Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

háznevéről. 210. [Kl6, F4, Tur.: Geresd; H] 211. Kilátó,- hoz: n. Auszszihtsztuarm 'Aussichtsturm' É, fából 10—15 m magas, mérnöki magassági pont volt. 1940 körül lebontották. 212. Tóttyobbi-kertök: n. Totyobr Khuhlkoâtd Togyoper Küchengarten' S, k, a hasonló nevű dűlőben (223. sz. név) a patak mentén. — A. sz. 1945 után itt sok régi edényt találtak. 213. Fizesi-híd: Füzesi-híd: n. Fispiha Prëka 'Fischpicher Brücke' [F4: híd jele n.n.] Híd, a hasonló nevű rét (225. sz. név) patakján vezet át. 214. n. Penzapiamnjia 'Binsenbörnlein' F. A növényzetről: 'kákaforrás'. 215. n. Tukára Króva Tokauer{?) Graben' Vö, Vm, e, a dűlőről (229. sz. név). Hosszabb szakaszon a hasonló nevű csermely (231. sz. név) folyik benne. 216. Iskolafőd: n. Sullfëld 'Schulfeld' D, sz, korábban illetményföld. 217. Puszta-főd : Puszta-föld : n. Pusztafëld 'Pußtafeld' Ds, sz. A régi püspöki uradalomnak (1. sz. név) a püspöklaki határon lévő egykori birtoka. Újabban tsz-tábla neve is. Ide tartozik: 168, 210. 218. Sörtés-hát D, sz, régen uradalmi föld. 219. Mergli-téglaégető: n. Kiskerazsar Cíhlóuva 'Kieingerescher Ziegelofen': n. Cíhlóuva 'Ziegelofen' [F4: téglaégető jele] A téglaégető Gradwöhl, ül. Mergl Bálint tulajdona volt. 1955 körül lebontották. 220. Kisgeresdi csapás: n. Kiskeresar Trip 'Kieingerescher Trieb' Üt, állatterelő út volt a legelők (254., 260. sz. nevek) felé. 221. Karacsány, -ba [P: Tothjobb; 1] Men, 1, e. 222. Tóttyobbitemplomrom Rom, kis méretű templom alapfalai a Karacsány lábánál. 223. Tóttyobb, -ra: Tótyop, -ra Totyob, -ra: n. Totyop Togyob' [K8: Toth Jober Wiesen; r K9: Tóth jobb; r K12: Togyop; sz P: Tothjobb; r MoFnT2: Togyop] S, r, k. — A. sz. itt sok cserepet szántottak ki, és itt megtalálhatók egy régi templom alapjai. (222. sz. név). — Györffy szerint a török időkben elpusztult Togyop (Tadap) falu nevét őrzi: [Gyl:395: Tadap Deft.: Totjob Foil. 308: Tótjob K6: Tóth Jób Puszta Geresd pusztája, Füzesnek nevezett földdel együtt...] — Nh. (magyar, német): Egykori lakói „nagy embörök vótak, mély hangjuk vót". Ha megkérdezték tőlük: „Hát kEtök hová valósiak?" „Tóttyobbiak vagyunk" — felelték. Ide tartozik: 221. 224. Juhász delelője Ds, 1, a juhnyáj delelohelye. 225. Fizesi-rét: Füzesi-rét: Füzes-rétek: n. Fispiha Viza 'Fischpiche Wiesen' [K8: Fischbuch Wiesen; r Kl2: Fischpichwiesen; r P: Fischipich; r] Vö, S, r. Lásd a 179. sz. névnél! Ide tartozik: 185. 226. n. Fispihar Hútvád 'Fischpicher Hutweide' [K8: Fischbuch Weide; sz] Os, 1, a hasonló nevű dűlőben (179. sz. név). Főként juhok legelője. 227. Fizesi-Hosszi-fődek: Füzesi Hosszu-fődek: Hosszuföldek: n. Fispiha Lana Tálar 'Fischpiche Lange Teile' [K8: Füzes; sz K12: Fischpich lange Theile; sz P: Fischpich; sz] Os, sz, a darabok egykori méreteiről. 228, n. Cváta Viza 'Zweite Wiese' S, sz, korábban fekvéséről: 'második rét'. 229. Alte Tuka: Öreg-Tuka: n. Alta Tuka 'Alte Tokau(?)' [K8: Tuckau, Tuckau szőlők; sző K12: Alte Tokau; sző, sz P: Tokau; sz] D, sző, sz. Korábbi telepítésű sző, mint a 186. sz. névvel jelölt dűlő. — Nh. (kékesdi): „Dukába ha behajt a pásztor, akkor Hidágán avaros (= 'zavaros') a víz". Kékesd 76. sz. név! Lásd még a 214, 240, 267. sz. neveket! — Forrásainkból nem derül ki a név eredete. Lehetséges, hogy a magyar Duka német ejtéssel Tuka-ra, hivatalosan (a híres bortermő Tokaj hasonlósága miatt) Tofcau-ra változott, vagy fordítva? — A FNESZ. 189. sz. Duka puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. szláv eredetű ; vö. : big. Ay

Ka /ty^o szn.; szb.-hv. Duka szn.; le. Duka csn. — Ide tartozik: 228, 230. 230. n. Tukár-Viszjia 'Tokau(?)-Wieschen': n. East Viza 'Erste Wiese' S, sz, a hasonló nevű dűlőben. Korábban r, fekvéséről: 'első rét'. 231. n. Pénzakróva 'Bineengraben': n. Tukára Króva 'Tokauer(?) Garben' [K17: Malomárok] Vf, a növényzetről ('káka-patak') és a dűlőről (214, 229. nevek). 232. Kisgeresdi ut: n. Kiskerezsr Vëk 'Kieingerescher Weg' [K8: Himes-