Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

138, 139. sz. nevek). 129. C&ele-kűti-rét Os, S, mlen, a hasonló nevű forrásról. 130. Vasúti-tőttés: Két-gáti-tőttés: n. Aizapóuntámm 'Eisenbahndamm': n. Kétgátar Tamm 'Zweibäehleins Damm' Tö. Vasútépítéskor, 1910 körül itt völgyet kellett feltölteni. 131. Vasúti-áteresz: n. Tuarhlassz 'Durchlaß, Durchfluß' Áteresz vf-nak a vasúti töltés alatt. 132. Kis-Monyorúsi út: n. Klá-Monyorúsar Vëk 'Klein-Monyoroscher Weg' Űt a hasonló nevű dűlőben. 133. Kis-Monyorús : n. Klá-Monyorús 'Klein-Monjorusch' Os, sz, sző. Kisebb a Monyoros dűlőnél (280. sz. név). 134. Két-gáti út: n. Métlszta Króvavek 'Mittlere Grabenweg' Űt a hasonló nevű dűlőben. A Kőbányából ezen hordták a követ. 135. Két-gát-tető : n. Kétgátar Hő 'Zweibächleins Höhe' Dt, Men, e, 1, azelőtt sző. Dombvonulat vége a két patak között. 136. Két-gáti-kőbánya: n. Kétgátar Stápruh 'Zweibächleins Steinbruch'. Bánya volt a 20-as években, a két patak környékén. 137. Krászësz-brdo: n. Krânyësz-Brd 'Außeres Gebirg' [Kl2: Kranesz brdo, Kraneszbrdó; sz] Ds, sz. Mérnöki magaslati pont, s a körülötte fekvő terület —• a szomszédos véméndi szh. elnevezésű Skrajnje brdo 'szélső hegy' dűlőről. L. ott: 364. sz. név! 138. Két-gáti-kút: n. Kétgátar Prënnjia 'Zweibächleins Brünnlein' Fo. A két gát, 'patak' rövidebb ágának forrása. 139. Két-gát: n. Métlszta Króva 'Mittlere Graben' Vf szakaszai, Do, Vm, Vö, 1, e. A „két gát", a Csele-patak két ágának torkolata és a köztük levő terület. A német név a patak fekvésére utal: 'középső árok'. Vö. a 171, 275. sz. nevekkel! — A. sz. bronzkori temetője nagyrészt feltáratlan. 140. Vasút: n. Aizapou 'Eisenbahn' Vasúti pálya, a bátaszéki vonal szakasza. 1909—11-ig épült. 141. Fekedi-köröszt : n. Fëkëdar Kráic 'Fekeder Kreuz' [F4: Ke jele] Ke a fekedi határszélen. Csak a talapzata áll, felirata olvashatatlan. 142. Meggyes, -be Os, sz. Űj keletű név: nemrég a tsz telepített gyümölcsöse volt. 143. Két-gáti-agárcás : n. Métlszta Króvavált 'Mittelster Grabenwald' Vö, Os, e, akácos, a Csele-patak cseszlényi ága mentén, a falutól a forráson (127. sz. név) túlig. A német név fekvésére utal: a 'középső árok erdeje'. 144. [K2: Sylva Tertia (?, a 2. szó olvashatatlan!) 'harmadik(?) erdő'; e] Ide tartozott a falutól É-ra kezdődő, a patak (175. sz. név) két oldalán elterülő, nagyjából háromszög alakú határrész. 145. Állomás, -ra: n. Stácjou 'Station' [F4, Tur.: Szebény v.m. K17: őrház (Megállóhely) Hnt: Szebény vasúti megállóhely] É, Lh. 146. Agárcás, -ba: n. Akácivált 'Akazienwald' Ds, e, 'akácos'. 147. Pusza József-tanya É, tulajdonosáról. 148. Szikrás-legelő : n. Szikrásar Hútvát 'Sikrascher Hutweide' [K12: Szikrás legelő; 1 K17: ~ MoFnT2: Szikráslegelő] Ds, e, 1. — A. sz. területe köves, „sziklás", neve innen származhat. A Gyula-puszta (126. sz. név) földjéig húzódik. 149. Geresdi út: n. Kerezsar Vëk 'Gerescher Weg' Űr, régebben eperfás fő dűlőút Kis-Geresd, Geresd (ma: Geresdlak) felé. 150. Fekedi út: n. Fekedar Vëk 'Fekeder Weg' Út Féked felé. Ide tartozik: 184. 151. Fintai út: n. Fintamar Vëk 'Fintaer Weg' Űt a hasonló nevű dűlőben (173. sz. név). Ide tartozik: 153, 174, 199. 152. Pásztorok födje: n. Háltasfelt 'Haltersfeld' Os, sz. Régebben a pásztorok illetményföldje. 153. [K8: Horgos; Hor] 154. Szikrási-kőbánya : n. Szikrásar Stápruh 'Sikrascher Steinbruch' B, Ds, e, 1. A bánya művelése megszűnt, erdő borította be. 155. Szikrás, ra: n. Szikrás 'Sikrasch' [K2: Calcatura prima Szikrás nominata 'első vetésforgó, Szikrás nevezetű': sz K8: Szikrás; sz K9: Sikrás, Szikrás; 1, sz K12: Szikrás; sz K17: Szikrás] Ds, 1, sz. Dombay itt 1936-ban bronzkori temetőt tárt fel. A leleteket a pécsi régészeti múzeumban őrzik. — Ide tartozik: 176, 178. A K2-es térképen a 266. sz. útig húzódott. 156. Fizes, -be: Füzes, -be: n. Fispih 'Fischpich' Ds, e. — A. sz. a geresdlaki határban elpusztult hasonló nevű faluhoz tartozhatott. Történeti adatait lásd ott: 179! 157. Meszes-tanya É, gazdája Kiss