Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

sége ^elmúlott. A keresztet szántás közben ledöntötték. 109. Szürhvalli pincesor : n. Szi&navála Khélarája 'Siererwalder Kellerreihe' Pincesor a Szűrerwald dűlőben:—

1 Nh.: A régi gazdák, legények szívesen szórakoztak, daloltak a pincékben. Hagyománnyá vált, hogy az egykori hazát felidéző dal refrénjét „Es war im Böhmerwald ..." „Es war im Siererwald ..." formában énekelték. — Nh.: A farsangvasárnapot követő vasárnap (Hutzelsonntag) itt zajlott le a németség ősi termékenységi rítusa. A tűzkerék (n. Hállrétjia, Hállrédaria 'Hahl-, Hagel-, Hellrädchen') gurítása az 1. világháborúig volt szokásban. Utána kb. a 2. világháborúig már csak égő fáklyát lóbáltak ide-oda, ki-ki a pincéje előtt. Ezt is Hállrétjia-nék nevezték. Ehhez olyan hiedelem kötődött, akinek gyengén lobog a lángja, az abban az évben meghal. — Az egyik olvasott adatközlő a népszokást azzal hozza összefüggésbe, hogy Nero császár szurokba mártott emberi testeket használt fáklyaként, Szent Katalin vértanút pedig kerékbe törték. (A népszokást lásd Székelyszabar 32., Szederkény 283. sz. névnél!) 110. n. Pámhoulzas Kráic 'Baumholzer-Kreuz' Ke. A közeli malom (121. sz. név) egykori tulajdonosa emeltette 1910 körül betegsége miatt. 111. n. Háinsztvíza 'Hengstwiese' S, r, régen a községi csődör etetésére. 112. n. Khirhakrontszpréka 'Kúchengrundsbrücke' Híd a hasonló nevű dűlőben. 113. n. Klájnimizsar Párihtáil 'Klem-Nimmerscher Bergteü' Ds, sz a hasonló nevű dűlőben. Régen rövid és széles darabok. L. még a 130. sz. nevet! 114. n .Klájnimizsar Hëlljia 'Klein-Nimmersoher Höhlchen' Hor, kis szurdok a hasonló nevű dűlőben. 115. Temető-düllő: n. Ênar Fráitálar 'Untere Freiteile' [K17: Temető dülő] Os, sz. A Marázai úttól a temetőig húzódik (104, 146. sz. név). Régen a Freifeld-dűlő (94. sz. név) része volt. 116. n. Sziara* válsz -Vàikoâta 'Siererwald Weingarten' [K12: Szűrerwald Weingarten; sző, sz, 1 P: ~ K17: Szőíős/ce?*te/c] Os, sző, sz. (Lásd még a 106. sz. névnél!) Ide tartozik: 109. 117. n. Pusoka Holl 'Boschoker Hohle' Hor, Űr. Palotabozsok irányában. 118. n. Stráikrontszváll 'Streitgrundswald' Os, e, a hasonló nevű dűlőben (138. sz. név). 119. n. Khirhakrountszkróva 'Kirchengrundsgraben' Vf szakasza a hasonló nevű dűlőben. Vö. a 140. sz. névvel! 120. n. Houfstelltálar 'Hofstellteile' Fs, sz, a ház végi kertek (szérűk) mentén. Egy része beépült (22. sz. név). 121. Bánfaimalom: n. Sträitkrountszmell 'Streitgrundsmühle': n. Pámhoulzaméll 'Baumholzermühle': szh. Bamholzërovâ vodëncâ 'Baumholzerova vodenica' (a görcsönyi szerbek szerint) [K12: Streitgrunds Mühle P: Streitgrund Mühle K16: Streits~ grund M.] Ma volt a hasonló nevű dűlőben, ül. tulajdonosáról. A 60-as években lebontották. 122. Táncsics-tanya: n. Hákkstoükk-Puszta 'Hackstock-Pußta': n. Klëklër-Puszta 'Glöckler-Pußta': n. Cvátt Puszta 'Zweite Pußta' [Hnt, MoFnT2 : Táncsicstanya; Lh] P volt, Lh, bár az épületek nagy részét a 70-es években lebontották. A német nevek a korábbi tulajdonosokra, ill. bérlőkre utalnak. Az egykori püspöki pusztákat fekvésük szerint sorszámmal is megkülönböztették. A Pahl-puszta (142. sz. név) volt az első, ez a második, a harmadik: lásd Erdősmárok 21—22. sz. név! 123. n. Klájnimizsar Vájk 'Klein-Nimmerscher Weg' Ur a hasonló nevű dűlőben. 124. Kláj-Himes; Kis-Himes; n. Klájnimas 'Klein-Nimmersch' [K12: Kleinhirnes; sz Croquis: ~ P: Klein Hirnes K17: Kishimes] Ds, Fs, sz. — Nh. : Itt volt a régi Felsőhimesháza, mely a török időkben szintén elpusztult. A megmaradt magyarok újra itt telepedtek le, nem költöztek be a „német falu"-ba. Később pusztaként enüítik. [K6: "Imesháza pusztája, amelyet Imesházához csatolt az urasság a jobb megélhetés miatt."] — Nh.: Itt állott a régi "templom". (Vö. a 94. sz. névvel!) Környékén régi pénzeket, edényeket, épülettörmeléket szántottak ki, sőt egyes adatközlők szerint két harangot (?) is. — Ide tartozik: 113, 122, 130. 125. Fráitáli-rétek: Kishimesi-rét: n. Khirhakrountsz-