Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

mas cédrusfák. A közelében lévő szántókat is e névvel jelzik. — Lélekszámuk 1890-ben 18, 1900-ban 22, 1910-ben 16, 1920-ban 2, 1930-ban 3. 250. Cser-ódó: Cser-ódái: Cser-oldal: n. Cserót 'm. Cseroldal; Zerreichenlehne' [K12: Cseródall, Cseroldal; sző, r K17: Cseroldal] Do, e, sz. Fr is (lásd a 91. sz. névnél!) Ide tartozik: 234, 238. 249. 251. Bozsoki út: n. Posokr Vëk 'Boschoker Weg' [K8: Bozsoki ut; út] Űt Palotabozsok felé. Ide tartozik: 101. 252. Bozsoki út: n. Am Posokr Vëg 'Am Boschoker Weg' Ds, Os, Fs, sz. A hasonló nevű út mentén elterülő földek. 253. Csuhosi köz: n. Klá Hói 'Kleine Hohle' Hor, 'kis szurdok' a hasonló nevű és a Fehéregyház dűlőre (268, 232. sz. nevek) vezet, 254. Vertmüllerköröszt: n. Vertmilds-Kráic 'Wertmüller-Kreuz [Tur: Ke jele] Ke. Gyermektelen házaspár állíttatta 1928-ban: Wertmüller Péter és neje, Klug Magdolna. 255. Vendel, -hő: n. Vendlímsz 'Wendelinus' [Hiv.: Szent Vendel-szobor] Szo.— A. sz. 1901-ben közadakozásból állíttatta a község. — Nh.: Az állatok patrónusaként tisztelték. Október 2ü-án az összes pásztor, sőt a parasztok is idehajtották az állatokat, s a pap megszentelte őket. Később már csak körmenet vonult ide. 256. Vendeli-főd : Vendeli-fődek Dt, sz. A közeli szobor környéke. 257. Fősomalom: Köntös-malom: Gócos-malom: n. Gócosmíl 'Gócosmühle' [F4: Ma jele] Ma volt, később a tsz takarmánykeverője, majd raktára. 1979-ben lebontották. — A. sz. nevét fekvéséről, tulajdonosáról (Bozsér nagyapjáról, 285. sz. név), ill. annak ragadványnevéről (Gócos = 'kócos' ?) kapta. — Innen vitte el Wache Mihály, tőle pedig Dombay János a „Mohácsi Máriá"-nak vélt faszobrot. Lásd még a 19., 315. sz. neveknél! 258. Sajtosi köz: Sajtosi út: n.

t Trip 'Trieb': n. Vâiarvëk 'Weiherweg' [K8: Csapás; marhahajtó út] Űt, széles, eperfás, egykor állatterelő út a Sajtosig (263. sz. név). 259. Túsó-Sajtos Os, sz, fekvéséről. 260. Szűri-ódal: n. Sziara Lána 'Sierer Lehne': n. Tál 'Teil' [K8: Szürü oldal, Szürü oldal; sz] Os, sz, a szűri határ mentén. — Érdekes ellentmondás: a legtöbb térkép — a népi névvel ellentétben — a 310. sz. névvel jelölt dűlőt nevezi Szűrioldalnak. 261. Szűri út: n. Sziara Vëk 'Sierer Weg' [K8: Szűri ut; út] Út, azelőtt széles, eperfás út Szűr felé. Az eperfákat kivágták. 262. Bosnyák-szilvás Os, sz, azelőtt k, gy, 'szilváskert', gazdájáról. 263. Sujtos, -ba: Sajtos, -ba: n. Váiar 'Weiher' S, sz, r, 1. — A. sz. az első név kipusztult vadvirág neve; más a. sz. a sujt a 'káka' tájnyelvi neve; ez a növény most is ellepi különösen a forrás (265. sz. név) környékét. — Ismét más a. sz. itt juhtelep volt a múltban, itt készítették a juhsajtot; ezért 'sajtos'. — Zsolt dr. sz. a név a honfoglalás idejéből származik. (Dunántúli Napló: 1970. IX. 10.) A német név a régebbi tóra emlékeztet. — További a. sz. Dombay János 1940 körül itt római kori települést, temetőt, utat tárt fel, mely áthúzódott a Hosszú-Monyorós dűlőre (281. sz. név) is. — Nh.: A régi Szebény (= Zebegény) [Gyl:408: Zubugun, Zebeguyn, Zebeguen, Zebegén, Zebegin, Zebugun, Zebeden, Scybigiun, Zebegyn, Zebegun, Zebegen Deft: Szeben] a Cser-oldal, a Remerenc, a Zsidó temető (244, 249, 250. sz. nevek) és a Sajtos területén állhatott. Hasonló nevű puszta [Deft.: Szeben puszta] emlékét nem őrzik. 264. Dögtér: n. Ászplácc 'Aasplatz' Ds, Os, 1. Elhullott állatok temetője volt. 265. Sajtosi-kút: n. Sajtosdar Prënnjia 'Schaitoscher Brünnlein' F. Ez táplálta a hasonló nevű patakot és tavat (268, 273. sz. nevek). 266. Horpácsi út: n. Hárpácsar Vëk 'Harpatscher Weg' Űt a hasonló nevű dűlőbe (274. sz. név). 267. Horpács főső S, r, sz a hasonló nevű dűlőben (275. sz. név); fekvéséről. Vö. a 283. sz. névvel! 268. Sajtosi-gát: Sujtosi-gát: n. Sajtosdar Króva 'Schaitoscher Graben' Vf a hasonló nevű dűlőben. 269. Sajtosi-mocsolák: Vâier-Hansftrëszta 'Weiher-Hanfröste' S, n, mlen, korábban kenderáztató. 270. Csúhos, -ba: Csuhos, -ba Ds, sz. — A sz. mivel közel van a szűri rétekhez (lásd