Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

25. Kapos [Hiv: Kapos-folyó Bt, MoFnT2: Kapos] Vf. 26. Bozót-dülő: Báróirét [K12: Kapos bozót; r, 1] S, r, 1. 27. Bajnóci dülő: Nyergesi horó Hor. Bajnóci nevű lakott a völgyben; Nyerges felé vezet. 28. Sógor-vőgy: Szerpák horó Vö, Hor. Szerpák nevű háza mellett vezet. 29. Daruvár [K9: Dorovár; e, 1, r, sző P: ~: Dáróvár; sző K12: ~ ; sző] D, sz, gy. P: ,,... a mohácsi csatavesztés után a községtől északra eső Szöllőhegy, mely az időben Daruvárnak, jelenleg pedig Dárovárnak mondatik török vár volt és romjai jelenleg is látható, s igen nagy magaslaton áll körül övezve éjszak és keletről a Kaposberke által". Néhány évtizede a falai még álltak, alaprajza még ma is kivehető. Környékén sok csontot, különböző vasszerszámokat találtak. — A múlt század második felében főleg magyarok kezdtek a szőlőhegyre kiköltözni. 1930-ban 108 magyar anyanyelvű lakta; 1970-ben 18 lakosa volt. 30. Dáró, -ba: Jágónaki-szöllőhögy [K12: Darú, Daru uti dűlő; sz, sző Nyr: Dáró Hnt: Dárói-dűlő, Szőlőhegy] Ds, sz, sző. 31. Bagó-domb D, sz. 32. Nyerges: Nyerges-puszta [SchQ9: Nyerges pr.. K6: Nyerges Puszta P: Nyergesi mező Nyr: Nyerges-szőlőhegy Hnt: Nyergespuszta] S, sz. A földosztás előtt uradalmi birtok volt. Nyerges középkori falu [Csánki 3:444] a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A múlt század második felében itt alakult uradalmi majorság lakói főleg magyarok voltak. A lakók száma olykor száz fölött is járt. 1920—1930 között oszlatták fel; s azóta csak egy-két család lakik itt. 1970-ben 5 fő lakta. 33. [K8: Sarok legelő; 1] Ds, sz. 34. Kakukkdomb D, sz. 35. Lüdöző Vm, e. Valamikor itt tartották a lőgyakorlatokat. 36. Szekcsüi-erdő Dt, e. A kaposszekcsői erdőbirtokosság tulajdonában volt. 37. Hársos [K12: Hársosi dűlő; sz] S, sz. 38. Nyergesi-dülő [K8, 9: Nyergesi mező; 1, sz, Mo, K12: ~; sz, 1] S, sz. 39. Szekcsüi-határ S, sz. A kaposszekcsőieknek is volt itt földjük. 40. Téesz-major Maj. 41. Nagy-gödör: özveröm-gödör Mf, bozót. 42. [K12: Hosszú dűlő; sz] S, sz. 43. Pintér-köröszt Ke. Pintér nevű állíttatta. 44. Gajága, -'ra [K8: ~; 1 P: Gajágó; d K12: Gajágó; sz] Dt, sz. 45. Dáróiköröszt: Sillér-köröszt Ke. Schiller nevű állíttatójáról. 46. [P: Nyárasi hegy K12: Nyáros; sz Nyr: Ny áras-szőlőhegy] Ds, sz. 47. [K8, 9 P: Völgyföldek, sz K12: Völgy dűlő; sz] Ds, S, sz. 48. Cseralja [P: Völgy földek vagy Cseraljai dűlő K12: Cseraljai dűlő; sz] S, sz. 49. Mónár-köröszt Ke. Molnár nevű állíttatójáról. 50. Dombóvári ut Űt. Dombóvár felé vezet. 51. Hóttembör S, sz. Valamikor egy halott embert találtak ezen a területen. 52. hegellő [K12: Bokorkuti dűlő; r, 1] S, r, 1. 53. Aran-part [Nyr: Aranyos; sző K12: Olaszfalu; sz, sző] Do, sz, sző. 54. Lozánc, -ba [K12: Lazánd; sz] S, sz. 55. [K8: Temető körüli erdő; 1] S, sz. A temető északi része. 56. Borvanyos, -ba [K12: Borvanyosi dűlő; sz] D, sz. Valamikor istállók álltak itt. 57. [K8: Deák szél; 1: Deák-puszta] Ds, sz. 58. Ujtërés, -be: Kendörfődek S, sz. Valamikor itt is voltak kendert termő földek. 59. Omás: Almás [K10, 12: Almás; sz] S, sz, k. 60. Sarádi-mocsilák S, r. Valamikor itt voltak a kenderáztató mocsolák. 61. Sárád, -ra [K8: Sarádi dűlő; sz, r Nyr: Sarud; sző K12: ~; sző] Do, sző. 62. Pászner-gödör Sza, bozót. Pásztner nevűé volt. 63. Kendörfőd [K9: ~; sz Mo, P: Kenderföldi dűlő K12: ~; sz] S, sz. Valamikor főleg itt termesztették a kendert. 64. Pápa-kert [KB: Pápa kereszt; sz P: Pápa kereszt tája K12: Pápa kereszt dűlő; sz] Ds, fás, bozótos, sz. 65. Lapinyáki-fődek [K12: Laponyák; sz] S, sz. 66. Sarádi-árok [MoFnT2: Sarádi-patak] Vf. 67. Kotyli-kert S, sz, r. Valamikor a Kotyli-malomhoz tartozott, akkor még kert volt. 68. Kotyli-malom : Sarádimalom: Egër-malom É. Éger nevű egykori tulajdonosáról, vízimalom volt. Sárád középkori falu [Csánki 3:448] a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A Sarádimalom ennek nevét őrzi. 69. [K8: Erdő allyai mező P, K12: Erdő aljai dűlő] Ds, sz. 70. Kertök ajja [K8: ~; sz