Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

volt, korábban uradalmi. Fekvéséről, tulajdonosáról nevezték el. 185. Töröktemplom: öreg-templom: n. Alt Kherih 'Alte Kirche': szh. Turszkâ kliszâ 'törökvár' : szh. Sumbërâcskâ kliszâ 'sombereki vár' : Sztârâ crkvâ 'öreg templom' [F4 : Rom n. n. Autótérkép: Zebegényi-templomrom] Rom. Györffy (298) a hajdani dobokai vár romjainak véli; a zebegényi (szebényi!) templommal való azonosítás így valószínűleg téves. — P. sz. "némelyek szerint e templom rom táján állott volna valaha Cselefalva (így is: Csellefalva)". Ez is tévedés. — A szerb adatközlők az építkezés módjából török dzsámi, ill. erőd romjának tekintik. — Nh.: A török idők előtt itt terült el Somberek. — Nh. a szerbek közt: Egy német ember, akinek szőleje közepén állt a rom, bontani kezdte, de mindannyiszor elhullott egy-egy áüata. Végre azt javasolták, hagyja abba, mire az állathullás megszűnt. — Nh. : A közelben egy kőből faragott kecskét találtak. Ezt a parasztok sokáig boronanehezéknek használták. Egyszer megjelent egy török vagy egy szerb ember, felnyitotta, és kivette belőle az oda rejtett ékszereket. Hasonló történet fűződik az erdősmecskei Schloßberghez. L. ott 206. sz. név! — Ujabb nh.: A múlt század hatvanas éveiben az Emmert család birtokolta, kincset találtak a kövek közt, Pesten értékesítették; innen származott nagy vagyonuk. 186. n. Akafëlt 'Ackerfeld': n. Akdlànd 'Ackerland': szh. Orâncë 'szántóföldek' Os, sz. 187. n. Ënar Snéperk 'Untere Schneeberg' Ds, sző, sz fekvéséről. 188. Havashëgy: Snéberg: n. Snéperk 'Schneeberg' [K8: Hóhegyi Szöllők, Schneeberg szőlő, Sneeberg Szőlők, Schneeberg; sző K9: Schneeberg, Schneberg; 1, sz, sző K12: Schneeberg; sző K17: Havashegy; Hnt: Havashegy; Lh MoFnT2: Snéberg; LH] H, sz, sző. A név onnan ered, hogy "berepítette a havat a szél, és ott nagyon sokáig megmaradt". Ide tartozik: 187, 189. 189. n. Ouvar Snéperk 'Obere Schneeberg' Ht, sző, sz fekvéséről. 190. Kenderáztató: n. Kárgyánavisza 'Gardianwiesen': szh. Gârdijân livâdë 'Gardián-rétek' [K8: Gardián Rét, Baarai Völgy Gardian Rétek, Gardian Wiesen, Gardián, Gárdián rétek, Gárdián, Gardián rét; r K12: Gardian Wiesen; r W. Száz: Gardianwiese K17: Kenderáztató; r MoFnT2: Gardián] S, r. A közelmúltban itt kendert áztattak. A régi név föltehetően egyházi birtok emlékét őrzi: az 1591-es defter Zebeginföld pusztát említ, rajta a Gvardiján palotájával. (L. még a 155. sz. névnél, valamint Szebény községnél!) 191. Tatár, -ba: Bárói föld: n. Klóháizlarekar 'Kleinhäusler Äcker': szh. Tâtàràcsà: szh. Táíármcsá nyereg' [K8: Kleinhäusler Aecker, Kleinhäusler Äcker; sz K9: Kleinhäusler-Aecker, Kleinhäusler äcker; sz K17, MoFnT2: Tatár; sz] Ds, sz. Kistelkes, majd uradalmi föld, a szh. név pedig a domb alakjára utal. Az utóbbival van kapcsolatban a magyar név. 192. Cselei-középrét: Gát, -ra: Klírétek: n. Johánimílvisza 'Johannimühlwiesen' [K17: Cselei középrét; r] S, r fekvéséről, a szomszédos tanyáról és malomról (180, 210. sz. nevek). 193. Szöllő-fődek: Szőlőföldek: n. Lujnica: szh. Lujnicë [K8: Luinitza Földek, Luinitza Földek, Lujnitze, Lujnicze, Lujnicze dülő; sz K9: Kleestücke; sz K12: Lujnitze; sz KI7: Szőlőföldek; sz] Ds, sz. A név régebbi szőlőterületre, a német változat tenyeresre, a szerb-horvát kenderáztatóra emlékeztet. Ide tartozik a 156. sz. dűlő alsó része. 194. n. Hútvát 'Hutweide': szh. Pasnyák 'legelő' [K8, 12: Hutweide] Ds, sz, korábban legelő. 195. Nárai-tanya: n. Náraisz-tanya 'Nárai-Hof Ta tulajdonosáról. 196. n. Klóna Klóháizlarekar 'Kleine Kleinhäusler Äckef [K12: Kleine Kleinhäusler Aeker; sz] Os, sz. Kistelkesek földje volt — a szokottnál kisebb parcelláikkal. (Vö. a 191. sz. névvel!) 197. Dögtemető: Dögtér: n. A~szplâcc 'Aasplatz': szh. Màrvëtyë gróblye S, sz. Mivel túl messze volt, megszüntették. 198. öreg-templom: n. Aida Kherihtálar 'Alte Kirchenteüe': szh. Turszko kliszá 'török vár': szh. Sztárá crkvâ 'öreg templom' [K9: Szredel; sz KIT,