Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
ban még állt. Ide temették Kutnyánszky András plébánost. A középkori templom köveit a szűri templom építéséhez hordták el. Lásd még a 284. sz., valamint Szűr 18. sz. nevet! — A szájhagyomány és a plébániatörténet sz. a szebényieknek 1775-ben már új templomuk volt; a Szent László-templom gazdátlanná vált. A szűriek engedélyt kaptak a püspöktől, hogy lebonthassák, s saját templomukat építhessék föl belőle. — A templom helyét ma csak egy halom kő, s az emlékére állított kereszt jelzi. Temető is volt körülötte; szántáskor még manapság is rengeteg csont és épülettörmelék kerül a felszínre. (A szűriek szomszédos dűlőjüket Alte Kirchenteile-nek nevezik; Szűr 93. sz. név.) — Fazekas Istvánné valószínűnek tartja, hogy a templom a középkori Fehéregyház falué lehetett, s az István-kori hasonló nevű (Alba ecclesia) kápolna romjaira épült, esetleg az egykori római település maradványaiból. (Lásd a 232., 286. sz. neveket!) Szerinte rejtély viszont, hogyan tűnt el nyomtalanul a falu (1726-ban még létezett), s miért lett a templom Szent László-templom. Horváth István sz. Fehéregyház sokkal É-abbra állott, külön temploma volt. — Föltételezhető, hogy itt állt az egykori Zebegényi-monostor is. (Az eltérő véleményeket lásd a Nem tudtuk lokalizálni c. részben!) 308. Szent László: Szent Lászlói-főd: n. Láciszláu 'Ladislaus(feld)' [K8: Sz László, Sz. László; sz K9: Szent László; sz P: Szt. László] Ds, sz. A Szent László-templom romjai és a kereszt környékén elterülő földek. 309. Kis-kút: Réti-kis-kút : n. Klá Prënnjia 'Kleines Brünnlein' F volt, bővizű, réten. 310. Kis-kúti-rétek: n. Klána Viza 'Kleine Wiesen' S, r. Kisebb rétek a Kis J kút körül, a patak két oldalán. 311. Farkas-lik: Farkas-luk: n. ~ 'Wolfshöhle' [K8: Farkaslyuk; sz K9: Farkaslak; sz K12: Farkas luk, Farkasluk; sz P: Farkaslyuk KIS, F4: Farkaslyuka] Ds, sz. — A. sz. hajdan erdő, legelő volt, farkasok tanyáztak itt. — Területén nagyszámú kelta és avar sírt tártak fel a régészek. — A K8-as, K9-es térképek a Sombereki úttól a Túlsó-Sajtosig terjedő területet, tehát a Sík egy részét (312, 259. sz. nevek) jelölik ezzel a névvel; a K16, F4 jelzetű térképek viszont a Köntös-malom és a Schmeizl-malom (257, 318. sz. nevek) közti patak mentén húzódó rétet. 312. Somberki út: n. Sombergar Vëk: n. Somberihar Vëk 'Schomberger Weg' [K8: Zsombergi ut; út] Üt Somberek felé. 313. Somberki, -be S, Os, sz, a Sombereki út mentén. 314. Cser-hát: n. ~ 'Eichenplatte' [K8: Cserhát; 1 K9: Szűrű oldal, Szűri oldal; r, sz, malom K12: Szűri Oldali, Szűri oldal; K17: Szűri Oldal MoFnT2: Cser-hát] Dh, Os, sz. A régmúltban föltehetően csererdő, majd legelő, térszínformájáról. A térképek többsége, a népi névvel ellentétben, Szűri-oídal-nak nevezi, mivel a szűri határ mentén húzódik. Vö. a 260. sz. névvel! Ide tartozik: 316, 323—325. 315. Gócas-kápóna : n. Gócoskhápela 'Gócoskappele' É volt, fakápolna, a tulajdonos ragadványnevéről. A század első negyedében lebontották, mivel faanyaga elkorhadt. — Nh. : Oltárán állott a Mohácsi Mária; vagyis az a fából faragott Boldogasszony-szobor, melyet egy mohácsi templomból menekítettek ide az 1526. évi csata után. A geresdiak vissza akarták vinni, de a szebényiek mást adtak oda. — A mohácsi szájhagyomány is megőrizte a Belvárosi-templom szobrának megmentését. Először Szebénybe vitték, majd Geresdre került. 1956. október 21-én visszavitték Mohácsra és az Elméktemplomban helyezték el. A szobor történetét Takács István freskója örökítette meg. — Wache Mihály így vall erről: „A kis kápolna helyét pontosan tudom: a Sínai-oldalban a Schmeizl- és a Bozsér-malmok között, Köntös János földjén állt... Köntösnek szintén malma volt... Fiatal koromban (50 évvel ezelőtt) az udvarán keresztül mentem, és a méterfa tetején feküdt egy fából faragott Mária-szobor, a kis Jézus az ölében, úgy 50 cm magas, a Mária feje már le volt törve, és az egész igen szúette ... Később megkértem János bácsit,
