Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Szűr: 57, 67, 72!). 271. Rét széle S, sz, fekvéséről. 272. Téglagyár: n. Cíhloufa 'Ziegelofen' [F4: T(égla)é(gető) Hnt: Tsz-téglaégető, Tsz téglaégető; Lh Bt2: Tsz téglaégető; Lh MoFnT2: Tsz-téglaégető; Lh] É, Lh. A berkesdi Kiss Gáspár alapította. Tőle a földművesszövetkezet, majd a tsz vette át. Az égetőt lebontották; a lakóház áll. 273. Sajtosi-Békás-tó : n. Vájár 'Weiher' S, mlen. Azelőtt elmocsarasodott tó, ezért feltöltötték szeméttel. 274. Tón kívüli S, Os, sz. 275. Horpács, ra: n. Hârpâcs 'Harpatsch' [K2: Prata in Horpats nominata 'rét a Horpats nevezetű helyen'; r K8: Horpács-rét; sz Horpács; r K9: ~; 1] S, r, sz. — A. sz. a név 'horpadás'-ból származik. — Nh. : a török időkben elpusztult falu neve. — Történeti adatait és értelmezését lásd: Véménd 444. sz. névnél! Lásd még Palotabozsok 105, 176. sz. név! Ide tartozik: 267, 292, 293. 276. Horpácsi-gát: n. Hárpácsar Króva 'Harpatscher Graben' [K12, 16, F4: Bozsoki patak HidrAtl.: Bozsoki patak Bt2: Bozsoki-patak MoFnT2: Horpács; vf] Vf, a hasonló nevű dűlőben. •— A. sz. „Véménden ered a három fűzfánál". Lásd még: Véménd 360, 370, 423, 440, Palotabozsok 222, Somberek 88. sz nevét! 277. A~só-Farkas-vőgy [K12: Farkasvölgy ; r, sz, sző] S, Do, 1, e. A Csele-patak és a Sajtosi-patak torkolata, fekvéséről. Vö. a 172. sz. névvel! 278. Sajtosi-fudballpája: n. Sajtosdar Fodballpája 'Schaitoscher Fußballplatz' S, r, 1, a 20—30-as években labadarúgópálya. 279. Sajtosi-gémeskút: Község kútja: n. Sajtosdar Svénglprona 'Schaitoscher Schwengelbrunnen' [F4, Tur: gémeskút jele] Kút, gémeskút a hasonló nevű dűlőben. Még ma is használják. 280. Horpácsi-kút: Horpácsi-kis-kút: n. Hárpdcsar Prénnjia 'Harpatscher Brünnlein' F a hasonló nevű réten (275. sz. név). Rendkívül bővizű volt, akár egy kút, ivóvize kitűnő ízű. 281. Főső-rétek: n. Êvar Viza 'Obere Wiesen' S, r, 1, két patak torkolatában. Eliszaposodott rét, ma inkább legelő, fekvéséről. (Vö. a 337. sz. névvel!) 282. Sajtosi-híd főső: n. Vájarpréka 'Weiherbrücke' [F4: híd jele] Híd a hasonló nevű dűlőben, fekvéséről. Vö. a 294. sz. névvel! 283. Monyurus, -ba: Monyorús, -ba: n. Khuac-Monyorús 'Kurz-Monjorosch' [K8: Monyoros; 1, Monyorós nyugati dűlője; 1 K12: Monyorós; sz] Ds, Os, sz, 1. — A. sz. a nép csak a Monyorús nevet mondja, a Mogyorós térképváltozat valószínűleg íráshiba következménye. — Más a. sz. nevét rengeteg mogyoróbokráról kapta. — A német név a dűlőrész rövidségét állítja szembe a hosszabb dűlőrésszel (284. sz. név). Ide tartozik: 284, 296, 303, 306—308. 284. Hosszi-düllŐ : Hosszi-Monyorus : n. Lán-Monyorus 'Lang-Monjorosch' [K2: Dumetum 'bozót' n. n. K8: Mogyorós; sz, 1, Mogyorós keleti dűlője; 1 K9: Mogyorós; 1, r K12: ~; sz F4, K17, Tur., MoFnT2: ~] Ds, Os, S, sz, r. A Monyoros dűlő hosszabbik része. — Dombay János feltevése sz. itt, a Bozsér-malomtól (285. sz. név) Ny-ra nagyobb római település volt, villákkal. Epületmaradványait fölhasználták a Szent Lászlói-templom (307. sz. név) építéséhez, majd ennek lebontása (1795) után a szűri templomhoz. Lásd: Szűr 18. sz. név! 285. Lépoldmalom: András-malom: Ujmalom: Bozsér-malom: n. Bozsérmíl 'Bozsérmühle': n. Andrészaméll 'Andresenmühle' (szűriek szerint) [K2: malom jele n. n. K8: Malom n. n. K16: Uj malom, Uj Malom Hnt, Bt2, MoFnT2: Bozsérmalom; Lh] Ë, Lh. Ma volt, régebbi tulajdonosairól. — A. sz. korábban a fekedi Thurn családé volt. Közben felújították, ezért 'új malom'. 1896-ban a Dunaszekcsőről származó Bozsér család vásárolta meg. A 20-as években lebontották, helyére új házat építettek. — Környékén nagy római-kori temetőt tártak fel. 286. Sajtosidomb: n. Sajtosa Lána 'Schaitoscher Lehne' Os, sz, a hasonló nevű dűlő (263. sz. név) közelében — Oldalában állandóan nagy mennyiségű téglát, cserepet, követ szánt ki az eke. Lehetségesnek tartják, hogy itt állt az egykori Zebegényi-apátság. —Mivel ugyanilyen építőanyag található az egykori Szent László-templom