Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
mi-dülő: Malomi, -ba [K3: Csereve Erdeje; e K3: Majorsági Szántó földek; sz Úrbéri Szántó földek; sz K9: Gyep; sz K12: Malomi dülö; sz] S, sz. Ennek területén állt egykor a Bodócsi-malom: Irma-malom. 80. Alsó-malom uttya Út volt. Megszűnt. 81. Cservaj-dülő : Kapui-dülö: Cserévei, -be [K3—4: Csereve Erdeje; e K9: Gyep, Berek; sz K12: Cserivai dülö; sz NB, P: Cserévei; sz] S, sz. Régen ott kezdődött a falu határa; és volt ott egy kapu. A 18. sz.-ban Sumony körül alig volt kert és művelt terület. Mindent erdő borított. Ilyen erdőben haladt az Okor rév-hez a Bánfai út a 19. sz. eleji térképek szerint. Így valószínű a név értelme: Cser-révei dülö. 82. Szengyenisi ut Űt. Ma a falu Fő utcájából halad egyenesen az Okor hídjához. A múlt században a K-re tartó Szentiványi útból ágazott el É felé. 83. Koldus-telek: Teleki-dülő [K2: Koldus Telek; sz KIO: Teleki; sz K12: Teleki föld] S, sz, vizes. Vizes volta miatt hívták így. 84. [K2: Csepenta; sz] 85. [K2: Szurdok allya; sz] A Tatár Erdeje és Bodocs Mező között feküdt. 86. Vágás: Gyepű Bokorsor, határ volt. 87. Szentiványi régi ut Út. A 19. sz.-ban a falutól É-ra fekvő legelőből egyenesen a Bükkösdi-árok hídjához vezetett. 1971-ig még megvolt az egykori út. 88. Bánfai ut: Régi Bánfai ut [K3: Via ad Bánfa; Űt] Üt. Ma már nincs meg. Bánfa felé vezetett. 89. [K2: Tompa; r] 90. Nyárastói-dülő [K3: Nyáros Tóó; sz K9: Tatár-mező; sz K12: Nyárostó dülő; sz P: Nyárosta; sz NB: Nyárostó] S, sz, részben vizenyős. 91. Nyárastói-kut Gémeskút. 92. Hosszu-tó [K3: Hoszszu Tóó] Esős időben vízállásos hely, 1. 93. Hosszu-tói-fődek: Hosszi-tó [K2: Hoszu tói földek; sz] S, lápos, sz, 1. Valaha itt tó volt. 94. Belső-irtás S, 1. 95. Lázi-rét [K3: Lázi Réth, Sumonyi Úrbéri Rétek; r K9: Láz; r K12, P, NB: Lázi rét; r] S, r. Igen korai irtásterület. 96. [K3: Sumonyi Úrbéri Szántó földek] Az Ókortól Sumony faluig terjedő terület nagy része a 18. sz.-ban e. Itt a 19. sz. elejétől foltokban irtották a parasztok az erdőt, s ezek úrbéri szántók lettek. Az irtás befejeztével itt alakult ki a Hajági-dülő és Kenderföld-dülő. 97. [K2: Vargánya alla; sz] Bodocsi-mező és Kenderföld között. 98. Gyep [KIO: Gyep; 1, sz] S, sz, korábban 1, e. 99. Nyáras-tó: Nyaras-tó : Nyáros-tó S, sz. Kiszáradt tó még a 19. sz. végén is állóvízzel. Helye ma is vizenyős. 100. Galambos [K3: Galambos kis tó] Tó. Egykor kis tó, ma vizenyős 1. 101. Határ-csatorna Cs, Vf. Rónádfa és Sumony határán vezették le az Okor vizét a 19. sz.-ban (1865 előtt). 102. Hajdu-árok: Hajagi-árok [K4: Uj malom alsó- és felső árka K16: Hájo uti gát; Vf] Cs, Vf. 1839-ben ásták medrét. Az itteni berek vizét is elvezette. 103. Kábosztás, -ba: Laca-féle-főd [K5: Takarmányos; sz] S, sz. Egykor káposztát termeltek itt az Okor mentén. 104. Berki-dülő [K3: Lázi Réth; r K9: Berek; r K12: Kenderföld; sz P: Berki; sz] S, sz. Vízjárta berek volt. Egy része irtásföld lehetett. 105. Hajagi-dülő: Hajaki-dülő: Hajág, -ba [K2: Hajagos; sz 1808: Ager Remanentialis K9: Berek K10: Hajagi; sz K12: Hajógi dülő; sz P, NB: Hajagi; sz] S, sz. Korábban vizenyős e, r, 1855-ben „Berek", a Bodócs csatornázása után sz. A Hajági-árok mellett fekszik. 106. Plébános-főd: Főső-dülő S, sz. A Lázi-dűlő egy része, az Ókortól kissé távolabb. A plébános földje volt. 107. Pázsit, -ba [K4: Piébónos, Tanitó, Templom-rétje; r K9: Pázsit; r K12: Lázi rét dülő; sz P: Pázsit; r] S, 1. 108. Pap-rét: Pap réttye: Plébános-rét [K4: Plébános rétje; r] S, r. 109. Pedagógusfőd: Tanitó-rét [K4: Tanitó rétje; r K9: Pázsit] S, sz. 110. Gyöpi-kut Gémeskút. 111. Babás-bokor S, bokros. 112. Kispérta: Kisfertáj-dülő: Kispertáj-dülő [K3: Kis Perta; kis tó K9: Homok; sz, a kiterjedt dűlőben a kis tó jele is szerepel K12: Kis Pertaj dülö; sz 1958: Kisperta; sz] S, sz. Egyik a.sz. a fertály szóval, mások szerint a 'kis tó'-val hozandó kapcsolatba. 'Kis Bertalan'-nak is mondták 1973-ban és 1979-ben. 113. Kispërta [K3: Kis Perta; kis tó] Tó. 114. Tatár-mező