Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

hogy adja nekem, és ne tüzelje el, és az öreg mondta: ez a kápolnából való, melyik az ő földjén állt. Én hazahoztam, sokáig nálam volt, Dombai igazgató sokat járt nálam, meglátta, elkérte és odaadtam ... Sokat hallottam a mohácsi képről is, de biztos adat nincs róla." — Minden bizonnyal ez egy másik Mária-szobor volt. Lásd még a 19., 257. sz. neveket! 316. Sínai, -ba: Sínai-högy: n. Sínai: n. Sínásr Pëdrih 'Schinaer Berg' Do, 1; korábban erdő, majd rossz minőségű sz. Bibliai nevét szokatlanul meredek alakjáról kapta. — A. sz. itt avar sírokat tártak fel. 317. Malom-gát: n. Mükróvd 'Mühlgraben' [K12: Malom Patak, Malom patak K16, F4: Malom patak] Vf. a Csele-pataknak (74. sz. név) a falutól D-re eső s a határig terjedő szakasza. Valamikor a malmokat hajtotta. 318. Bëkk-malom: Csillag-malom: Pörkőttmalom: Smájzli-malom: Smájzl-ház: Smájzl, -hó: n. Pekszmű 'Beckmühle': n. Khápellsméll 'Kapellenmühle' (a szűriek sz.) [K2: malom jele n. n. F4: Zyris malom Hnt: Schmeizl-malom-, Schmeizlmalom; Lh MoFnT2: Schmeizlmalom; Lh] Ma volt, Lh, egykori és jelenlegi tulajdonosairól. — A. sz. az uradalom (a tudományegyetem; 126. sz. név) szabari kőből építtette. A Pörkölt névelem arra emlékeztet, hogy a malom egyszer leégett. A szűriek elnevezése a hajdani kápolna (315. sz. név) közelségére utal. — Környékén 351 népvándorláskori sírt tártak fel. 319. [K2: Pascuum 'legelő' n. n.] 320. Bëkk rétje S, r. A hasonló nevű malomhoz tartozott. 321. Agárcafa: n. Akácipám 'Akazienbaum' Faóriás volt, 150 évesre becsülték. Tájékozódási pont volt, 322. Pörkőttmalmi-rét : n. Klána Viza 'Kleine Wiese' S, r a Pörköltmalom közelében. 323. Cser-hát-tető : n. Cserhátar Evalin 'Eichenplattener Ebene' Dt, sz. A Sinai (316. sz. név) Ny-i teteje. Vö. a 314. sz. névvel! 324. [K8: Cserhát mellett; 1] 325. [K8: Cserháti szőlők; sző] 326. Kis-szabad-főd : n. Klá-Fraitál 'Klein-Freiteil' Os, sz. — A. sz. a jobbágyok szabadon használhatták. Rossz minőségű föld volt. •— Más a. sz. 1935-ben itt 340 avar sírt tárt fel egy régész. „Mind arccal keletnek voltak temetve." Római kori sírok is találhatók itt. 327. Határi-főd: n. Hotrfëld 'Hotterfeld' S, sz a palotabozsoki és a görcsönydobokai határ mentén. 328. Nagy-szabad-főd : n. Krousz-Fraitál 'Groß-Freiteil' Os, sz a hasonló nevű dűlőben (330. sz. név). 329. Hosszi-rét: Hosszu-rét: n. Lána Viza 'Lange Wiese' [K2: Prata in Hoszu Rétek nominata 'rétek a Hoszu Rétek nevezetű helyen'; r K8: Hosszú rét; r K9: Hossú rét, FIosszu rét; bels, r K12: Hoszu rét; Hosszú rét; r P: Hosszúrét K17: Hosszú rét] S, r, halastó, hosszúságáról: a falutól a határig terjed. Ide tartozik: 310, 331, 336, 337, 340, 341. 330. Szabad-főd: n. Fráitál 'Freiteü' Men, Os, sz. Ide tartozik: 326., 328. 331. Községi rét: n. Gemávíza 'Gemeindewiese' S, r, halastó. A község tulajdona volt. 332. Mohácsi út: Görcsönyi út: n. Mohácser Vëk 'Mohatscher Weg': n. Këcsinar Vek 'Getschinger Weg' Üt Görcsönydobokán át Mohács felé. Egykor a legforgalmasabb dűlőutak egyike. 333. Száraz-vőgy : n. ~ 'Trockental' Vö, sz. — A. sz. a környéken az egyetlen olyan völgy, ahol nincs forrás. 334. Iharoska, '-ba S, sz. •— A. sz. egykori ihar (= juhar)fás terület lehetett. 335. Lapizs, -ba: Lapis, -ba: Lapos, -ba: n. ~ 'Niederung' Mf, sz, halastó. Korábban lapályos, vizes, árvízkor gyakran elöntött terület. 336. Halastavak: n. Lápisar Fistáih 'Lapischer Fischteiche' Három halastó. A • tsz létesítménye a 60-as évekből a Hosszú-rét és a Lapis dűlő egyes részein. Az első tó eliszaposodott. 337. Ásó-rét: n. Fnzr Viza 'Untere Wiese' S, halastó, azelőtt r, fekvéséről. Vö. a 281. sz. névvel! 338. Lapizsi-kút: Lapisi-kút: n. Lápisar Prénnjia 'Lapischer Brünnlein' F a hasonló dűlőrészben. 339. Lakatos-malom; Palcsi-malom: Vesszősmálom: n. Pálcsisz Mil 'Paulsmühle': n. Lan Meli 'Lange Mühle' (a szűriek szerint) [K2, 16: malom jele n. n. F4: Magyari malom] Ma volt, tulajdonosának nevéről, ül. becézett utónevéről (Pál > Paksi). Az épü-