhíd a hasonló nevű volt malomnál (293. sz. név). 292. n. Péarkizsa Míltála: n. Perkisa Míltáln 'Berkischer Mühlteile': n. Míláka 'Mühlacker' [K8: Mühlaker; sz K9: Mühlacker; sz K12: Berkesdmühltheile; sz P: Berkesi(?)thaler; sz (bizonyára elírás lehet!)] Ds, Os, sz, a hasonló nevű malom környékén. Ide tartozik: 281, 282. 293. n. Peargismíl: n. Perkismíl 'Berkischmühle': n. Opkaprënt Mil: Opkapréndi Mil ,Abgebrannte Mühle' [K12: Berkesdmühle P: Berkesd Mühl K16, Tur.: Berkesd malom] Ma