Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

S, sz. Korábban Varsány erdő része. Családnévről. 273. Szenes ut Üt. Biedermann Elek építtette a faluból Gusztávműve pusztára vezető utat, és salakkal volt lehintve. Ma már kövesút. 274. Kisteleki ut melléke [K9: Kisteleki ut meleke {!); belsőség, e, 1, r, sz] S, sz. 275. Szentiványi-jődek mellett [K12: Szent Ivany földök mellett (!). Szent Iván földek mellett; sz] S, sz. 276. Gerdei-határ: Gerdéi-határ [K8: Gerdei határ K12: Gerde] A volt Gusztávműve, ma Rigópuszta határa K-en Gerdével érintkezik. Rigópuszta területének jelentős része egykor gerdei föld volt. 277. Gyöngyfai határut Földút, 278. Rónádfai ut [Hatsek tp., 1798: Rónátfai ut] Űt. A kövesút 1890-ben épült. 279. Szilvás-erdő [P: „Szilvásalja szántó] S, sz. — P. sz. „A szomszéd uradalmi erdőről, melyet Szilváserdőnek nevezték". 280. Brandtner-tábla : Brandtner-dülő S, sz. Családnévről elnevezve. 281. Potor-hidja Híd. A Gyöngyfai-árok hídja a Gyöngyfái megálló közelében. 282. Potor [H: Potor; r] S, r. 283. Gyöngy fai-állomás [Hnt, Bt: Gyöngyfa—Magyarmecske vasúti megálló MoFnT2: Gyöngyfa—Magyarmecske v.m.] A Szentiván falurész Gyöngyfai sor nevű utcája ide vezet. 284. Makkoskut [H: ~] Gémeskút. — Hatos szerint „Ez a körülötte lévő tölgyfák termékenységétől neveztetett el". 285. Makkos, -ba: Makas-dülő [K12: Makas dülő; sz P: Kistölgyfák; sz „Régenten erdő".] S. sz, egykor e. Egy része 1. 286. Csirkedülő S, sz. Űjkeletű elnevezés, az egyik munkavezető családnevéről. 287. Gyenizs-dülő S, sz. Űjkeletű elnevezés, a Gyenis család nevéről. 288. Mecskei ut Földút. Ösi útvonal. Bodáról Gerdén át Mecskére vezetett. 289. Gyöngyfaisarok: Dögvétő Dögtemető volt itt. 290. Sarampó A Gusztávművére vezető Kisországutat sorompó zárta el régen. 291. Kis-országut Üt. Gusztávműve pusztáról Gyöngyfa vasúti megállóra vezetett. A Biedermann uradalom által épített kövesút. 292. Köröszt-tábla S, sz. Űjkeletű elevezés. Keresztbe szántották itt a földeket, 293. Halottas-dülő S, sz, korábban vizenyős. Egy beteges jószággondozó 1963-ban, a májusi nagy viharban eltűnt. Aratáskor itt találták meg a tetemet. 294. Gige-sánc Határárok és sánc Gyöngyfa felé. Középkori eredetű elnevezés. A Gég nemzetség emléke. 1274: „relatio Salamonis de genere Geg ..." (Györffy 1:351.) 295. Cigány, -ba [H: Czigány rét; r] S, r. — Hatos szerint „a rét szélén erős, sürü gyepű volt, mely mellett a cigányok szokták sátraikat felütni". 296. Cser, -be [K12: Cser; sz] S, sz, egykor erdő volt. Régi elnevezés. 297. Varsányárok [P: Varsány; sz] Vf. — P. sz. „Vizárkaiban halat lehetett fogni". 298. Kastéj-dülő S, sz. Űjkeletű elnevezés. 299. Rigó-dülő: Rigó-mező [KB: Rigó mező; sz K12: Rigó mező; sz H: Rigó-dülő; sz, r] S, sz. Részben már Gerde (Rugásd) határában van. 300. Gyóta, '-ba S, sz. — Nh.: Géra Gergely ment a Gyótában. ÜtkÖzben egy nagy, korhadt fa mellett vitt el az útja. Hallja ám, hogy konog a fa. Odaszól: Kivan a fában? —'Nem fontos, Gergő bácsi, csak mondja meg, nem látott-e pandúrokat a kocsmában? 301. Tüzes-dülő S, sz. Űjkeletű elnevezés. 1962-ben a gyújtogató Ferkó traktorjának kipuffogója felgyújtott itt egy szalmakazlat. 302. Kistelei ut: Magyarteleki ut: Teleki ut [KB: Kisteleki ut] Földút. 303. Csák-mező [K12: Csáki dülő; sz] S, sz, korábban e. — Hatos szerint „Nevét művelőjétől kapta, ki az uradalomtól azon földrészt kiváltságképen változtatás nélkül, hosszú időn át, mint úrbéri dézsmaföldet birta". A 16. sz.-ban számos Csák nevű család élt Sumonyban. 304. Pusztaszentegyház [H: ~; sz] S, sz. — Hatos szerint „E helyen volt hajdan a falu". Feltehetően Gerde középkori településhelye. Hatos Gusztávmüve földrajzi nevei közt említi. 305. Puszta Gerde [KB, 12: ~] S, sz. A Gerdétöl átcsatolt területek összefoglaló neve. A Pusztaszentegyház-dűlővel együtt Gerde középkori falu helye lehetett. 306. Uradalmi tagosított birtok S, sz. Gusztávműve uradalmi birtok tagosításakor