Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
Az út csúszós, meredek, innen a neve. 59. Kert-ajjai ut: Devecseri ut Űt. A jelenlegi országút 1974-ben épült. Pécsdevecser felé vezetett az előző — földút — is. 60. Cser, -be: Körtvélös, -be [K6: Kis Cseres; e, Legeltető Cseres K8: Cser K9: ~; sz K12: Cser K16: Csér MoFnT2 : Cser] S, sz. 61. Vörös-domb D, bokros, fás. Vörös színű, agyagos talaja van. 62. Vörös ut Út. Földút a 61 mentén. 63. Körös-dombi-köröszt Ke. 64. Gyömberkei-árok Vf. 65. [K9: Janka; sző]. 66. Malom-megye Ds, sz. Nevét a 78-ról kaphatta. 67. Csuhos, -ba Ds, Mf, vizenyős, sz, D-en erdősítve. 68. Ásó-betyár: Alsó-betyár [K12: Alsó Betyár] D, Egyenes, e. Régebben sző volt. 69. Magyarosi ut: Monyorósi ut Űt. A hasonló nevű dűlőben levő földút. 70. Magyaros, -ba: Monyorós, -ba [K8: Monyorós K9: Magyaros; r, 1, sz K12: Monyorós] Ds, sz. Régen 1 volt. Mogyoróbokrok nőttek egykor ezen a helyen. 71. Dombok ajja: Gálic, -ba lejtős, konyhakertek. 72. Ásó-rétek: Alsó-rétek [K12: Alsó rétek] lejtős, S, r. A község határának D-i részén terül el. 73. Devecseri-rét : Szabad-főd [K12: Devecseri rét] Ds, lejtős, sz. Pécsdevecser határánál fekszik. 74. Bedúllő Dt, S, sz. Túl van az országúton. A szomszédos Kisherend felé dől be. 75. Alá-düllői ut Üt. Alatta még földek vannak, így magyarázzák neve keletkezését. Hasonló nevű dűlő a 76-os. 76. Alá-düllő Ds, sz. 77. Cser ajja [K12: Cserallya MoFnT2: Cser alja] Ds, sz. Csererdő volt. 78. Ásóréti-malom [K8: berajzolva Ma, Malomkert] vízimalom volt, leégett. 79. UjjAprós [K8: Uj-Aprós K9: Aprós K12: Üj Aprós] S, sz. Egykor e volt. 80. öregAprós [K8: Öreg-Aprós] S, sz. Régebben e volt. 81. Bozsó-főd [K8: Bozsófőld K9: Bozsó föld; sz K12: Bozsófőld] Ds, sz. A dűlőt személynévről hívhatják így. 82. Aprós, -ba [K12, 16: Aprós] S, lejtős, sz. Régebben e volt. A 79, 80 közös neve. 83. Vörös-köz [K12: Vörösköz] Ds, sz. 84. Pécsi-országút Üt. A Pécs— Siklósi út neve. Az adatközlők nem ismerték: 36. K9: Eresztvény — 60. K6: Kis Cseres, Legeltető Cseres — 65. K9: Janka — 78. K8: Malomkert. Nem tudtuk lokalizálni: K8: Gődőr. Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1744: Bm. L. Inq. 9. — K8 = 1878: BiŰ 847. — K9 = 1855: BmK 179. — K12 = 1866: Kat. színes birtokvázrajz — K16 = 1926: Kat. — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Szombath Éva főisk. hallgató. — Adatközlők: Fehér Imre 43, Henrik Lajos 34, Király Lajos 82, Hergenrőder Lajos 63, Jakab József 82, Fehér Imréné Szili Julianna 70 é. 170. GYÖNGYFA Gyöngyfa, '-n, '-ru, '-ra, -i: Rónádfa, '-n, '-ru, '-ra, -i: Hernádfa, '-n, '-ru, '-ra -i [BC3 : Gyöngyfa K2: Terrénum predii Gyögyfa K9: Gyögyfa K9: Gyögyfa Hnt, Bt, MoFnT2 : Gyöngyfa; BC1: Ronathfa BC2, 4, 5: Ronatfa BC3, 6: Ronadfa BC8, SchQ2, 3, 6—9; Rónádfa SchQl, 4, 5: Ronádfa BmL. Conscr. Dom 1715/16: Ronátfa Bt, MoFnT2 : Rónádfa; BC2, 5: Hernadfa BC3: Hernád Fa BC6, 8. SchQl—9: Hernádfa Bt, MoFnT2 : Hernádfa; SchQ9: Kakasd predium] — T: 909 ha/1580 kh — L: 195. Hernádfalva és Lorándfalva a török hódoltság alatt is lakott helység volt. A hódoltság után a két, egymáshoz közel levő falucskát Hernádfát és Rónádfát többször közös tabellán írták össze. Mindkét falu népessége magyar. A két községet 1929-ben egyesítették Gyöngyfa néven, melynek 1930-ban 352 magyar anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 197 magyar lakta. Gyöngyfalva középkori magyar falu a török hódoltság alatt elnéptelenedett, a hódoltság után nem népesedett be ismét.
