Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Az adatközlők nem ismerték: 72. K8: Szigetacz, Szigetecz K9, 12: Szigetacz P: Szigetecz — 73. Grünjez Viesen, Grüne Wiesen, Grünjezviesen K9: Zöld rét K12: Grünjer Wiesen — 77. K16: Gelei-patak — 78. F4: Malom patak —• 83. K9: Szabad föld — 84. K8: Sombereker Gewänd K9: Sombereki föld — 117. K9: Parrag — 132. K8: Kátsfalicza K9: Kácsfalicza — 133. K8: Szöllők — 141. K9: Falu alatt — 160. K8, 12: Unteres Gebirg — 163. K9: Nagy hegy — 171. K8, 12: Oberes Gebirg — 173. K8: Bergäcker, Bergaecker K9: Hegyi K12: Bergaecker. Nem tudtuk lokalizálni: Dobokai kőbánya nagy útja [Gyl: 288: Dobrohachubananogut — 'Doboka-kőbánya-nagy-út']. XIII. századi okmány említi, de a lakosság nem ismer helyi kőbányát. Györffy is az egykori Jenő község kőbányájára gyanakszik, mely Dobokától D-re volt, és föltehetően a mai Vaskapu környékén Székelyszabar vagy Mohács-szőlőhegy kőbányája. — Doboka határleírása 1437: Feldvár, Feldrüár araka, Kovazd castrum, Erdegaraka. Györffy is utal egy árokkal körülvett várra, mely az egykori falu É-i részén állott, sőt azonosítja a sombereki rommal. — Deft.: Enyizd falu, elpusztult a D-i határban. — Deft.: Fizes falu, elpusztult az É-i határban. Deft.: Hencse puszta, elpusztult a K-i határban. — Deft.: Lapancsa puszta, elpusztult az É-i határban. — A szóbeli gyűjtésből: n. Freie Weingärten — szh. Razbojist'é csatahely'. Az írásbeli nevek forrásai: Gyl = Györffy 298, 310 — Deft. = A szekcsői— mohácsi szandzsák helységei az 1591. évi adóösszeírás alapján. (Bar. Helytörténetírás 1977. 15—101.) — K6 = 1742: Bm.L. Inqu. II. 62., III/78. — Eis. = 1792/1823: Eisenhut: Oppidium Mohács (térkép Mohács környékéről) — Lip. = 1808: Lipszky: Repertórium locorum ... Hungáriáé — Kocz. = 1838: Koczáán-féle Baranyatérkép — K8= 1851: BiÜ 714, 1857: BiÜ 715, 1866: BiÜ 716, 1865: BiÜ 766/9, 12 (Somberek és Doboka) — K9 = 1855: BmK 256, 67 — K12 == 1865: Kataszt. színes birtokvázrajz (Rácz Görcsöny; Somberek és Doboka) — P: 1865 — K16 = 1882/84: A III. orsz. felvétel térképei — F4 = 1924/27: A IV. orsz. felvétel térképei — W. Száz = 1835. 672. p. — K17 = 1959 : A kataszt. térkép tízezres fénymásolata — Hnt: 1944, 1956, 1973 — Weid. = 1967: J. Weidlein: Die schwäbische Türkéi I. (Siedlungsgeographie) — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Grániczné Kelemen Erzsébet főisk. hallgató, dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Vasvári Szvetozár. Adatközlők: Bojanin Nikoláné 70, Czeier Sándorné 38, Eilingsfeldné Kiebler Katalin 78, Hantos Gábor 36, Hantosné Harcsa Rózsa 34, Harcsa Károly 63, Henglné Wolfart Éva 52, Lizatz Péter 45, Szabadosné Eilingsfeld Katalin 56, Sziebert Ferenc 45, Tröszt Ádám 32, Trunk Mihály 69, Trunkné Heil Mária 56, Trunk Sándor 38, Wolfart Pál 76 é. 2 0 8 . KÁTOLY Kátoj: Kától, -ba, -bu, -ba, -i: n. Khátol 'KatoT, in, foun, áff Khátol: Khátol(a)r: szh. Kátoly, u Kátolyu, iz Kátolyá, u Kátoly, kàtolyszkà [BC1, 5: Katoly BC4: Szent Katherina (!) BC6, 8, SchQl—9: Kátoly 1715: Katol (Bm. L. Conscr. 4. p. 11.) K8: Kátoly K9: Kától K12: Katoly, Kátoly P, K16, F4, Hnt, Bt, MoFnT2: Kátoly] — T: 876 ha/1679 kh — L: 544. A török hódoltság végén katolikus délszlávok (sokácok) éltek itt. Sokác lakossága mellé 1780t körül németek, a múlt század első felében pedig magyarok kezdtek letelepedni. 1930-ban 163 magyar, 341 német és 237 sokác anyanyelvű élt itt. Az 1945 után kitelepített németek helyébe 38 család jött a környékről, a Felvidékről (Galánta körzetéből) és 2 család Erdélyből. Csak egy részük maradt a községben. 1970-ben 72 magyar, 115 német és 363 délszláv lakta. — Nh.: A község neve Gátalj volt, de ezt a horvátok és a németek nem tudták kiejteni, így lett Kátoly. Mások szerint a templom védőszentjétől (szh. Kátó) kapta nevét. — P. sz. „nevét a Szt. Katalinnak szent templomától vette". — Fcs. : A berkesdi erdőt a régi horvátok néhány opánkáért ('bocskor') eladták a berkesdieknek. — Fcs.: Hová mész? — kérdésre a németek így válaszoltak: „Aff Szilárd kéme Spekk széné" (Szilágyra megyünk szalonnát pirítani). A német tájnyelvi azonos alakú igék jelentése: pirítani, ill. énekelni — A régi hivatalos dűlőne-