Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

kapta a nevét. Egyik adatközlőnk (T. J.) földjén álltak. 126. n. Hâpmânszsiékd 'Hauptmannstücke' S, Os, sz a hasonló nevű rét (135. sz. név) két oldalán. 127. HoZosíó: n. Fispáih 'Fischteich' Halastó, a tsz létesítménye. 128. Róka-hegy: Fukszberg: n. Fukszperih 'Fuchsberg' [Kl, 3: Diverticulum Fuchsberg 'Fuchsberg dűlő'; sz K8, P: Fuchsberg; sz K12: Fuchsbergaecker; sz K17: Rókahegy MoFnT2: Fukszberg] H, Os, sz. Nevét többféleképp magyarázzák: sok róka tanyázott itt valamikor; a talaj vörösesbarna, mint a róka bundája; a hosszú, keskeny földsávok a róka farkára emlékeztettek. 129. Sláváka Khipl 'Slowaker Gipfel' D, sz, itt áll a Rókus-kápolna. A domb nevének eredetét nem ismerik. Sombereknek és Bárnak hasonló nevű malma van (n. 'Slowakenmühle'; 228. és 79. sz. nevek). A 'szlovák, tót' népnévre utal az elpusztult Tótfalu is: [Gyl:396.J 130. n. Trosza Kráic Troszt-Kreuz' : c. Tröszt trusu Tröszt-kereszt' Ke, a kápolna tövében, állíttatója nevéről. 131. Rókus-kápolna: Kápolna: n. Rohaszkhápell 'Rochuskapelle': c. E Rókus kápolna 'a Rókus-kápolna' [K8: Kapelle KI8: Szt. Rókus kápolna] É, 1738-ban építették azok, akik életben maradtak a pestisjárvány után. — Nh.: Az építőanyagot a dombig (129. sz. név) kocsival hordták, onnan — fogadalomból — fejükön vitték a dombtetőre. Más változat szerint a járvány idején hordták fel az anyagot — fogadalomból —, s mikorra minden együtt volt az építkezéshez, a járvány „örökre" megszűnt. 132. Első-Ruszti: n. Fiaía Ruszta 'Vorder-Rüster' Os, sz (L. 133. sz. név!) 133. Szilfa-düllő: Ruszti, -ba: n. Rusztatál 'Rüsterteil': c. Ruszti [Kl: Divertie. Saubusch; sz K3: Diverticulum Schaubusch 'Schaubusch dűlő'; sz K8: Saubusch; sz K9: Saubusch; bels, k, r, sz K12: Rustenaecker; sz K17: Szilfa-dűlő P: Rustenácker MoFnT2: Ruszti] Os, sz. — Nh. : két oly hatalmas szilfa állt a dűlőn, hogy alattuk több gazda tudott egyszerre csépelni. 134. Hátsó-Ruszti : n. Hënar Rusztd 'Hinter-Rüster' Os, sz (1., 133. sz,.név!) 135. Hauptmangrund: n. Hápmánszkront 'Hauptmannsgrund' ,[K3: Prata Hauptmans Grund dicta 'Hauptmans Grund nevű rét'; r K8: Haupmannsgrund, Hauptmans grund; r K12; Hauptmansgrund; r P, NB: Hauptmans grund] S, r, sz. — Nh.: Régen huszárok voltak elszállásolva a faluban és a közeli malomban (166. sz. név); a dülő pedig a kapitányé volt. 136. Kis-Szabadság-düllő : n. Klájtál: Klaj Tála kéha Szonaufkánk 'Kleine Teile gegen Sonnaufgang': n. Szécsar KIÓUB Tálaria 'Seetschker Kleine Teilchen': Klá Táljia 'Kleine Teilchen' [Kl: Terrae adjustationales Fuchsberg 'Fuchsberg kiegészítő földek' K3: Terre Adjustationales Fuchsberg; sz K12: Kleine Freiaecker P, K16: Freiäcker K17: Kis-Szabadság] Fs, sz. A név arra emlékeztet, hogy itt kis parcellákat osztottak, s a föld mentes volt a szolgáltatásoktól. Az egyik német név az égtájak szerinti megkülönböztetést jelzi. (Vö. a 204. sz. névvel!) 137. [K3: erdő n. n.] 138. n. Mecamillkróva 'Metzmühlgraben' Vf, vize a hasonló nevű malmot hajtotta. 139. Keszerice-malom: Mécamill 'Metzmühle': c. Mécc ászáv 'Metzmalom' [K16: Hentel Mühle F4: malom n. n.] Ma tulajdonosai nevéről. 140. n. Trift 'Trift' [K8: Viehstand Platz; 1] S, sz, korábban legelő. 141. Tríb, -be: n. Trip Trieb'; Tripstikar Triebstücke' [K8: Marhacsapás; út, 1, Viehtrieb K12: Triebstücke; sz] Os, út, sz, korábban széles út, melyen a jószágot hajtották a legelőre. 142. n. Sica Cíhloufa 'Schütz-Ziegelofen': c. Sicc Téglagyára Téglaégető, Schütz és Morovicki tulajdona. 1920 k. lebontották. 143. Vajér, -ba: n. Vájár 'Weiher': n. Vâjaria 'Weiherchen': c. Vàjjër: 'n. Weiher, halastó' [K3: Vajes(?); tó, 1 K8: Weier; 1, Weierteich; sz K9: Vajer; 1, tó K12: Waier; tó K16: Beim Reicher, Reiher Teich] S, r, n, mlen, e, sz, a régmúltban halastó. 144. n. Hánftresza 'Hanfröste' Kenderáztató volt régebben a Véméndi-patak mentén. 145. n. Huzáramülkróva 'Husarenmühlgraben' Vf, a hasonló nevű malom (166. sz. név)