Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

P:'- Cseri düllő — 173. K2: Via ex Maráz. Nem tudtuk lokalizálni: A Györffytől jelzett s a török időkben elpusztult Hidága és Töl községeket. (Adataikat lásd a 75. és a 108. sz. neveknél!) Az írásbeli nevek forrásai: Gyl = Györffy 1: 317, 323, 338, 396 —• K2 = 1785: P. várad D 9, No. 164 — K6 = 1783/1786: Pécsváradi BiÜrb. iratok — K8'= 1843/1847: BiÜ 359; 1862/1863: BiÜ 360, 1872: BiÜ 361; 1878/1879/1880: BiÜ 362; 1889: BiÜ 363; 1887/1891: BiÜ 364 — ' • • • 2 0 0. K9 = 1856: BmK 134 — K12 ^ 1865 1881/1887/1891: Kataszteri színes-;bictokvázrajz, 1900: Tkvi jegyzék — P: . .1865 Pécs vidékének turista térképé — Hnt: — NB: 1894—1904/2982 — Tur. = 1896: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978— BJ == Balatinácz Jeromos: Kátoly és környéke, Pécs 1974, 124. Gyűjtötték: Horváth Mihály, dr. Pesti János főisk. docens — Adatközlők: Horváth Mihály 62, Pesti István 60, Pesti János 53, Pesti József 61, Pesti Lajos 49 é. » • • '•••$* k SZŰR v: • • '. « • ° Szűr, -be, -bü, -be -i: n. Szisr 'Sier', in, off, fon Sziar, Sziara [Deft; : Szer BC5, 6, 8, SchQl, 2, 6, 7, 9, K8, 9, 12, 16, P: Szűr SchQ3—5, 8, F4, KI7, Hnt, Bt, MoFnT2: Szűr] — T: 781 ha/1359 kh — L: 500. A török hódoltság végére elnéptelenedett. Lakatlan volt a 18. század elején is. 1723ban kezdték németek benépesíteni. A 2. világháborúig csak elvétve akadt .itt nem német ajkú lakos. 1930-ban 8 magyar és 688 német anyanyelvű lakója volt. Í970-ben 190 magyar és 311 német élt itt. — Az 1945 után kitelepített németek helyébe ' költözött magyarok Pest megyéből s a Felvidékről származnak. Az előzőekből 25, áz utóbbiakból egyetlen család maradt meg. A németségben mindvégig tudatos volt,: hogy. az akkori német birodalomból vándoroltak be, a közelebbi vidék neve azonban feledésbe merült. — P. sz. „Lakói: Würtenbergből és felső német országból jöttek... Tiszta német ajkú község". — Fcs. (névrecsúfoló) a geresdlakiak szerint: In Szie / kriht me Flie 'In Sier kriegt man Flöhe' / 'Szűrben bolhát kap az ember' / — Fcs.: A szűriek fölhúzták kötéllel a bikát a templomtoronyra, hogy az ott kihajtott füvet lelegelje; a földre terített bundákra rátolták a templomot, hogy télen melegebb legyen. — További fcs.: Az elöljáróság arról ülésezett: meg kellene (tekinteni, hogyan fejlődik a kender. És meg akarták mérni a kút mélységét. Az elöljáróság tagjai elhatározták, hogy a bíró 'kapaszkodjon a hengerbe, az egyik esküdt a bíró lábába, s így a többiek a soron következő lábába, míg le nem érnek a kút fenekére. Amikor már csaknem mind a kútban függött, a bíró keze csúszni kezdett, mire elkiáltotta magát: „Méner, auszhale! Ih spaic e moll in mai Hant!" 'Männer, aushalten! Ich spucke einmal in. meiner Hand!' ('Emberek, tartsatok ki! Beleköpök egyszer a markomba!') Így is tett. Erre mind belepotyogtak a kútba. — Fcs.: Mindmáig a legnagyobb sértés — s ez a múlt századig vezethető vissza —, ha valaki megkérdezi tőlük: „Na, Sziere vi viet.pai aih es Polviemesze getenlt?" 'Na, Sierer, wie wird bei euch das Barbier- (Rasier-) messer gedengelt?" 'Na, szűriek, hogyan verik ki (kalapálják ki) nálatok a borotvát (borotvakést) ?' A múltban a sértegetőt alaposan megverték. (,,ti szenn <ti Pólviemeszeténle", „In Szie viet es Polviemesze getenlt".) 'A szűriek a borotvakiverők', 'Szűrben kiverik (kikalapálják) a borotvát'. — Fcs. (újabb keletű): Az első vetőgópet ők találták fel. A férfi a felesége hátára gyúródeszkát kötözött, s arra dobta a magot, mely ily módon szétszóródott. — Fcs. : A két háború közt egy mohácsi ember a kocsmában fogadást kötött, hogy fél óra alatt gázvilágítást (n. Kászpelaihtum 'Geißeleuűhtunk') csinál a faluban. Fogott egy kecskét, két szarvára égő gyertyát [kötött, s végigvezette az utcán. A becsapott szűriek jól elpüfölték. — A fogadás, ill. a félreértés az azonos hangzású szavakon alapszik. — Az ötvenes években keletkezett utcaneveket a lakosság nem használja. A kataszteri dűlőnevek német nyelvűek, a németség ezeket használja rajnai-frank, közelebbről fuldai tájnyelvén, sőt viszonylag sok kisebb területnek is adott nevet. Mivel ugyanazt a nevet több változatban is ejtik, ismétlődés esetén más-más változatot közlünk. A magyarság — ö-ző nyelvjárási sajátságokat Őrizve — csak nagyon kevés, jobbára átfogó dűlőnevet alkotott, részben tükörfordítással.-