Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
let homlokzata (sűdöke) vesszővel volt befonva. A szűriek a rétről 'Hosszúmalom'-nak nevezték. Az épületnek csak romjai láthatók. Az udvart és a szilvást a halastó vize borítja. 340. Palcsi-malmi rét: n. Land Viza 'Lange Wiese' Halastó része. Korábban a hasonló nevű malom rétje volt. 341. Vesszősi-rét: n. Cseródsr Vízd 'Buchenlehnenwiese' Halastó része, azelőtt: S, r a hasonló nevű malom környékén. A német név a Cser-hát közelségére emlékeztet. 342. Vesszős, -be S, r, sz, a hasonló nevű malom közelében. 343. Határ út: n. Hotrvék 'Hotterweg' Üt a görcsönydobokai határ mentén. 344. Határnál S, sz, a határ mentén. 345. Lapizsi-híd: n. Lapisar Prékd 'Lapischer Brücke': n. Szévina(r) Kruntszprukd 'Sebinger Grundsbrücke' (a görcsönydobokiak sz.) [F4: híd jele] Híd, a hasonló nevű dűlők (335; Görcsönydoboka: 58., 59., 64. sz. nevek) találkozásánál. Az adatközlők nem ismerték: 15. K2: Parochia ,paplak' — 27. NB: Karakói-kereszt — 42. K2: Ludima (gister) ,iskolamester' ti. háza — 50. K2: Educü(ium) ,kocsma' — 83. K2: Cellarium Dominale ,urasági pince' — 104. K2: Horreum ,csűr' — 126. K2: Sylvia ,erdő' olvashatatlan névvel — 144. K2: Sylvia Tertia (? a 2. szó olvashatatlan!) ,harmadik (?) erdő' — 153. K8: Horgos — 159. K8, 9, 12: Cseplény — 180. K2: Vemend tető Szili nominata ,Vemend tető, másként Szili' — 183. K2: Dumetum .cserjés' — 186. K2: Vinea ,szőlő' — 190. K2: Dumetum ,bozót' — 196. K8: Temető megett — 197. K9: Temető Szőllő, Temető szöllő — 198. K2: Dumetum ,cserjés' — 214. K2: Cauletum — 223. K2: Pascuum Jegelő' K9: Kertek — 229. Adomhát — 230. K2: Prata in Féregyház ,rét Fehéregyházon' — Gyl: Alba Ecclesia — 233. K2: Horreum ,csűr' — 243. K2: Canabetum ,kenderföld' — 258. K8: Csapás — 276. K12, 16, F4: Bozsoki patak HidrAtl: Bozsoki patak Bt2: Bozsoki-patak — 283. K8: Mogyorós nyugati dűlője — 284. K2: Dumetum Joozót' K8: Mogyorós, Mogyorós keleti dűlője K9, 12, 17, F4, Tur, MoFnT2 : Mogyorós — K8: Falu alatt — 289. K2: Pascuum Jegelő' — 301. K2: Lacuna ,mocsár' — 303. K8: Mogyorós alatt, Mogyorós alatt — 307. K2: Ecclesia S. Ladislai — 314. K9: Szűrű oldal, Szűri oldal K12: Szűri Oldali, Szűri oldal P: Szűri oldal K17: Szűri Oldal — 318. F4: Zyris malom — 319. K2: Pascuum Jegelő' — 324. K8: Cserhát mellett — 325. K8: Cserháti szőlők — 339. F4: Magyari malom. Nem tudtuk lokalizálni (ill. csak föltételezhető helyüket jelöltük meg, történeti adataikat soroltuk fel — a zárójelbe tett számokkal jelzett földrajzi neveknél) az okmányok említette vagy a néphagyománytól megőrzött s a török időkben elpusztult települések helyét: Enyezd (207, valamint Szűr 61, Himesháza 62, Görcsönydoboka) — Fehéregyház (232) — Horpács (275, valamint Véménd 444, 483, Palotabozsok 105) — Karakó vagy Krakkó [Gyl :322 :Corkoa, Crakoo, Karakow ZichyOkm.: Crako] Györffy sz. „Véménd és Tótfalu határosa; az 1351-i határjárás sz. Horpácstól É-ra, Véméndtől Ny-ra feküdt. Ma Szebény határában faluhely. (Csánki 2:500)" Németh Béla Szebény és Szűr közé helyezi, ahhoz a Szent Lászlótemplomhoz (307), mely a környező falvak közös temploma volt, s több falu (pl. Féked, Bozsok) még a németek betelepülése után is oda temetkezett. (Lásd: 27, valamint Véménd 287, 355!) — Szapud [Deft: Szapud K6: Szapudi Puszta] Vass Előd sz. elpusztult Szebény K-i határában(Lásd még: Véménd 412!) — A régi Véménd (229, 246) — A középkori falu, Zebegény (244, 263) Zebegény földpuszta (263), a Zebegényi monostor és a Gvardián paioíájának helye. A török hódoltság alatt bizonyos ideig Mohács területéhez tartozott Zebegény, így nyomra vezethetnek a következő források: MohDeft: 1547: Zebeginföld puszta, tartozik a nevezetthez, üres, lakósok nélküli, a nevezett város (Mohács!) birtokában van. Az említett pusztát művelik, s a hitetlenek defteré szerint tizedet és a makkoltatás címén (bellut = sertésmakkoltatás és adója!) három-három akcsét (egy török ezüst akcse == két magyar ezüst dénár!) adnak. 1556 : Zebegényföld puszta ... (csaknem azonos szövegű!) 1591: Gálos Tomás házai, Báli kezében Szeben puszta határában a magas hüdzset (=török jogbiztosító irat) szerint kettő darab, Gvardiján háza, palotája a monostorban Szeben pusztán a magas hüdzset szerint, kettő darab, három dönüm (= területmérték: 912 m 2 ) 1613: Csege Tamás rétje a pasa kezében, Zebegény földpuszta határában, a magas hüdzset értelmében, Gvardiján palotájának rétje üres, a Zebegényföldpuszta határában a magas hüdzset értelmében, kettő darab, három dönüm ... Sörös: „...a mai Szebény helyén hajdan Szent Mihály tiszteletére bencés monostor volt..." „... az 1638. évi Pázmány
