Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Péter érsek elnökségével tartott nagyszombati zsinat szebegényi hegyet említ, s azt, hogy a hegyet a zebegényi monostorról nevezték el..." Vass Előd a fentiekből arra következtet, hogy a szűri patak (Szűr 116. sz. név) és a szebényi malompatak (317. sz. név) közti dombhátság valamelyik kiemelkedő magaslatán állhatott a monostor, pl. a Pap-erdő vagy a Szűri-oldal dűlők (240, 314. sz. nevek) területén, valamilyen akkor járt út melllett. Kereshetjük a Szűr felé vezető út (261. sz. név) környékén is. A török kori Szebénypuszta a lakott Szebény falutól DK-re terülhetett el, ott volt a monostorrom. Fazekas Istvánné sz. a néphagyomány a mai plébánia területére gondol, de nincs rá bizonyíték. Szerinte a Sajtosi-domb (286. sz. név), esetleg a sombereki templomrom (lásd ott 185. sz. név) is szóba jöhet. Wache Mihály a Szent László-templom romjainál (307. sz. név) keresi; Horváth István viszont a Bolhászóidombra, a Szent László-kereszt körüli magaslatra és a Cserhát-tetőre (306, 297, 323. sz. nevek) gyanakszik. Itt jegyezzük meg, hogy az 1972: évi Magyarország autóatlasza a Somberek területén lévő templomromot (185. sz. név) nevezi Zebegényi-templomrom-nák. Az írásbeli nevek, forrásai: Gyl: = Györffy 1 — ZichyOkm. == 1430: ZichyOkmánytár 8:426—8. — Deft. = Vass Előd: A szekcsői—mohácsi szandzsák helységei az 1591. évi adóösszeírás alapján (BH. 1977:15—101.) — MohDeft. = Mohácsi defterek: Vass Előd: Mohács város hódoltságkori történetének török forrásai (BH. 1976:34, 38, 42, 44—55.) — K2 = 1786: Pécsvárad 3 (Szebény térképe) — K3 = 1810 k: Pécsvárad 9 d, 1832: Pécsvárad 9 d (Palotabozsok térképei) — K6 = 1742 : Bm. L. Inqu. III. 87. — Lip. == 1808: Lipszky: Repertórium locorum ... Hungarie ... — Kocz. = 1838: Koczián Josef: Baranya Vármegye Föld Abrosza — K8 = 1861: BiÜ 810 (1—3, 1869: BiÜ 811/1—3, 1886: BiÜ 812, 1886: BiÜ Fkv. 11, 18., 1891: BiÜ 813 — K9 = 1855: BmK 286 — K12 = 1864/86/91: Kataszt. színes birtokvázrajz — P: 1865 — K16 :1882—84: A harmadik orsz. katonai felmérés térképei — NB: 1894—1904 — Sörös = Sörös Pongrác: A Pannonhalmi Szent Benedek Rend Története. Bp., 1912. XII/B. 348—51. — F4 = 1924—27: A negyedik orsz. katonai felmérés térképei — Hidr. Atl. = 1962: Magyarország hidrológiai atlasza. I. sorozat 9. — K17 = 1962: A kataszt. térkép 10 000-es fénymásolata (tsz-üzemi térkép) — K18 — 1969: Szebény belterületének és zártkertjének 2000-es térképe — Btl: 1970 — Hnt: 1973 — Tur. = 1976: A Mecsek hegység turistatérképe — Bt2: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Fazekas Istvánné Lakatos Mária tanítónő, dr. Hoffmann Ottó főiskolai docens, Horváth István müv. otthon igazgató, Tarján Ágnes főiskolai hallgató, Wache Mihály földműves, dr. Zsolt Zsigmond orvos — Adatközlök: Bosnyák Mihály 80, Bozsér Árpád 45, Dombay János 60, Farkas Józsefné 51, Farkas Mátyás 81, Fazekas István 47, Fazekasné Lakatos Mária 45, Fazekas János 76, Horváth Etele 27, Horváth István 59, Horváth Józsefné Krisztina Teréz 58, Horváth Péter 86, Jakab István 75, Katona Mihály 82, Katonáné Bosnyák Anna 75, Kertész Józsefné 73, Kiss István 70, Krémer János 73, Lakatos János 73, Lehel (Leib) Györgyné Spiegler Margit 80, Papp Antalné Kiss Katalin 83, Spiegler Bálintné 76, Szabó Andor 69, Varga Györgyné 56, Varga Istvánné Hegedűs Katalin 77, Wache Mihály 75 é. 195. FAZEKASBODA Fazekasboda: Boda, '-n, '-ru, '-ra, -i: n. Fonda 'Boden' in, fon, off Pouda, Pouddrridr [BC1: Buda, Boda BC5—

6: Boda K2: Boda, Fazekas Boda, Poda, Fazekas Poda SchQl: Fazékos-Boda BC8: Fazekas Boda Kocz., K8, 9: Fazekas Boda SchQ2—

9, K12, 16, 17, F4: Fazekas-Boda P.: Fazekas Boda, Fazekas-Boda Hnt, K18, 19, Tur2, Btl, Bt2, MoFnT2

: Fazekasboda] — T: 705 ha/1226 kh — L: 393. A török hódoltság alatt valószínűleg volt néhány lakosa; majd a felszabadító háborúk nyomán elnéptelenedett. 1720-ban németek kezdték betelepíteni. Kevés magyar lakója a múlt század elejétől volt. 1930-ban 31 fő vallotta magát magyar, 446 német és 1 horvát anyanyelvűnek. 1970-ben 81 magyar és 308 német élt itt. — A település ne-