Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
Szóvárnyosan, bokor formájában ma is megtalálható itt a som. A szomszédos Vasas II. 33. neve ma: Somoska [Lásd még FNESZ. 105. Berettyóújfalu alatt, valamint FNESZ. 575: Som, 576: Somberek alatt!] — Somogy középkori magyar falu [Csánki 2:522] a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A múlt század közepéig csak magyar anyanyelvű lakosa volt. A század utolsó harmadában kezdtek a faluban nem magyar anyanyelvűek (leginkább bányászok, a foglalkozásuk szerint) letelepedni. 1930-ban a falu lakói közül 899 volt magyar, 9 pedig német anyanyelvű. — 1946: Vasas + Somogy — Vasas; 1954: Vasas + Malom + Mecsekalja + Pécs = Pécs. 47. Paszinó, -ba, -ra H, Ds, e. Eredetileg víztartály volt a Felsőtelep északi részén. Ma inkább a mellette levő terület neve. 48. Bányatelep: Fölső Bányatelep: Telep, -re: n. Koloní 'Kolonie* [SchQ7—9: in fodinis lythantracum Somogy = a somogyi kőszénbányáknálj. A bányatelep É-i része. 49. Raktár: Bolt: Magazin [Élelmiszerbolt] É, bolt. Korábban a. DGT tulajdona volt. A bányászok itt hitelre vásárolhattak. „Fehér könyvre" élelmiszereket, a „sárga könyvre" ruházati cikkeket adott hitelre a bányaüzem. 50. Keserü-kut F, kút. 51. Jozëf in-táró : n. Vásszsrstolni 'Wasserstollen' A régi (19. századi) somogyi bányák egyike. Ma már csak a bejárati boltozata ép. A bányatelep innen kapta, a vizet. Erre utal a hely német neve. 52. Henrik-táró: n. Hënrik-stolni [K16: Heinrich Stollen; Bá] Elhagyott bánya. Az üzemszerű bányaművelés első telephelyei közé tartozik. Közvetlenül a bányatelep (Lh ma is) szomszédságában van. Nevét tulajdonosáról, Dräsche Henrikről kapta. — A bánya bejáratától 100 m-re volt elhelyezve az a Szt. Borbála szobor, amelyet a Zsolnay Gyár ajándékozott a jó minőségű szén kitermelöinek. A szobor jelenleg az István-aknai üzemvezetőségen megtalálható. — A. sz. december 4^én, Szt. Borbála napján szokták tartani régen a bányászbucsut. Az ünneplőbe öltözött bányászok a Henrik-tárónál gyülekeztek. Innen vonultak fúvós zene kíséretével a somogyi templomba, a bányászmisére. A menet élén a díszbányászok két piros zászlót vittek. (Minden bányának 12 díszbányásza volt.) Ezen a napon kapták meg a bányászok a Borbálapénzt. Az utolsó alkalommal, 1926-ban 40 fillért és 1 liter bort. Ezt az összeget később (1942-ig) a. bányászárváknak utalták ki. — Mise után zeneszóval indultak vissza a Henrik-táróhoz, majd táncmulatság kezdődött reggelig. A búcsút követő napon nem volt kötelező a munka. Egyébként a munkáról való elmaradást régen büntették. 53. Fa tér: Holi, -ra: Palahányó: n. Holcplác 'Holzplatz* Meddőhányó volt a Henrik-táró előtt, a táró működése idején pedig ún. fater. Itt tárolták a bányafát. Jelenleg iskolaudvar. 54. Pipi-kut: Pipi-csap F és kút. A Wasserstolni forrása volt. A föld alatti forrás vizét csővel vezették a Füstölő felé. — A. sz. a csőből alig folyt a víz, csak így: csip-csip, mintha csibe csipogott volna. Ezért nevezték el Pipi-kútnak. A vize elapadt, a forrás nevét mégis használják. 55. Telepi iskola [Ált. Iskola] É, 1902 óta iskola. A volt Henrik-táró üzemi épületének nyugati szárnyát átalakították, majd 1964-ben bővítették. Jelenleg is iskolaként működik. 56. Füstölő É. A bányaüzem építtette, hogy a bányatelep lakói itt, egy helyen füstölhessék a húst. Hasonló célú épület Szabolcs faluban is volt. — A. sz. A bányaigazgatóság igyekezett rávenni minden bányászt, hogy tavasszal legalább két malacot vegyen. így a bányászok itt részben önellátókká váltak; s ez adatközlőink szerint nem a bányászok, hanem a bányaüzem érdekeit szolgálta. 57. Rafi-sarük Utcasarok. A sarokházban Spengler Rafael lakik. Üjkeletű név. 58. Gesztönyés, -be A Fa tér (53. sz. név) egy részén nemrég gesztenyefákat ültettek a régi Palahányóra. 59. Óvoda [Óvoda] É. Üzemi óvoda. 1962-ben korszerűsítették. 60. Kőbánya utca: István-aknai ut [Pt: Kőbánya u] U, Üt. A kőbányák mellett vezet
