Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

graben' [K8/c: Pállakaházi csatorna; Cs] Cs. A közelében pálinkafőző működött u Szőlőhegyen. 75. Téglahid: n. Cígalprik 'Ziegelbrücke' Híd. Téglából építették. 76. Bivaléllés: Bivalciiás S, r. Bivalylegelő volt. 77. Hosszu-berök S, r, sz. Uradalmi birtok volt. Hosszan elnyúló terület. 78. Vizes-gödör-erdő [K8/d: ~; e] Ds, e. 79. Homokmajor: Homokpuszta: n. Homokphosztd 'Homokpußta' [K12, Hnt: Homokmajor] Maj. 1945 előtt uradalmi major volt. Jelenleg a Bikali ÁG területe. 80. Szabotin, -hó É, k. Tulajdonosa nevéről. 81. Sërnëval: Kacsanevelő Épületek. Sertéshizlalda volt. Jelenleg kacsanevelő. 82. Zsidó temető: n. Juddkerihóf 'Judenkirchhof Te volt. A dombóvári zsidó vallásúakat temették ide. 83. Akol, -ba, -hó S, sz. Lebontott birkaakol helye. 84. Kúdis-berök: Kódis-berök S, sz, bozótos hely. Nevét a kódistetüről, a farkasfog nevű gyomnövény terméséről kapta. — A. sz. most is sok itt a ruhába ragadó kódistetü. 85. Berök, -be Mf, sz. Korábban r volt. A csatornázás előtti időkben gyakran elöntötte a Kapós és a Sásdi-árok. 86. Anna kápolna: n. Anákerih 'Anna-Kirche' Kápolna. Nh.: Valamikor régen egy úr, akinek a feleségét Annának hívták, ezen a helyen Szűz Máriához fohászkodott. Az meghallgatta imáját, és megjelent a forrásnál a buzgó ember előtt. Az úr hálából ide kápolnát építtetett; a forrást kúttá alakította. Azóta minden évben (július 26-án) nagy búcsút tartanak itt Anna napján. A forrás vizének gyógyító erőt tulajdonítanak a helybéliek. 87. Cser-hát [KIO: Cerhád K12, P: ~; sző] D, sz, sző. 88. Cser-hát ajja [K9: Cserhát alla; 1, sz, e és kis tavacska KIO: Cserhád állya] Ds, Os, sz. 89. Homok, -ba: n. Szándákdr 'Sandacker' S, sz. Homokos talajáról. 90. Szunyog-domb Ha, mellette Mf, sz, r. A kis halom egy részét elhordták. A vízjárta, lápos helyen sok szúnyog van. 91. Vasút: Vasútvonal Vasút Pécs—Budapest között. 92. Bozót, -ba [K12: ~] Mf, r, sz. Régen bokros, bozótos berek volt. 93. Vasútvonal: Vasút Vasút Dombóvár— Bátaszék között. 94. Jágónaki ut: Dárói ut Űt. Dárón át vezet Jágónak falu felé. 95. Báró, -ba: Daruvári-erdő [SchQ9: Daruvár Promontorium vulgo Dáré 'Daruvár szőlőhegy népiesen Dáré' K8/c, K8/d: Daruvár erdő; e K12: Daró, Dáró P: Dáro] Ds, e. Korábban e volt. Egykor itt állott Dáró vára (Csánki 3:403.), melyet Tinódi is megénekelt. A múlt század második felében kezdtek ide a faluból kiköltözni; főleg magyarok telepedtek itt le. A szomszédos Jágónak község Dáró helynevét lásd ott! 96. Legelő, -re [K12: ~] Os, 1. 97. Lányvár: n. Staindzal 'Steininsel': n. Inzal 'Insel' [K12: Eger vagy Leányvár P: leányvár] Romhalom. A K12 jelzetű térképen is rom van rajzolva erre a helyre. — A. sz. régen itt nagyobb halom volt. A vasút építésekor innen is vittek el földet. Akkor mozsarak, láncok kerültek elő a földből. — P. sz. „Ezen helység határában két a török után maradt várrom találtatik, úgy mint, az egyik ezen helységtől éjszaknak fekszik, az úgy nevezett leányvár (:hogy mi oktul neveztetik leányvárnak, az nem tudatik:)". A K6 szerint: „A tanú Györgyénben Szekcső (Ma: Kaposszekcső) közvetlen szomszédságában lakott 48 évekig . . . tudja, hogy a Szekcső melletti szigetben sánc és kastély állott, melyet a dombóvári ill. döbröközi uradalom birt". Forgách Ferenc 72 éves csikőstőttősi adatközlőnk úgy tudta, hogy Leányvárnak Dombóvárral volt föld alatti összeköttetése. Szerinte a vár török ura 50—60 leányt tartott fogva, innen a vár neve. A szekcsőiek szerint a Gólyavár volt az anyavár, és a tőle K-re fekvő a leányvár. Innen a név. Azt is „tudják" helybéliek, hogy a törökök itt magyar rablányokat tartottak fogva; és innen ered a vár neve: 98. Hamu-vőgy Vö, sz. Hamuzsírt égethettek itt a szomszédos erdők fáiból. Nh.: A völgy legendájának „hőse" egy férfi, aki fizetségként mindig lisztet vitt a szeretőjének. Egyszer a felesége hamuval töltötte meg a zsákot. Amikor a férj észrevette a turpisságot, mérgében szétszórta a