Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 13—108: Szigetvári járás
Tar-remic S, sz. Erdőcske van benne. 29. Malom-árok Vf. Vize malmot hajtott. 30. Magyarujfalusi ut Űt. Magyarújfalu felé vezet. 31. Egresi-legelő S, 1. 32. Kertek alja S, sz. 33. Feles-főd S, sz. Grófi birtok volt. A falusiak régen felesben művelték. 34. Laksándor: Kűsö-Laksándor [K12: Külső laksándor] S, sz. A név eredetét nem ismerik. 35. Galuzsai-árok [MoFnT2: Galozsai-csatorna] Vf. 36. Galuzsa, '-ba S, sz. 37. László-árok [MoFnT2 : ~] Vf. 38. Pálc-domb Ds, sz. Pálcz nevű emberé volt. 39. Bauer-főd S, sz. Bauer nevű kapta a földosztáskor. 40. Frik-főd S, sz. A földosztás idején Frick nevű lett a tulajdonosa. 41. Kloz'érerdő S, régen e, most sz. 42. Licaház Pu volt, most S, sz. 43. Licaházi-tábla S, sz. 44. Gyöngyösi-tábla S, sz. A K-i szélén folyó Gyöngyös-patakról. 45. Egrësidülő: Egresi-mező [K12: Egresi calcatura MoFnT2: Egres] S, sz. 46. Laksándor: Beső-Laksándor [K12: Innenső laksándor] S, sz. 47. Bós-kert S, sz. Egykori tulajdonosáról, a Boós családról. 48. Vitézi álomás [Hnt, Bt: Vitézi puszta vasútállomás és őrház] É. 49. Vitézipuszta [Akv. 1834—1870: Vitézi Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] Régen Pu, ma S, sz és a 38—44., valamint a 47—54. összefoglaló neve. 1830 körül néhány német és magyar család telepedett meg itt. (Bihalosok, erdőpásztorok, hamusbetyárok, később béresek, pásztorok.) A század vége felé a lakosság megszaporodott; elsősorban a magyarság. — 1930-ban 138 magyar és 1 német anyanyelvű lakta. 50. Rózsavölgyi-főd S, sz. Volt gazdája nevéről. 51. Szór-főd S, sz. Szohr nevű családé volt. 52. Karner-főd S, sz. Egykori tulajdonosáról. 53. Mikó-mező S, sz. A zádori Mikó családé volt. 54. Varga-lap [MoFnT2: Varga-lapidülő] S, Mf, sz, r. Volt gazdájáról. 55. Dörnye, '-be [K12: Dőrnye hát] Ds, e. 56. Szénégető [K12: Szénégető dűlő] Ds, e. Valamikor itt faszenet égettek. 57. Tekeresi-árok [MoFnT2 : ~] Vf. 58. Tótipuszta [Hnt, MoFnT2: ~] Régen Pu, ma S, sz. 1870 körül népesült be. Lakossága ekkor többségében magyar, illetve igen vegyes nemzetiségű cselédség. —• 1930-ban 55 magyar, 15 német, 1 tót, 1 horvát, 3