Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

K12: Szilás dűlő; sz] S, sz. 71. Bikos ut S, sz és Űt. A Bikos nevű dűlőbe vezet 72. Pürei-kert Ds, sz, sző. 73. Poletár-fődek S, sz. 1919 után osztották ki. 74. Pászner-gödör G, bozót. Ez is Pásztner nevűé volt. 75. Csonnyák, -ba: Csonynyáki-rét [K6: Csona Gödör] S, k, gy. 76. Bálint-kert [K12: ~; sz] Ds, sz. 77. Banis horó Hor. Mellette Banis nevűnek volt szőlője. 78. Bikos, -ba [K8: Bükkös; e, 1 K12: Bükkös: Bükkös úti dűlő; sz] S, sz. 79. Vizesgödör [P, K8: Vizesgödör tája; sz K12: Vizesgödör dűlő; sz] S, sz, e. 80. Vizesgödöri-kiskut F. 81. Fejér-domb [K8: Fehér part; 1 K12 Pusztafalu; sz K16: Fejér part Nyr: ~; sző] Ds, sz. A föld színéről. 82. Pupos-Bikos Halom, sz. Nh. : Szent István király katonái sapkával három halmot hordtak össze. A középsőn állt a király sátra, a két szélsőn meg a vezéreié. 83. Irtás [K8: Irtás oldal K9: ~ ; 1] S, sz, e. 84. Katona-irtás S, e. 85. Községi-erdő [K12: ~; e] S, e. 86. Kis-szeg-erdő : Vizesgödörierdő S, e. 87. Vizetava S, Mf, 1, sz. Valamikor mocsaras hely volt. Nh. : Itt laktak a boszorkányok és az ördögök. 88. Csorogó F. 89. Rét utja Űt. A Nagy-rétre és a Vida rétre vezet. 90. Kanáris [Hiv: Baranya csatorna] Vf. 91. Vida-rét [P, K12: ~ és Cseh rét; r] S, r. 92. Nagy-rét [K9 ~: Nagymező; sz, r, P: ~: Nagymező dűlő K12: ~; r] S, r. Az adatközlők nem ismerték: 33. K8: Sarok legelő — 38. K8, 9: Nyergesi mező — 42. K12: Hosszú dűlő — 46. P: Nyárasi hegy K12: Nyáros Nyr: Nyáras-szőlőhegy — 47. K8, 9 P: Völgyföldek K12: Völgy dűlő — 48. P: Völgy földek — 52. K12: Bokorkuti dűlő — 53. Nyr: Aranyos K12: Olaszfalu — 54. K12: Lazánd — 55. K8: Temető körüli legelő — 57. K8: Deák szél: Deák-puszta — 69. K8: Erdő allyai mező K12: Erdő aljai dűlő — 70. K12: Szilás dűlő — 81. K12: Pusztafalu — 90. Hnt: Baranya-csatorna — 91. PK12: Cseh rét. Nem tudtuk lokalizálni: Merényi: Régi szőllők között; sz K6: Enyődi Erdő, Enyődi Puszta, Enyődi Puszta Templom; romok Enyődi Viz: Vizfolás; patak, Hajdú Kut: Hajdú Kútja, Jagadan Gödör: r, Kereseliget Puszta, Nádfü Puszta, Szederjes Puszta Nyr: Bajszlakás-szőllőhegy K12: Cigányh P: Szél lázak. Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1759 —60. — Merényi 42 p. — Nyr: 1917. 197. — K9 = 1855 k. BmK 117. — K8 = 1846: BiŰ 307, 1863: BiŰ 309/1, 1863/869 BiŰ 310, 1898: BiŰ 311. — K10 = 1898: BiK 311. — K12 = Kat. színes birtokvázrajz 1888. — K16 = KT 5460. — P: 1865. — Hnt: 1973. Gyűjtötték: Havasi Dezső és Havasi János joghallgatók. — Adatközlők: László Istvánné 73, László László 55, László Márton 65, László Mártonné 62, Máté Antal 48, Máté Antalné 40 és Orbán József 80 é. 10. GERÉNYES Görönyös, -ön, -rü, -re, -i: Gërényës, -en, -rü, -re, -i: n. Gërinis: n. Kerinis, in, fun, uf, Gerinis, kernisdr [BC1: Gerényes BC5—8, SchQl—9, K7—10, K12, T, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Gerényes] — T: 1229 ha/2136 kh — L: 421. A török hódoltság alatt valószínűleg lakott falu volt. Lakói magyarok voltak. A környékbeli falvakból is települtek ide a 18. sz. elején. A magyar lakosság mellé a 18. század második felében evangélikus németek telepedtek le. A múlt század elejétől általában 50% körül mozgott a magyar ill. a német lakosság arányszáma. Csak időnként tűnt fel a faluban egy-egy tót, horvát és egyéb anyanyelvű család. A két világháború között a németség arányszáma megnövekedett. 1930-ban 267 magyar, 375 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 401 magyar és 17 német lakta. — Fcs.: Az ági (nagyági) gyermekek így csúfolták a gerényesi eket: „geriniser Fróssengel" (gerényesi békacombok); a gerényes'iek — válaszul — így ugratták az ágiakat: „gyáker stàngevëlf" (nagysági rudfarkasok). — Gerényes mai magyar nyelvjárásban (a szomszéd községek nyelvjárásától eltérően) gyengébb fokú labiális ü-zés figyelhető meg.