Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

209. ERDŐSMÁROK Marok: Erdősmárok, -on, -ru, -ra, -i: n. Marok 'Bischof smarok', in, fon, áff Marok, Márokar: szh. Pispekmárok: szh. Erdismárok, u Erdismárok, iz Ërdismároká, u Erdismárok, márocski [BC5—7: Marok BC8, SchQ2—9: Püspök-Marók SchQl: Püspök Marok Lip.: Püspök-Márok vei Rácz-Márok K8, F4: Püspök-Márok K9: P.márok K12, P: Püspök Marok, Marok, Marok K16: Püspök Marok Hnt, Bt, MoFnT2: Erdősmárok] — T: 816 ha/1418 kh — L: 228. A török hódoltság elején elnéptelenedett. A 16. század végétől rácok lakták. A félszabadító háborúk idején ismét puszta volt. 1720-ban horvátok népesítették be. 1760 körül kezdtek német ajkúak itt letelepedni. A múlt század közepén a német és horvát lakosság arányszáma 50—50% volt. A század második felében a németség száma emelkedett, a horvátoké fogyott, és megjelentek a faluban a magyar anyanyelvűek is. 1930ban 51 magyar, 379 német, 50 horvát és 25 sokác anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 75 magyar, 115 német és 43 délszláv élt itt. — A. sz. 1950-ben az odatelepített 21 borsodi család javaslatára változtatták meg a falu nevét Erdősmárokra. Köröskörül ugyanis erdők övezték. — P. sz. „német, horvát falu; a legrégibb anya könyvekben »Marok« nevezettel fordul elé. Valószínű, hogy első lakói magyarok voltak, s kevés számuknál fogva »Marok«-nak nevezték, most számosabban lakjak. Még száz év előtt [1764?] tiszta horvát község volt, jelenleg a lakosok fele horvát, fele német ajkú. A németek származnak Würtenberg, Schlesiaból és felső német országból". — Fcs.: A szomszédos falvak Spiccpúrnárok-Tzák csúfolták (,Spitzbubemarok' ,Csibészmárok'), mivel sokan kupecekdéssel foglalkoztak. A horvátokat Mároker Slicckrëvëtërie-nék mondták (jSchlitzkroatchen') — célozva a gyakori bicskázásra. — A. sz. a századfordulón néhány Eger környéki, noszvai magyar család települt a faluba. 1945 után a németek egy részét kitelepítették, helyükbe környékbeli és felvidéki magyarok érkeztek. A magyar lakosság nyelvjárása így nem egységes. A német és horvát dűlőneveket a lakosság tájnyelven ejti, ill. a nem saját nyelvűt eltorzított formában. A magyarok újabban a hivatalos utcaneveket is használják. Erdősmárok [1292—7: (Ma)rok: ÖMOlv. 107 és 1221/1550:? „dixit" se esse cognatum Marci de villa Marcu, in prouincia Borona" (= a Baranya megyei Márk falvába való Márk rokonának mondta magát): VárReg. 93. is]. A Marok hn. a m. Márk 'Márkus' szn.-ből származik. Az 1950-ig használt Püspök előtag azzal kapcsolatos, hogy a falu egykor a pécsi püspökség birtokában volt. A jelenlegi Erdős- előtag a táj erdős voltára utal (FNESZ. 205, 408). 1. n. Kenszrú 'Gansruhe': szh. Gústye S, 1. Libalegelő a falu É-i végén. 2. Vájogverő-gödör: n. Lámaléhdr 'Lehmlöcher': szh. Lámeloh 'n. Lehmloch': szh. Bárd 'mocsár, pocsolya' Gs, 1. Valamikor itt készítették a vályogtéglát. 3. ~Aséfalu: Ságvári utca: n. Szëlës: szh. Szelistye 'faluhely, közel a faluhoz' [Ságvéri Endre u] U. és Fr. Korábban a Szelistye-dűlő (52. sz. név) része volt. Rendkívül széles utca, közepén patak, vályoggödrök, legelő. 4. Árok: n. Szélésar KróV3 'Széleser Graben': szh. Potok Vf. A Szelistye-dűlőből ered, a Ságvári utcán áthaladva a Malomárokba torkollik. 5. Tűzoltószertár: n. Fáiarsprécs (hausz) 'Feuerspritze (haus): szh. Strcályká 'fecskendő' É. 6. Kereszt: n. Svoáckhopis Kráic 'Schwarzkopfisches Kreuz': szh. Krízs Svárckopov Ke. ,-— A. sz. a Schwarzkopf család állíttatta 1927-ben, amiért egyik tagjuk szerencsésen hazatért a háborúból. 7. n. Khélarája 'Kellerreihe': szh. Podrumni rëd [Hámán Kató u} Üt pincesorral Himesháza felé. Utcaként megszűnt, mivel a lakók elköltöztek, s a házakat az 1950-es években lebontották. 8. Téesz-udvar : n. Téesz-Houf 'Hof: szh. Dvoristyë 'udvar' Tel. 9. Kultúrház: n. Kultúrháusz 'Kulturhaus': szh. Kultúrná kutya É. 10. Bót: n. Ksëft 'Geschäft': szh. Dutyán É. 11. Kocsma: